A történelmi traumák feldolgozására sokszor egy évszázad is kevés. A művészeti alkotások ugyanakkor közelebb vihetnek a megbékéléshez. Tigran Arakelyannal, a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon bemutatandó, Auróra tündöklése című animációs dokumentumfilm alkotójával beszélgettünk.
Több mint száz év telt el azóta, de az örmény népirtás mindmáig egy fájó és élő emlék az örmények számára, éljenek a világ bármely pontján. Mindezek ellenére nem túl sok film foglalkozik ezzel a tragédiával. Érzett a film készítése közben egyfajta belső vagy akár külső nyomást, megfelelési kényszert?
Nagy felelősség volt számomra a film művészi koncepcióját kidolgozni és a művészeti osztályt vezetni. A történelmi eseményekhez hűen, és mindemellett erős művészi döntésekkel kellett újraalkotnunk a több mint száz évvel ezelőtti világot, az akkori eseményeket, hogy azt eljuttassuk a széles közönséghez. Kollégám, a film rendezője, Inna Sahakyan korábban sosem gondolt arra, hogy filmet készítsen az örmény népirtásról. Amikor dokumentumfilmes lett, a túlélők többsége már elhunyt, és kevés archív anyag állt rendelkezésre, ami korlátozta a lehetőségeit. Ezenkívül a legtöbb népirtásról szóló történet az áldozatok története. Ám amikor felfedezte Aurora Mardiganian történetét,
rájött, hogy képes beszélni nemzetünk fájdalmáról egy ellenálló nő hangján,
aki az őt árt fájdalom és a szenvedés ellenére soha nem lett áldozat. Aurorának több alkalommal is sikerült elmenekülnie a népirtás elől, majd új életet kezdve sztár lett az Egyesült Államokban, és több ezer hozzá hasonló sorsú embernek segített. Inna azt akarta, hogy Aurora példakép legyen mások számára, és egyúttal az ő történetén keresztül tanítson az örmény népirtásról.
Aurora Mardiganian története egy jól dokumentált dráma. Az önéletrajza mellett milyen forrásanyagokat használtak a gyártás megkezdése előtt?
Egy olyan filmet akartunk létrehozni, amely túlmutat a népirtás hideg tényein, ezért a különböző anyagok dinamikus kombinációja mellett döntöttünk: archív interjúk Aurora Mardiganiannal, digitálisan restaurált felvételek Aurora 1919-es, „A lelkek árverése” című filmjéből és az általunk készített animációk.
Dokumentumfilmesként kézenfekvő volt a filmet felépíteni az Aurora Mardiganiannal készült dokumentumfilm-felvételekre. Fantasztikus karakter, nagyon érzelmes és erős,
és azt szerettük volna elérni, hogy ő maga is el tudja mesélni a történetét,
és emlékeztesse a közönséget arra, hogy mindez valóban megtörtént. Az első lépés tehát az volt, hogy a Zoryan Intézet és az Örmény Filmalapítvány birtokában lévő tanúvallomásai alapján kiválasztottuk azokat a részeket, amelyek bekerülnek a filmbe.
A következő lépésként Aurora hollywoodi filmjének fennmaradt, mindössze 18 percnyi felvételeiből, beillesztettük a releváns jeleneteket a film narratív részeibe, hogy azok Aurora tanúságtételeiként jelenjenek meg, különös hangsúlyt fektetve azokra a felvételekre, ahol ő szerepel a némafilmben. Ez amellett, hogy fontos történelmi emlék a filmművészet korai, ezüstvászonnak is nevezett korszakából, tovább javította filmünk befogadhatóságát.
További fontos források voltak a történeti levéltárak. Szorosan együttműködtünk a jereváni Örmény Népirtás Múzeum Intézetével. Amellett, hogy segítettek megtalálni az Aurora történetével kapcsolatos forrásokat, fontos fényképekkel láttak el minket, és segítettek más archívumokban is megtalálni azokat. A Német Szövetségi Levéltár különösen nagy segítségünkre volt abban, hogy az örmény árvákról készült ritka felvételeket találjunk. Csapatunk fáradhatatlanul keresett anyagokat a nyilvánosan elérhető felvételek archívumaiban is, amelyekre nagy szükségünk volt a szűkös költségvetésünk okán. Az Egyesült Államok kormányzati archívumából elérhető összes nyilvános felvétel nagyon hasznos volt.
Szorosan együttműködtünk még az örmény népirtás kutatóival is,
hogy megőrizzük a történelmi hűséget minden részletben – jelmezekben, műtárgyakban, helyszíneken és eseményekben.
Művészileg ugyanakkor erős eszközökre volt szükségünk a film vizualizálásához. Kreatív csapatunk már a kezdetektől ellenezte a kosztümös filmekben megszokott megoldásokat. Vizuálisan lenyűgöző animációs dokumentumfilmek példái alapján úgy döntöttünk, hogy mi is az animációt hívjuk segítségül. Ez egy nagyon hatékony forma olyan nehéz témák ábrázolására, mint a trauma.
Számos felnőtteknek szóló animációs film dolgoz fel történelmi eseményeket, de az önök animációs technikája egyedülálló. Mi volt a művészi koncepció? Milyen kihívásokkal szembesült a gyártás során?
Elképzelni sem tudtuk, mekkora rémálom lesz a több mint 60 percnyi animáció elkészítése. Egyikünknek sem volt olyan tapasztalata, hogy egész estés animáción dolgozzon. Volt egy pont, amikor úgy döntöttünk, hogy az eredetileg kidolgozott stílus, technika nem fog működni, és teljesen megváltoztattuk. Minden animációs jelenetet valódi színészekkel kellett leforgatnunk a zöld vásznon, és a kiválasztott képkockákat illusztráltuk és animáltuk.
A jelenlegi animáció különböző technikák kombinációján alapul
– a klasszikus animációtól a rotoszkópon át egészen a papírkivágásig. Ez nagyszerű kreatív csapatunk kemény munkájának köszönhető. Nem lehet mindenkit megemlíteni, de kiemelném többek között Ruben Ghazaryan vágót és a élőszereplős jelenetek rendezőjét, Gediminas Skyrius vezető illusztrátort, és Rimas Valeikis vezető karakterillusztrátort.
Filmjük, az Auróra tündöklése jó néhány nemzetközi filmfesztiválon szerepelt, és elismerést vívott ki a kritikusok és a nézők körében egyaránt. Elégedett az eredményekkel?
Igen, természetesen. A film világpremierje 2022-ben volt az Annecy Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon, a szórakoztatóipar legnevesebb animációs fesztiválján, ahol versenyprogramban vetítették. Ezt követően több mint 60 fesztiválon mutatták be, és számos díjat nyert: köztük az Asia Pacific Screen Awards-ot a legjobb animációs film kategóriában, a Movies that Matter és az IDFA közönségdíját, valamint a genfi Nemzetközi Filmfesztivál és Emberi Jogi Fórum nagydíját.
Mindazonáltal a filmen dolgozó csapat egyik legfontosabb küldetése az volt, hogy biztosítsuk a közönséggel való kapcsolódást. Reméljük, hogy Aurora Mardiganian története, amely sok tekintetben rokonítható Anne Frank naplójával,
elősegítheti a kimondhatatlan tragédiák mélyebb megértését.
Miközben nagyon örülünk a film különböző fesztiválokon elért sikereinek, a szakmai elismeréseknek és a pozitív kritikáknak, számunkra a legfontosabb a közönség visszajelzése.
Az utóbbi években érezhető egy őszinte nyitás a nagyvárosi török értelmiség részéről az örmény népirtás ügyében. Kaptak visszajelzéseket Törökországból a film kapcsán?
A gyártási szakaszban a filmet díjazta az Armenia-Turkey Cinema Platform, amelyet az Anadolu Kültür, egy isztambuli székhelyű nonprofit művészeti és kulturális szervezet is támogatott. Sajnos ennek a szervezetnek a vezetői ma már börtönben vannak politikai okokból. Sok pozitív visszajelzést kapunk magánemberektől, ugyanakkor a film szembekerült a török nacionalistákkal és a népirtás tényét tagadókkal, akik megpróbálták megakadályozni, hogy különböző csatornákon és fesztiválokon bemutassák. Ez azonban nem gátolta a film sikerét.
Kapcsolódó vélemény
Mandiner
Április 24. az örmény népirtás kezdete és egyben hivatalos emléknapja, hiszen az isztambuli elit deportációja csak az előszele volt annak a tragédiának, amely során a későbbiekben több mint egymillió kelet-anatóliai örmény vesztette életét.
Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
Sokkal fontosabb és súlyosabb problémákkal bajlódunk, mint pár éve, amikor a mozgalmatok elfoglalta az agonizáló baloldal helyét a céges érdekeltségek miatt.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Nincs miért kárörvendeni az egyre mélyebb és szerteágazóbb német válságjelenségek kapcsán. Rajcsányi Gellért írása.
Brutálisan néz ki a PSG kapusa.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 19 légvédelmi rendszert kért a kritikus infrastruktúra védelme érdekében.
