Ezer sebből véreznek Macron háborús tervei a katonai szakértő szerint

Az Ukrajna további támogatásáról szóló hétfői párizsi konferencia után Emmanuel Macron nem kertelt, hanem bejelentette, hogy újabb szintre léphet az ukrán-orosz háború. „Ma nincs konszenzus arról, hogy hivatalosan szárazföldi csapatokat küldjenek, de semmi sincs kizárva” – lengette be az Oroszország és a NATO közötti közvetlen konfliktus lehetőségét a francia elnök, hozzátéve, hogy a Nyugatnak „mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy Oroszország ne nyerhesse meg ezt a háborút”.

Lapunk a Macron-nyilatkozat és a valóság viszonyáról kérdezte Somkuti Bálint hadtörténészt, biztonságpolitikai szakértőt, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének kutatótanárát. A szakértő szerint „Macron elnök kijelentésével mindenekelőtt az az alapvető probléma, hogy egységesnek nevezhető európai haderő nincs”, és külön-külön 

A szakértő szerint itt több tízezer katonára, több száz páncélozott harci eszközre és 100-200 repülőgépre volna szükség. A magyar kormány részéről egyébként Szijjártó Péter külügyminiszter már reagált is a képtelen ötletre.

Somkuti úgy látja: ahhoz, hogy ezek mind felfejlődjenek, több hónapra volna szükség, s ezt az oroszok sem néznék ölbe tett kézzel, „bármikor bevethetik a Karaganov-tervet”, azaz egy megelőző harcászati nukleáris csapást.

A közös európai haderő hiánya ráadásul azért is ellehetetlenítene egy ilyen akciót, mert számos esetben kérdéses a NATO-erők egymás közti kompatibilitása, akár egy francia-német erő közös megmozdulása esetén is problémát jelentene az alá-fölé rendeltség és a vezényleti nyelv kérdése – „és akkor nem is beszéltünk a tüzérségi lőszerben fennálló problémákról, amelyek a mai napig nem kerültek megoldásra” – elemez a részben az európai hadiipar kapacitáshiánya által okozott súlyos ukrán lőszerhiányra utalva Somkuti. A szakértő végül felteszi a döntő kérdést is:

Nyitókép: UKRAINIAN PRESIDENCY / HANDOUT via AFP