Magyarországra is veszélyt jelent a német parlament döntése

Magyarországon egyesek ünneplik a német törekvéseket, azonban a tudományos érvek nem támasztják alá a kannabisz legalizációjának esetleges pozitív hatásait – közölte Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója. Sőt, véleménye alapján ennek az ellenkezője igaz: az intézkedés súlyos társadalmi, egészségügyi és szociális következményeire lehet számítani.  

A 444.hu-n megjelenő drogriporter blog foglalta össze a marihuána németországi legalizációval kapcsolatos tudnivalókat. A témával a Drogkutató Intézet is részletesen foglalkozott, már a törvénytervezet első olvasatánál (2023. április), valamint a második körben, a módosított javaslat benyújtásakor is.

„A most megjelent, a legalizációt egyértelműen pozitív lépésként bemutató összefoglaló állításait azonban érdemes ismét árnyalni vagy cáfolni, hogy az olvasók reális képet kapjanak a folyamatról” – jelentette ki Téglásy Kristóf.

Ebből még Brüsszel sem engedett

Mindjárt az elején arról ír a szerző, hogy „a társadalmi vita során a tervek sokat változtak”. A szakértő szerint az igazság azonban az, hogy

Így a cikkben is említett kétpilléres legalizáció második pillére, a forprofit cégek és boltok beengedése nemhogy halasztást szenvedett, hanem egy az egyben lekerült a napirendről.

„A törvénytervezetet benyújtó német egészségügyi miniszter érveinek álságosságáról már többször írtunk, most csak pár egyszerű tényt szeretnénk felvillantani" – folytatta Téglásy Kristóf. Az elfogadott szöveg szerint a legálisan előállított szer tiszta THC-tartalma maximum 15 százalék lehet, míg a feketepiacon kapható terméknél ugyanez az arány átlagosan 25 százalék körül mozog. A járulékos költségek pedig az árat emelik meg, aminek következményeként olcsóbb és erősebb anyagot tud vásárolni a szerhasználó a dílertől, ez pedig nem a feketepiac visszaszorulását vetíti előre.

Arról nem is beszélve, hogy a 21 éven aluliak esetében engedélyezett maximum 10 százalékos tiszta THC-tartalmat ugyanúgy lehetetlen az utcán ellenőrizni, mint az általánosan engedélyezett 15 százalékot, ilyen eszköz a rendőröknél nyilvánvalóan nincs. A bíróság képviselője szerint pedig a legalizálás nemhogy csökkentené a bíróságok leterheltségét, de a sok kétes határeset miatt az csak nőni fog.

Kábítószer-értékesítésből megerősített gazdaság

Az adóbevétel és a gazdasági haszon érve is ingatag lábon áll a szakértő szerint: „Most tegyük félre azt az erkölcsi dilemmát, hogy az Európai Unió egyik tagállama a gazdaságát kábítószer-értékesítésből kívánja kicsit megerősíteni, de ha összeszámoljuk az összes idevonatkozó költséget, az egészségügyi, rehabilitációs vagy az állami ellenőrzések költségét, a remélt haszon gyorsan elillan."

A legalizálást már-már sikerként bemutató cikk is elismeri, amit sokáig tagadtak:

Erre szerintük a következő a megoldás: „A törvény számol a kannabisz fogyasztásának kockázataival, így a függőséggel is, és intézkedik a megelőzésről. Így például egy olyan digitális prevenciós platformot hoznak létre, ahol a fogyasztók számára közérthetően tájékoztatnak a kannabisz hatásairól, kockázatairól, az ártalomcsökkentésről, illetve a kezelési lehetőségekről a függők számára”.

A magyar hatóságoknak is fel kell készülniük

Téglásy Kristóf szerint azonban joggal tehetjük fel a kérdést, hogy ha mindenhonnan, így a jogalkotó nyilatkozataiból, valamint a legalizálás tényéből magából is az sugárzik, hogy a marihuána semmilyen veszéllyel nem jár, vajon miért olvasgatna egy kannabisz klubba belépő tag prevenciós oldalakat? Amikor meg már kialakult a függőség, az ezzel kapcsolatos információs oldalak nem segítenek, ott a hosszadalmas és drága kezelés és rehabilitáció a megoldás. 

A Drogkutató Intézet stratégiai igazgatójának konklúziója szerint a Bundestag döntése tehát nemhogy nem dicséretes és örömteli, éppen ellenkezőleg, nagyon aggasztó és veszélyes. A káros hatásaira pedig fel kell készülnie nemcsak a német, de a magyar hatóságoknak és szakembereknek is – ez akkor is igaz, ha a magyar kormány álláspontja szilárd és semminemű kábítószer-legalizálásról szó sem lehet hazánkban.

Nyitókép: AFP/DPA/Rene Priebe