Az új, elnyomó Németország felé

Nancy Faeser német belügyminiszter február 13-án olyat mondott, ami vihart keltett volna a nyilvánosságban, ha Orbán Viktor mondta volna: „Akik kigúnyolják az államot, azoknak meg kell érezniük az állam hatalmát.” Mellette ült Thomas Haldenwang – aki a Keresztény­demokrata Unióból érkezett a titkosszolgálati feladatokat ellátó Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal élére –, és helyeslően bólogatott. Pedig a kijelentést alkotmányellenesnek lehetne nyilvánítani, a Haldenwang vezette hivatal feladata pedig elméletben éppen az alkotmány védelme lenne. Az állam kigúnyolásának joga a liberális demokrácia esszenciája, amit kőbe véstek a német alaptörvényben. De Haldenwang szerint az államnak fel kell lépnie bizonyos gondolatok és beszédek ellen. Arra figyelmeztet: a szélsőjobboldaliság elleni küzdelmet nem lehet az erőszak megakadályozására korlátozni. „Vigyáznunk kell arra, hogy bizonyos beszéd- és gondolkodásmódok ne terjedjenek el a nyelvünkben” – nyilatkozta egy interjúban. Más szavakkal: valamilyen módon szabályozni akarja, miként beszélhetnek és gondolkodhatnak az emberek, akkor is, ha egyébként azok a nézetek és gondolatok nem ütköznek a jogba.

Egy új, elnyomó Németország ölt formát. Új sza­­­bályokat hoznak, amelyek a titkosszolgálatok hatalmát bővítik, hogy azok után is nyomozhassanak, olyan magánemberek bankszámláit is átnézhessék, akiket nem gyanúsítanak bűncselekmény elkövetésével. Büntetést kaphatnak akár jobboldali gondolkodásuk miatt is. Emiatt pedig elveszíthetik munkahelyüket a közszektorban, mondjuk tanárként.

A belügyminiszter tizenhárom intézkedést jelentett be, s ezeket alkalmazva úgy bánnának jobboldali körökkel, mint a szervezett bűnözéssel. Sokan azt gyanítják, hogy a kormány kriminalizálná és betiltaná az ellenzéki Alternatíva Németországért (AfD) pártot, de előtte nehéz helyzetbe hozná a nyilvánosságát és a támogatóit.

A Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal pillanatnyilag csak azokkal szemben kezdeményezhet pénzügyi vizsgálatot, akik ellen erőszak vagy uszítás a vád. 
A jövőben azonban akkor is ránézhetnének az ember bankszámlájára, ha „potenciálisan cselekedne” vagy „befolyásolná a társadalmat”. Más szavakkal: ha van egy nagyobb Twitter- vagy Facebook-oldalad, ha ismert konzervatív újságíró vagy, akkor vizsgálat alá vethetnek. Adományoz valaki az AfD-nek? Az probléma lehet. A bankokat is érzékenyíthetik az ilyen emberekkel való együttműködés ügyében.

Miért is történik mindez? A politikai elitet riasztja a nemzeti-konzervatív párt felemelkedése. Eddig minden olyan stratégiával kudarcot vallott, amellyel gyengíteni akarta – nem adni neki médianyilvánosságot, nem kooperálni vele, fasisztának nevezni –, mégsem sikerült megállítani a növekedését. Jöhet tehát a második opció, a nyílt elnyomás.

Az Alternatíva Németországért az utóbbi hónapokban megmutatta: benne van a lehetőség, hogy érdemi szereplő legyen a politikai arénában; januárban helyi választáson a szavazók több mint 20 százalékának támogatását szerezte meg. Azóta többször rendeztek a kormány által is támogatott tömegtüntetést a jobboldal ellen, és folyamatos a jobboldali nézetek támadása a média, a kormányzat és – feltűnő módon – titkosszolgálati vezetők részéről. Mindez meggyengítette a pártot a közvélemény-kutatások szerint. Ez árulkodhat egy trendről, de arról is, hogy az emberek félnek beszélni a kérdezőbiztosoknak a politikai preferenciájukról.

Az AfD még így is a második legerősebb párt. Szeptemberben három választást tartanak Kelet-­Németországban: Szászországban, Türingiában és Brandenburgban. A jobboldali ellenzéki erő több helyen nyerhet, Szászországban 35-37 százalékon áll, ami 10 százalékponttal magasabb érték a 2019-es választáson elért eredménynél. Lehet, hogy a liberálisok egy helyet sem tudnak majd szerezni Szászországban. A zöldek és a szociáldemokraták is 7 százaléknyi szimpatizánst tudhatnak maguk mögött. Így még a 30 százalékon álló kereszténydemokratákkal kötendő nagykoalíció is elérhetetlennek tűnik. Az eredmények azt jelzik, hogy a fősodratú pártok által létrehozott tűzfal sem elég az AfD feltartóztatására. Ez megmagyarázhatja, hogy a kormánypártok miért állnak készen még a liberális demokrácia alapvetéseinek a meggyengítésére is a demokrácia védelmére hivatkozva.

A szerző a Mathias Corvinus Collegium Média Iskolájának vezetője.

Nyitókép: Jens Schlueter/AFP