Kiteregette a lapjait a Hamász, majd Netanjahu keményen odamondott, miközben Blinken mindenkivel tárgyalt
Túszok, izraeli kivonulás, palesztin foglyok – nyilvános, mit akar a palesztin terrorszervezet Izraeltől.
A Közel-Kelet legveszélyesebb határszakaszánál elmélkedett a BBC tudósítója azon, milyen nyomás hatására mehetne bele a Hamász és Izrael egy tűzszüneti megállapodásba.
Izrael legészakibb település, Metula egy zsákfalu – egy kiszögelés, amelyet három oldalról a libanoni határ vesz körül, délről pedig egy meredek bekötőút a küldökzsinór a zsidó állam többi területéhez. A BBC tudósítója, Jeremy Bowen utazott ide, hogy riportjában bemutassa, milyen a Hezbollah közvetlen fenyegetettségében szolgálatot teljesíteni az izraeli katonáknak.
Metulában helyi férfi lakosok önkéntes tartalékos katonaként őrzik a települést, biztosítják fegyveresen az ellenőrző pontokat.
Néhol csupán egy kilométerre állomásoznak a határtól, annak túloldalán pedig a síita fegyveres szervezet emberei tartózkodnak
– bármi megtörténhet.
Volt már háború Izrael és a Hezbollah között, és a szíriai háborúban is aktívan részt vettek a csoport fegyveresei, így a Hamásszal ellentétben annak katonái valóban kiképzett és harcedzett emberek. Az izraeli hadsereg tisztában van azzal, hogy ha a jelenlegi szórványos rakétatámadások helyett egy igazi, nagy intenzitású háborúvá eszkalálódna a feszültség, az nagyon nehéz helyzetbe hozhatná a zsidó államot.
A szerző idézi az amerikai külügyminiszter szavait, aki
a jelenleg válságot az 1973-as háborúhoz hasonlította:
akkor az amerikai hadsereget készenlétbe helyezték, mert a jelek szerint a szovjet erők nukleáris fegyvereket kezdtek szállítani a Közel-Keletre. A jelen helyzet pedig az, hogy iráni kötődésű fegyveresek megöltek három amerikai katonát Jordániában, a húszik pedig kereskedelmi hajókat támadnak meg a Vörös-tengeren.
A Biden-elnökség kritikusai szerint Iránt és regionális szövetségeseit csak akkor lehet megfékezni, ha az amerikai hadsereg bátran iráni célpontokat kezd el bombázni.
Az elnök és köre azonban attól tart, hogy egy ilyen akció regionális háborút robbanthatna be.
Washington támogatja Izrael háborúját a Hamász ellen, de a nagyszámú polgári áldozattal járó bombázások gyakorlatát bírálja. Az amerikai diplomácia prioritása, hogy tűzszüneti egyezséget hozzon tető alá, hogy a gázai civilek szörnyű életfeltételein javítani lehessen. És még egy szempontból: novemberben elnökválasztás lesz Amerikában, Biden nem áll jól a felmérésekben.
A Hamász egy háromfázisú tűzszüneti tervet javasolt, túsz-, illetve fogolycserékkel, humanitárius segélyek célba juttatásával, továbbá azzal a feltétellel, hogy az izraeli hadsereg kivonul a Gázai övezetből.
Izrael ezt nem fogadja el, hiszen az október 7-én indított háború deklarált célja a Hamász megsemmisítése.
Engedményeket az izraeli kormány nem fog tenni, csak a totális győzelem fogadható el számára.
Az amerikai diplomácia azonban reménykedik, hogy a kibékíthetetlen álláspontok ellenére lehetséges a fegyvernyugvás. A BBC információi szerint az idő nem a Hamásznak dolgozik: a gázai lakosság, a közhangulat egyre inkább a szervezet ellen fordul, és így vezetői egyre inkább érzik a nyomást, hogy tárgyaljanak az izraeli kormánnyal. Ez utóbbira pedig szintén saját társadalma gyakorol nyomást: a tűzszünet nagyobb esélyekkel kecsegtet a Gázában őrzött izraeli túszok kiszabadítására.
Ezt is ajánljuk a témában
Túszok, izraeli kivonulás, palesztin foglyok – nyilvános, mit akar a palesztin terrorszervezet Izraeltől.
--
Nyitókép: Metula izraeli település a libanoni határ túloldaláról nézve 2023. november 11-én (forrás: Hassan FNEICH / AFP)