Kiadta rangsorát az Elnöki Nagyszerűség Projekt, Trump az objektív lajstrom szerint a legszörnyűbb rabszolgatartókat is alulmúlja.
Újra jelentkezett rangsorával az Elnöki Nagyszerűségi Projekt, amely rendszeres időközönként teszi sorrendbe „nagyszerűségük” alapján az Egyesült Államok elnökeit. Idén harmadik alkalommal hozták ki Amerika valaha volt legnagyszerűbb elnökének az amerikai polgárháborút az északi uniós államok oldalán megnyerő, a rabszolgákat felszabadító Abraham Lincolnt – és a legrosszabbnak Donald Trumpot.
Donald Trump a szakértők szerint rosszabb elnök volt, mint James Buchanan, aki személyesen nyúlt bele az amerikai feketék állampolgárságáról szóló Dred Scott v. Sandford perben a Legfelsőbb Bíróság döntésébe annak érdekében, hogy minél inkább rabszolgaság-párti döntés szülessen.
Alulmúlta Andrew Johnsont, aki az amerikai polgárháborút követően azon dolgozott, hogy az ország újraegyesítése után minél rosszabb legyen a feketéknek, ellenben az USA szétszakítását elérő szakadár politikusoknak minél jobb. Rosszabb volt Franklin Peirce-nél, aki szerint a rabszolgaság eltörlését szorgalmazók a nemzet egységének aláásói voltak, és kevesebbre tartják William Henry Harrisonnél is, aki kilenc napot tölthetett csak hivatalban, mielőtt elhunyt volna.
A módszertanról annyi tudható, hogy a rangsor 154 résztvevő megkérdezésével állítják össze. Köztük vannak az Amerikai Politikatudományi Társaság Elnöki és Végrehajtó Politikai Osztályának jelenlegi és korábbi tagjai, illetve olyan tudósok is, akik nemrégiben publikáltak tudományos közleményeket a területhez kapcsolódó folyóiratokban vagy jelentettek meg könyveket akadémiai kiadóknál. A résztvevők az elnököket 0-100 közötti skálán osztályozzák, melyen a 0 a totális bukást, az 50 az átlagosságot, a 100 pedig a nagyszerűséget jelzi. Bár az American Greatness Project közleményében leszögezte, hogy a kutatás résztvevőinek politikai és ideológiai elkötelezettsége
jellemzően általánosságban nem bírt nagy hatással” az elnököknek adott osztályzatokra, azért azt elismerték, hogy a közelmúlt elnökeinél ez azért árnyalhatta a képet.
Ronald Reagant például a republikánus résztvevők átagosan az ötödik helyre rakták, a demokraták átlagosan a tizennyolcadikra. Donald Trumpot pedig a republikánus résztvevők a 41., míg a demokraták az utolsó helyre tették. Hasonló a helyzet Barack Obamával és Joe Bidennel: őket a deomkraták a 6. és 13., a republikánusok a 15. és 30. helyekre tették. A demokrata Bill Clintont viszont a republikánusok taksálták magasabbra (10. helyre), mint a demokraták, akiknél az exelnök csak a 12. helyre futott be.
Az első ötben Abraham Lincoln mellett megtalálható még a második világháborút megnyerő és az amerikai gazdaságot a világgazdasági válság után talpra állító Franklin D. Roosevelt, az államalapító George Washington, a nagy tőkés cégeket berámázó és a Panama-csatornát megépítő Theodore Roosevelt, valamint az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat legfőbb szerzője, Thomas Jefferson.
Barack Obama a 7., Joe Biden a 14., a hidegháborút megnyerő Ronald Reagan pedig a 16. helyen végzett a nagyszerűségi listán.
Nyitókép: Patrick T. Fallon / AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Amerika új Európa politikájában több ponton visszaköszönnek a magyar miniszterelnök meglátásai, ami nem jósol szép jövőt az Unió vezetésének.
A jobboldali svájci médiavállalkozó fenyegetés helyett lehetőséget lát a tengerentúli tervekben.
Fényes jövő előtt áll a magyar alumíniumipar.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
Az Egyesült Államok elnöke újabb húsz ország állampolgáraival szemben vezet be teljes vagy részleges beutazási korlátozásokat, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.
Merz, Tusk és a többiek minden eddiginél mélyebbre süllyedtek.
A német sajtó szerint a tagállamokat félelem és nemzeti önzés uralja az Ukrajnának nyújtandó támogatás kérdésében.
A brüsszeli források már egy akár szombatig elhúzódó találkozóról beszélnek, ugyanis mindenképpen meg akarják valamilyen formában oldani Ukrajna finanszírozását.
