Már az Economist címlapsztorija is Orbánról és a nemzeti konzervativizmusról szól

2024. február 17. 12:21

Nyugati jobboldali erők összefogása, központban Orbán Viktor politikája. Erről írt a neves szaklap címlapsztorijában.

2024. február 17. 12:21
A The Economist nemzeti konzervativizmusról szóló címlapja
Szilvay Gergely
Szilvay Gergely

„Orbán Viktor, aki 2010 óta Magyarország miniszterelnöke, a világ nagy részén mostanában feléledő ’nemzeti konzervativizmus’ egyik fő képviselője” – írja a The Economist nevű szaklap abban a címlapsztoriban, amely a nyugati jobboldali erők összefogásáról szól, és ami hazánkat tartja a mozgalom egyik központjának. A cikk címe:

„Világ nacionalistái, egyesüljetek! Globális frontot hoznak létre a „nemzeti konzervatívok"a liberalizmus ellen”

Mint írják, a nemzeti konzervativizmus egyik központjának, Budapest repterén a „Családbarát Magyarország” felirat fogadja az ide érkezőket. A lap szerint „Budapestet akár egyfajta Mekkának is nevezhetnénk, ha az iszlám nem lenne gyűlöletes az oda áramló zarándokoknak. Jobb kifejezés az  anti-Davosz: egy hely, ahol a világ minden tájáról érkező konzervatív nacionalisták összegyűlnek, hogy összevessék ötleteiket arról, miként győzhetik le a nemzetközi liberalizmust.

Akárhogy is, Magyarország fővárosa a jobboldali politika újragondolását célzó globális mozgalom középpontjában áll.”

Ezt is ajánljuk a témában

A lap a konzervatív hálózatépítést és a nemzeti konzervativizmus fő mondanivalóját igyekszik feltárni. Úgy fogalmaz: „Orbán Viktor, Donald Trump volt amerikai elnök és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök legfőbb közös vonása az, hogy bármikor készek szidalmazni a woke ideológiát, a bevándorlást és a nemzetközi intézményeket.”

 Arra is rámutatnak,

hogy ez a konzervativizmus különbözik az angolszász világban elterjedt értelmezéstől,

ami Ronald Reagan amerikai elnök és Margaret Thatcher brit miniszterelnök politikájára asszociál a szó hallatán, és nem azonos a „neokonok és libertáriusok alapértelmezett liberalizmusával” sem. Mint írják, a nemzeti konzervativizmus „gazdaságpolitikája sokkal inkább a baloldal gondolkodásmódjához igazodik: szkeptikus a nagyvállalatokkal szemben, hajlandó elfogadni a nagy jóléti államot, aggódik a munkásosztály miatt, és a protekcionizmus révén igyekszik megőrizni a hazai ipart és munkahelyeket.” Megjegyzik, a mozgalom nem fasiszta. 

A fontos nemzeti konzervatív elméletalkotók közül felsorolják Yoram Hazoni amerikai-zsidó professzort, a magyarul is olvasható A nacionalizmus erénye című kötet szerzőjét (ki a nácizmust nem nacionalista, hanem imperialista ideológiaként mutatja be), és Patrick Deneent, az amerikai Notre Dame Egyetem professzorát, akinek úgyszintén olvasható magyarul A liberalizmus kudarca című munkája, legújabb kötete pedig a Regime Change (Rezsimváltás).

Sorra veszi a The Economist az NatCon-konferenciákat, amelyeket Hazoni szervez, és amelyeken volt, hogy Meloni és Orbán is szerepeltek, valamint felidézi a CPAC-konferenciákat, kiemelve Orbán Viktor texasi szereplését.

Ezt is ajánljuk a témában

Hazoni azt mondja a The Economistnak: a nemzeti konzervativizmust megkülönbözteti az eddigi angolszász neokonzervativizmustól „a bevándorlás, ellenzése annak, amit terjeszkedési háborúknak is nevezhetnénk, és a kérdés, hogy a szabad piac károsította-e az országok társadalmi szerkezetét”. Ezen kívül „borzasztó sok nacionalista őszintén úgy érzi, hogy neomarxista hatalomátvétel történik az oktatási intézményekben és a bürokráciában”.

Nyilatkozik a The Economistnak Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója is, aki azt mondja:

Magyarország nyíltan és hangosan kimond olyan dolgokat a migrációról, a család szerepéről, a nemekről, a nemzeti szuverenitás szerepéről, amelyek a beágyazódott politikai berendezkedés álláspontjával ellentétes.”

Külön kitér az összeállítás arra Magyarországra, mivel „Magyarországon a nemzeti konzervativizmus államilag irányított projekt.” Például „a kormány konzervatív kutatóintézeteket is finanszíroz.”

Mint írják, az Alapjogokért Központ a CPAC Hungary társfinanszírozója, a Danube Institute pedig külföldieknek ad ösztöndíjakat, illetve kiadja a European Conservative és a Hungarian Conservative című angol lapokat.

Nyilatkozik a lapnak Kiss István, a Danube Institute ügyvezető igazgatója, aki szerint az intézet célja, hogy összekötő kapocs legyen a régiónk és az angolszász világ között. Megjegyzik, hogy az intézet elnöke, John O'Sullivan, Margaret Thatcher egykori beszédírója és a National Review amerikai konzervatív folyóirat szerkesztője.

Ezt is ajánljuk a témában

A texasi Gladden Pappin „az egyik első politikafilozófus, aki megpróbálta intellektualizálni a trumpizmust” – a Magyar Külügyi Intézet elnöke lett, a szervezet a miniszterelnöknek dolgozik. Pappin azt mondja most a The Economistnak:

Magyarországnak nemzeti érdeke, hogy európai szinten hasonló gondolkodású, nemzeti orientációjú pártokat támogasson.”

Erre azért van szükség szerinte, mert „a konzervatívok úgy érezték, hogy a liberális globalizmus egyfajta oszd meg és uralkodj’ ideológia, miközben a konzervatívok nem kommunikálnak egymással”.

Külön kitér a cikk az MCC-re, ami szerinte „kevés költséggel, de határozott nacionalista irányultsággal képez tehetséges magyar fiatalokat.”

Az Mathias Corvinus Collegiumról (MCC) a magyar jobboldallal szembenálló, baloldaliságáról elhíresült amerikai jogász, Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem professzora azt mondja, hogy az „Orbán kiképzőtábora”, amely „képzési programját más országokbeli jobboldali szövetségeseire is kiterjeszti”.

Megszólította a lap Szalai Zoltánt, az MCC főigazgatóját is, aki leszögezte: „a fő cél az, hogy megtaláljuk a legtehetségesebb, legokosabb embereket”.

Megjegyzik, hogy Szalai „egyben a Mandiner című kormánypárti hetilap főszerkesztője is”.

Végül kitérnek arra a lapnál, hogy a nemzeti konzervativizmus nemzetközi mozgalma sem egységes,

eltérnek például az álláspontok Ukrajna finanszírozásáról, vagy épp arról, hogy pontosan milyen legyen a posztliberális nemzetközi rend. De hangsúlyozzák, hogy Orbán nem akar kilépni az EU-ból, és nem kíván nemzetközi szervezeteket feloszlatni. És persze nem lenne a The Economist saját maga, ha nem kritizálná Orbán, Trump és Kaczyński demokráciához való hozzáállását. A végkövetkeztetés azonban az:

ez az irányzat a nyugati világ nagy részén már most uralja a jobboldali politikát. A 2024-es választások hozzájárulhatnak ahhoz, hogy teljes mértékben átvegyék a politika irányítását.”

Nyitókép forrása: X

Összesen 106 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
2024. február 17. 20:26 Szerkesztve
„Magyarországon a nemzeti konzervativizmus államilag irányított projekt.” Például „a kormány konzervatív kutatóintézeteket is finanszíroz.” Tehát akkor ennek mintájára kimondhatjuk azt is, hogy a woke nyugaton mindenhol államilag irányított projekt.
figyelő4322
2024. február 17. 19:46
zsuzsa-963 2024. február 17. 14:16 "Mi az, hogy Németországban egy nagy támogatással rendelkező pártot AfD-t be akarják tiltani, ilyet utoljára Adolf Schicklgruber tett." 100%- ban igaz. Ezért is hiba azt az oldalt LIBERÁLIS névvel illetni. Politológusok már régen kitaláltak rájuk sokkal jobban illő neveket: NEO- liberális, ami az elmúlt 1-2 évtizedben NEO- marxistává fejlődött, ami tényleg nagyon találó név. Hiszen pontosan azok. A régi marxizmus ideológiai szövetét megtartották, csak az egyes szereplőket helyettesítették másokkal, és a módszereiket finomították.
polárüveg
2024. február 17. 18:06
A konzervativizmus a globalisták ketrecbe szorító minősító jelzője. Ugyanis egy fiatal miért akarna maradi konzervatív lenni? Ezzel le is választottak generációkat a magukat "konzervatívnak" tartókról. A helyes címkézéshez a "rendpárti patrióta" közelebb ál!
polárüveg
2024. február 17. 17:59
Tisztelt Valodi 17:27! "A szervezet szerint Magyarországon nagyobb és dicsőségesebb dolgok jönnek. Nagyobb, mint az, hogy ezer éve felvette a kereszténységet Magyarország, nagyobb, mint a reformáció. A folyamatok pedig Európára is hatással lesznek." Kérem, ezen lehet mosolyogni. Ám azért állították ezt, mert egy hiteles kereszténynek, a keresztény látnok Pio atyának hittek. Az ő Magyarországról szóló látomásában hittek. Pio atya, akinek a testén jézusi stigmák jelentek meg. Emberek százai állítottak olyat, hogy tudott a gondolatukról, a más időpontban velük történtekről, meggyógyított betegeket, megszállottságot megszüntetett és még sok hihetetlen dologról számoltak be. Tehát a legteljesebb mértékben hiteles embernek tekinthető az élete, tettei, nyilatkozatai alapján. Mi kifogásolni való van abban, ha elfogadják egyesek Pio atya Magyarországról szóló látomását? Mi rossz van ebben egy Magyarországon lakó embernek? Jelzem, a hinduista Sri Chinmoy hasonlót állított. Tisztelettel!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!