Hazánk hídszerepben lehet Örményország és Azerbajdzsán között.
A szerző a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
2023 szeptemberében Azerbajdzsán erőszakkal vetett véget a karabahi konfliktusnak. Az egynapos hadműveletek során helyreállította területi integritását, elűzve Hegyi-Karabah több mint százezer fős, történelmi örmény közösségét. A harcokat azonban nem követte béke, a feleknek azóta sem sikerült megállapodniuk egy sor vitás kérdésben. A növekvő feszültség egy újabb háborúval fenyegeti a Dél-Kaukázust. A térségben érdekelt nagyhatalmak Oroszországtól az Európai Unióig megkísérelték ellenőrzésük alá vonni a békefolyamatot, ám mind kudarcot vallottak.
A konnektivitásra épülő magyar külpolitika azonban sikerrel járhat ott, ahol a hagyományos diplomácia kudarcot vallott.
A 2020-as második karabahi háború egy törékeny status quo-t teremtett a Dél-Kaukázusban. Oroszország katonai jelenléte és politikai befolyása Azerbajdzsánban egy rövid időre felülmúlta Törökországét. A kényes erőegyensúly azonban rendkívül rövid életű volt. Két nappal azután, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Ilham Alijev azeri elnök szövetséget kötött Moszkvában, orosz tankok lépték át Ukrajna határát és a második világégés óta nem látott, pusztító háború tört ki Európában. Az elhúzódó konfliktus újra hidegháborús állapotokat teremtett a nemzetközi kapcsolatokban, és jelentősen elmozdította a hatalmi erőviszonyokat a Dél-Kaukázusban is.
Az Örményországba irányuló orosz fegyverszállítmányokat felfüggesztették, mialatt Azerbajdzsán geostratégiai pozíciója jelentősen felértékelődött a Kreml szemében. Amikor 2022 őszén Azerbajdzsán hadereje benyomult Örményország területére, az orosz beavatkozás elmaradt. 2023 szeptemberében Azerbajdzsán helyreállította ellenőrzését a nemzetközileg elismert területe felett, kiszorítva Karabah örmény lakosságát.
Örményország Európa segítségét kérte.
Az Európai Unió 2023-ban fegyvertelen megfigyelő missziót létesített Örményországban. 2023 decemberében Franciaország megkezdte Örményország felfegyverzését. Egyre több hang sürgeti európai uniós források megnyitását Örményország előtt védelmi kiadásai fedezésére. A jereváni adminisztráció nem zárta ki az ország kilépését a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéből és euroatlanti integrációját.
Az EU lépéskényszerben van, ha nem akar lemaradni a nagyhatalmi versengésben, és vezető szerepre kíván törni a formálódó új világrendben.
Ha megkísérel kitartani bővítéspolitikája, stratégiai autonómiája, valamint a közös kül- és védelempolitika mentén történő érdekérvényesítés mellett, nem fordíthat hátat a Keleti Partnerség egyik államának segélykiáltása előtt. A francia fegyverszállítmányok azonban kiváltották Baku és Ankara rosszallását, aminek következtében Azerbajdzsán visszautasítja az Európai Unió közvetítői szerepét a konfliktusban.
Örményország az orosz és a török közvetítést utasítja el. Ez az a pont, ahol a magyar külpolitika színre léphet.
A konnektivitás magyar stratégiája hozzájárulhat a bizalomépítéshez, sőt, akár a konfliktusrendezéshez is a Dél-Kaukázusban.
A konnektivitás magyar stratégiája „alternatívát állít úgy a neoliberális világrend, mint a nemzetközi tömbösödésre épülő globalizációs modell elé.” A magyar kormány kölcsönösen előnyös kapcsolatrendszereket tart fenn annyi állammal és piaci szereplővel, amennyivel csak lehetséges. Magyarország aktív tagja az ENSZ-nek, a NATO-nak és az Európai Uniónak, mélyen betagozódott a Nyugat által létrehozott nemzetközi politikai-gazdasági rendszerbe.
A magyar kormány mindazonáltal, nem hisz a formálódó világrend erőtereinek végzetes szembenállásában, a demokratikus és fejlett Nyugat és az autoriter, visszamaradott Kelet ideológiai megkülönböztetésében.
Európában elsőként írt alá megállapodást Kínával az Övezet és Út Kezdeményezés kereteiben, tranzakcionális kapcsolatokat és előnyös gazdasági együttműködést tart fenn Oroszországgal, megfigyelő státuszt élvez a Türk Államok Szervezetében.
A magyar kormány nem várja el partnereitől a liberális nemzetközi rend szabályaihoz való igazodást az együttműködésért cserébe. A multivektorális magyar külpolitika alternatívát támaszt a Nyugat és a Kelet közt egyre feszültebb viszonyrendszer elé. A híd szerepét kívánja betölteni az új hidegháború erőközpontjai között. A békét sürgeti a háború helyett, stabilitást az instabilitás helyett, párbeszédet a viszály helyett.
Magyarország álláspontja és potenciális szerepvállalása a Dél-Kaukázus konfliktusaival, s az ehhez kapcsolt orosz, török és európai érdekütközéssel kapcsolatban értékes lehet minden érdekelt fél számára. Magyarország elismeri úgy Azerbajdzsán, mint Örményország területi integritáshoz és szuverenitáshoz való jogát. Békét és stabilitást szeretne Európában és szomszédságában, s az ehhez vezető egyetlen utat a pragmatikus párbeszédben és konszenzusban látja. Mialatt elkötelezett szövetségeseihez a NATO-ban és az EU-ban, elfogadható tárgyalófélként tekint rá mind Baku és Jereván, mind pedig Ankara és Moszkva, hogy párbeszédet létesítsen a sürgető kérdésekben.
Vahagn Hacsaturján örmény és Ilham Alijev azeri elnök budapesti látogatásai is ezt bizonyítják.
Magyarország közvetítői szerepe már most jelentős sikereket ért el, 2021 decemberében öt örmény hadifogoly térhetett vissza biztonságban otthonába a Magyar Légierő segítségével.
A szembenálló és érdekelt felek bizalommal fogadnák a magyar kormány által kezdeményezett további párbeszédet, hiszen az elsősorban a helyi szereplők, de mellette Európa, Törökország és Oroszország aggodalmaira egyaránt tekintettel volna, így a magyar diplomácia tevékenyen hozzájárulhatna a bizalomépítéshez a Dél-Kaukázusban és a tágabb régióban. Sőt, egy ilyen fórum nem csupán a fogolycserék és ad hoc kérdések megvitatására adna teret, de a legsürgetőbb politikai, humanitárius és gazdasági kihívásokra is.
Nyitókép: AFP
Az Arte szerint megállíthatatlanul terjed az illiberalizmus a kontinensen. Orbán Viktor pedig már nemcsak egy politikai oldalt, hanem egy reakciós társadalmi mozgalmat vezet.
A Le Figaro szerint elkezdtek komolyan aggódni az EU-ban.
Ukrajna szinte bármire képes lehet az uniós tagság érdekében.
Egyre többen érkeznek hazánkba.
A többit már ismerjük.
A dán miniszterelnök mindenben segítené Zelenszkijt.
Tényleg sokan figyeltek fel az applikációra – csak éppen az adatszivárgási botrány miatt. Égető a kérdés: akik egy applikációt sem tudnak biztonságosan működtetni, azok mennyire lehetnek kormányzóképesek?
