Így kerül szembe a két Amerika: az elit és a többiek

Mélyül a szakadék a nyugati uralkodó elitek és az átlagszavazók között. Ezt mutatják az elmúlt évek választási eredményei: egyre népszerűbbek a populista pártok és azok a politikusok, akikre a leadott voks egyet jelent az elitnek való beintéssel. 

Nem véletlen, hogy az amerikai média, a kulturális élet, és a politikusok által gyűlölt Donald Trump idén jó eséllyel visszakerülhet a Fehér Házba. 

De míg az egyik rétegnek szinte minden területre kiterjedő hatalma van, addig a másik egyetlen hatalommal rendelkezik: ők a többség, és ők választják a politikai vezetőket. Michael Lind, amerikai író a The New Class War (Az új osztályharc) című könyvében leírja, hogy már évek óta harc dúl az átlagemberek és az elit között. „Az egyre agresszívabbá és erősebbé váló menedzser elit egymás után hajtott végre felülről irányított technokrata neoliberális forradalmakat a nyugati országokban, amelyek aztán alulról érkező populista ellenreakciót generáltak” – írja Lind. 

Az író szerint a Nyugatot vezető réteg alapvetően a diplomás szakemberek és menedzserek csoportja, ezek az emberek túlnyomóan progresszív nézeteket hirdetnek, (de általában hagyományos családokban élnek) támogatják a nyitott határokat és a piacgazdaságot. Amerikában gyakran „tengerparti elitnek” is hívják ezt a réteget, hiszen elsősorban az Egyesült Államok keleti és nyugati parti nagyvárosaiban élnek. Akárcsak a korábbi arisztokraták, ennek a rétegnek a tagjai is beleszületnek a saját osztályukba, azonban Lind leírása szerint nem a családnevük, hanem az egyetemi diplomájuk teszi őket az új arisztokratikus réteg részévé.

Mivel egy szűk rétegről van szó, ezért általában kevés felmérés koncentrál rájuk. Január elején Scott Rasmussen az egyik legismertebb amerikai közvélemény-kutató a Committee to Unleash Prosperity megbízásából készített egy felmérést, amely kifejezetten az amerikai elit nézeteire volt kíváncsi.

Scott Rasmussen úgy nyilatkozott, hogy a munkája során azt kezdte észrevenni, hogy minden egyes felmérésben feltűnt néhány olyan ember, akik radikálisan eltérő válaszokat adtak az átlagnál. A közvéleménykutató megvizsgálta ezeknek az embereknek az adatait és kiderült: az amerikai elit tagjai adták a kiugró válaszokat. 

Élet a buborékban

A felmérés azt mutatta ki, amit eddig is sejteni lehetett: óriási a szakadék aközött, ahogy a vezető elit és, ahogy az átlag amerikaiak gondolkoznak. Joe Biden újraválasztási kampánya már hónapok óta hirdeti, hogy a demokrata kormányzat alatt „szárnyal az amerikai gazdaság”, ezzel szemben az amerikai szavazók úgy érzik rosszabbul megy a soruk, mint Trump alatt. Nem így az elit, amelynek a Rasmussen felmérés szerint, 74%-a úgy nyilatkozott, hogy jobban áll gazdaságilag Biden alatt. Ez az adat az Ivy League egyetemek végzettjei között még magasabb: 88% nyilatkozott úgy, hogy a személyes pénzügyei jobban állnak, mint korábban. 

Nemcsak a gazdaság állapota volt az, amelyben ennek a szűk csoportnak a véleménye eltér az átlag amerikaiétól. Megkérdezték az elithez tartozókat, hogy vajon az Egyesült Államokban az emberek túlságosan sok egyéni szabadságjoggal rendelkeznek-e, túlságosan korlátozva vannak-e, vagy megfelelőek az arányok. 

Ezzel szemben az amerikai szavazók 63%-a mondta azt, hogy túl sok a korlát. 

A Wall Street Journal oldalán a Rasmussen felmérésnek ezzel az adatával kapcsolatban Kimberley A. Strassel megjegyezte: ez mutatja leginkább, mennyire nagy szavazótábora lehetne a republikánusoknak, ha a szabadság üzenetére koncentrálnának. Jogos a WSJ szerzőjének a megállapítása, hiszen az elmúlt években a progresszív túlkapások miatt sok konzervatív a korlátozás üzenetét kezdte hirdetni: le az LMBTQ-propagandával, szigorítani az abortuszt stb. Bár ezek mind konzervatív célok, sok szavazót nem mozgattak meg, akiket jobban érdekel, hogy mit adnak a politikusok, mint hogy mit vesznek el. 

A felmérésben szereplő három kérdés a zöld politikához való hozzáállást vizsgálta, amely az elmúlt években komoly összeütközéseket okozott a politikai osztály és a szavazók között. A 125 ezer dollár feletti keresettel rendelkező embereket arról kérdezték, hogy hajlandók lennének-e szigorú korlátozásokat bevezetni az energiafelhasználásukban és abban, hogy mennyi húst fogyaszthatnak. A megkérdezettek 77%-a támogatott ilyen korlátozásokat, szemben az amerikai szavazók 28%-val. Az elithez tartozók azt állították hajlandók lennének magasabb adókat fizetni, ha ezzel a klímaváltozás hatásait lehetne csökkenteni. 

Az átlag amerikaiak jelentős része elvből utálja Washingtont és bizalmatlan a szövetségi kormánnyal szemben. Szinte minden közvélemény-kutatás azt szokta kimutatni, hogy nincs népszerűtlenebb kormányzati ág, mint a törvényhozás: az amerikai lakosság nem bízik meg a Kongresszus tagjaiban. Ezzel szemben az elit 67%-a és az Ivy Leauge egyetemeken végzettek 86%-a (!) nyilatkozott úgy, hogy pozitív véleményt táplál a kongresszusi képviselőkről. 

Mindezt figyelembe véve nem meglepő eredmény az sem, hogy minden idők egyik legnépszerűtlenebb amerikai elnöke az elit körében nagy népszerűségnek örvend. Míg a szavazók mindössze 44%-a elégedett Joe Biden teljesítményével, addig az elit 84%-a fejezte ki elégedettségét az elnök munkájával kapcsolatban. 

Mi és ők

A felmérés alapján nem is meglepő, hogy az amerikai média-, kulturális és akadémiai világ tagjai 

Ahogy Victor Davis Hanson amerikai történész többször megfogalmazta: az egyik oldalnak kedveztek az elmúlt évek folyamatai, és nem érzi saját progresszív politikája következményeit (rendőrség gyengítése, a nyitott határok, könnyű drogok legalizálása stb.), addig a másik oldal kénytelen együtt élni ezeknek a döntéseknek a következményeivel. 

Hanson szerint az elit egy része elkezdett ébredezni, de csak azért, mert már őket is érintik az általuk elindított romlási folyamatok. Példának hozza San Franciscót, ahol a demokrata milliárdosok megpróbálnának visszatérni a régi politikákhoz. „A milliárdosok azzal próbálják meggyógyítani San Franciscót, hogy visszavezetik a régi normalitáshoz, a progresszív városi tanácsok, felügyelőbizottságok és polgármesterek előtti korszakhoz, akik a rendőrségtől elvették a pénzt, engedték, hogy a hajléktalanok elnyeljék a belvárost, és olyan ügyészeket támogattak, akik nem voltak hajlandók betartatni a törvényeket”  – írta cikkében a történész. Azonban Hanson szerint 

miért kerültek az amerikai városok abba az állapotba, amibe kerültek. 

A tanulmány zárszava leszögezi: természetesen az elitnek nem minden tagja elitista, és vannak, akik közülük az alapító atyák által megfogalmazott értékekben hisznek. De mint írják: „Tekintettel arra, hogy milyen nagy befolyással rendelkeznek, az »Elit« nézetei összességében egzisztenciálisan fenyegetik Amerika alapító ideáit: a szabadságot, az egyenlőséget és az önrendelkezést.”

Nyitókép: Mike Hewitt/Getty Images