Ha minden ukrán menekült férfi hazamenne harcolni, megnyernék a háborút?

Kezdjük egy kicsit messzebbről: sokak számára furcsa lehetett 2022-2023 Európájának viszonyulása a menekültekhez legalábbis egy bizonyos szempontból. Míg az országok kivétel nélkül kitárták kapuikat az ukránok előtt – tekintet nélkül arra, hogy nők, gyerekek, idősek vagy éppen felnőtt férfiak a menekülők –, amikor az oroszok menekültek volna milliószámra a Vlagyimir Putyin által elrendelt sorozás elől, lényegében megtiltották a beutazásukat.

A történtek első fele humanitárius szempontból abszolút érthető volt, a második pedig a beszivárgó esetleges ügynökök, felforgatók miatt nemzetbiztonságilag lehetett indokolt, mindazonáltal egy nagyon gyakorlatias problémához vezetett.

annak rendje s módja szerint besorozták és éppen a megdönteni kívánt Putyin-rendszer hadseregét erősítette; miközben az ukránok rosszabbul állnak élőerő tekintetében, mint valaha, és nagyon-nagyon hiányzik a hadseregükből a lelépett több százezer katonakorú férfi.

Ugyanis nem csak azok távoztak sietősen az országból 2022 februárja óta, akik – például valamely kisebbség, esetünkben éppen a magyarok – 2017 óta fokozódó nacionalista elnyomást elszenvedő tagjai voltak, hanem menekült mindenki. S bár kétségkívül sokan hazatértek eközben, még mindig milliószámra élnek ukrán menekültek Európa különböző államaiban.

S nem csak nők és gyerekek, vagy éppen idősek – bár Kijev már a háború első napjaitól kezdve korlátozni kezdte a 18 és 60 év közötti férfiak kiutazását az országból, de láthatóan közel sem teljes sikerrel.

A teljes menekülttömeg kapcsán is igen bizonytalanok a számok, inkább becslésekről beszennyi élhetünk.

2022-es adatok szerint az országot elhagyó személyek zöme nő és gyermek volt, egyes becslések szerint akár a menekültek 90 százalékát is ők tehették ki, a százalékos nemi megoszlás pedig 40-60 volt a nők javára.

Egy hadsereget fel lehetne állítani

Emberínségében az ukrán kormány mindenesetre elkezdte pedzegetni a külföldre menekült férfiak besorozását is, különösen a 25 és 60 év közötti korosztályhoz tartozókét.

védelmi minisztere, Rusztem Umerov pedig karácsonyi ajándékként a külföldön élő ukránok csatlakozását szorgalmazta 2024-re, természetesen büntetéseket kilátásba helyezve azoknak, akik nem jönnek haza.

Az ukrán törvényhozás pedig nagy erőkkel dolgozik egy olyan törvényen, amellyel behívhatóak a külföldön élő ukránok, ezt az év elejére tervezik. 

A BBC Ukraine novemberi riportja

Mire lenne ez elég?

Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő, az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója lapunk kérdésére kifejti: van egy ökölszabály, egy ország lakosságának általában körülbelül a 10 százaléka hadra fogható. Vagyis ennyi hadköteles korú, és megfelelő egészségügyi állapotú férfi. Ennek fényében úgy véli, szinte biztos, hogy a menekült férfiakból mintegy 500-600 ezer katona felállítható lenne.

Ez szám szerint megduplázná azok számát, akik a hadsereg kötelékében szolgálnak – a létszámot Volodimir Zelenszkij köszöntőjére lehet alapozni, bár Somkuti szerint a ténylegesen a hadseregben szolgálók száma, beleértve a különféle támogató egységeket, az úgynevezett logisztikai hátteret kiszolgálókat ennél jóval magasabb.

„Ennyi emberből akár száz új dandárt is fel lehetne állítani, az ukrán hadsereg jelenleg 160 dandárból áll” – fejtegeti a szakértő –, szóval ha csak az emberanyagot nézzük,

Ugyanakkor a dolog szerinte több kérdést is felvet. Például, hogy milyen hatékonyságúak lennének, mennyire lelkesen harcolnának?

„Akik nem hivatásos katonák voltak, de harcolni akartak, már beálltak a hadsereg kötelékébe; akik nem, azoknak a harcértéke jóval alacsonyabb.”

 Somkuti idézi Kirill Budanovot, az ukrán védelmi minisztérium Hírszerzési Főigazgatóságának vezetőjét, aki korábban elmondta, az első fél évben elfogytak a harcolni akaró emberek az országból,

Nyilván ez ebben a formában erős túlzás, mégis jól rávilágít arra, mennyit számít a morál – fogalmaz a szakértő.

Ráadásul egy hadsereg nem csak emberekből áll, és bár mindkét oldalon óriásiak a veszteségek, ezek pótlása nehéztechnikában és logisztikai kapacitásokban is igen nehéz – lásd a felvételeket, ahol ukrán katonai oszlopok haladnak, de nagymértékben már civil eszközökkel, pickupokkal, teherautókkal megerősítve.

Nem igazán jönnének

A másik kérdés pedig szintén merőben technikai: mégis hogyan hoznák haza a menekült ukrán férfiakat?

„Az európai államok viszonyulását hozzájuk saját érdekeik határozzák meg. A litvánok már jelezték, ha ilyen jellegű ukrán kérést kapnak, kiadják a mintegy 6000 ukrán sorköteles férfit, aki az országukba érkezett. Ezzel szemben Olaf Scholz német kancellár – akinek hazájában égető szükség van a munkaerőre – már kijelentette, hogy senkit nem adnak ki, akik a háború elől menekülnek” – sorolja Somkuti. Hazánk hasonló helyzetben feltehetően a némethez hasonló álláspontot képvisel, igaz, más okokból.

Emellett 

így amíg nincs erre vonatkozólag minden tagállamban negatív döntés, legfeljebb átmennek egy másik országba, amely nem adja ki őket.

Szankciók terén ezért olyasmikre lehet gondolni, mint hogy nem hosszabbítják meg az illető útlevelét – nem véletlenül álltak tömegek nemrég az ukrán konzulátusokon és nagykövetségeken. Mégis kérdéses, hogy ez mennyire hat visszatartó erőként, és mennyire erősíti fel éppen a hazával a kötelékek felbomlását a menekültek esetében.

***

***

Nyitóképen: toborzóközpontja az ukrajnai Lembergben. Forrás: Pavlo Palamarcsuk / Anadolu Agency via AFP