A baloldali Tageszeitung szerint a kezdeményezés egyet jelent a menedéket kereső szerencsétlenek megbélyegzésével.
Megállapodtak a német tartományok: a menedékkérők számára folyósított különféle segélyek legalább egy részét nyártól kezdve, de legkésőbb 2025 elejétől olyan kártyákra utalják, amelyek
se külföldön nem használhatók, se átutalások végrehajtására nem alkalmasak;
készpénz pedig csak zsebpénznyi összegben vehető fel velük. A havi ellátmány nem érkezik automatikusan, hanem a feltöltéshez személyesen be kell fáradni a hivatalba, visszaélés esetén pedig a hatóság rögvest letiltja a kártyát.
Alsó-Szászország szocdem kormányfője szerint a mostani döntés fontos lépés az illegális migráció ösztönzőinek csökkentése és az embertelen migránscsempészet leküzdése felé. Arról, hogy a pénz mekkora részét adják ilyen formában, az egyes tartományok dönthetnek, ahogy arról is, hogy bevezetnek-e további funkciókat – például korlátozzák-e, hogy konkrétan mely régióban vagy milyen ágazatokban lehet fizetni a kártyával.
Berlin mindenesetre leszögezte, hogy a pénz egy részét mindenképp továbbra is készpénzben biztosítja; a bajor belügyminiszter szerint azonban nem sokat ér a rendszer,
ha a menekültek egyes tartományokban továbbra is készpénzhez juthatnak „és abból esetenként akár kábítószert is vehetnek”.
Bajorország és Mecklenburg–Elő-Pomeránia ezért nem is vár a többiekre, hanem saját területén heteken belül bevezeti a feltöltőkártyás megoldást.
Néhány proaktív önkormányzat ennél is gyorsabb volt, és mostanra már eredményekről is beszámolhat: a türingiai Greiz járásban még csak most osztják ki a kártyákat mind a 740 menekültnek,
de máris akadtak tizennégyen, akik összepakoltak és eltávoztak
– a szomszédos járások február elsejétől már vezetik is be a rendszert a saját területükön is, tekintettel a meggyőző tapasztalatokra. A szintén türingiai Eichsfeldben, ahol a juttatások 55 százalékát egy kizárólag a környéken használható és pénzfelvételre nem alkalmas kártyára teszik rá, főként észak-macedón családok döntöttek úgy, hogy akkor inkább önként szedik a sátorfájukat; mások álláskeresésbe kezdtek, hogy készpénzhez jussanak.
A Bild értesülései szerint kártyákat a település első körben 135 elutasított, de megtűrt menedékkérőnek tervezte kiosztani;
végül azonban 92-en nem vették át a kártyát, közülük 35-en már haza is utaztak. A többiek közül tizenheten pedig találtak maguknak munkát.
A CDU helyi politikusa a távozásokat mellékhatásnak tekinti: a valós cél szerinte az, hogy a menedékkérők a lehető leghamarabb munkába álljanak. „Szeretettel fogadunk mindenkit, aki a mi életüket szeretné élni Németországban. Ez az élet pedig azt jelenti, hogy az ember dolgozik” – foglalta össze a lényeget. Az eichsfeldi szabályozás ezt azzal is ösztönzi, hogy mihelyt valaki akár csak 100 eurót is megkeres egy hónapban, megkaphatja készpénzben a segély teljes összegét.
A baloldali Tageszeitung kommentárja szerint ugyanakkor a kártyás kezdeményezés egyet jelent a menedéket kereső szerencsétlenek megbélyegzésével,
ráadásul eleve megalapozatlan, hiszen senki nem fog úgy gondolkodni a bombazápor közepette vagy házának romjai előtt állva, hogy „á, nem, ha Németországban nem kapok készpénzt, akkor inkább itt maradok”. A szerző reményét is fejezi ki, hogy a berliniek hasonlóan szolidárisak lesznek, mint az 1990-es években egy hasonló rendszer bevezetésekor, amikor átvették a menedékkérők helyett a természetbeni juttatásaikat, majd odaadták nekik készpénzben az áruk ellenértékét.
A berlini Zöldek szintén kritizálták az intézkedést, mondván, már a kártyával kapcsolatos közbeszerzési eljárás is felemészt 25 ezer eurót, tehát az egész még drága is, miközben tovább ront a menedékkérők eleve nehéz helyzetén.
Az Eurostat egyébként épp a napokban számolt be arról, hogy 2022-ben rekordösszegű lakossági átutalás történt az Európai Unióból külföldre:
43,5 milliárd euró áramlott így kifele, 22 százalékban EU-n kívüli európai országokba, 19 százalékban pedig Észak-Afrikába.
Az átutalások mennyisége 2014 óta folyamatosan nő, 2021 és 2022 között például 14 százalékos emelkedés volt tapasztalható.
(Nyitókép: Christof Stache/AFP)
Ezt is ajánljuk a témában
Talán az volt a terv, hogy az Európai Bizottság kommunikációs offenzíva keretében szemléltesse, mennyire a Momentummal van egy szinten az átlagpolgár szükségleteinek felismerésében?
Ezt is ajánljuk a témában
„Wir schaffen das!“ Avagy megérkezett a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal legfrissebb jelentése. Tanulságos olvasmány. Francesca Rivafinoli szemlecikke.
Legalább 120 milliárd dollárra van szüksége Ukrajnának jövőre, hogy „Oroszország ne tudjon elfoglalni további területeket”.
2022 februárja óta Ukrajna fő támogatója az Egyesült Államok volt, de ez januárban megváltozott Donald Trump visszatérésével.
Gyorsan reagált a NATO.
A NATO keleti szárnya vörös vonal – jelentette ki Carsten Breuer német vezérkari főnök Litvániában, miután orosz drónok megsértették Lengyelország légterét.
E mellett eltörpül a már megszokott „még több fegyvert Ukrajnának” mantra.
Európában is úttörő gyár lesz.
A történteket Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sem hagyta szó nélkül, szerinte nem véletlen akció volt.
Magyar Péter már tavaly tavaszi első országjárásán sem lelkesedett egy új alkotmányért.
