Németország után Ausztriára is kiterjedtek a tömegtüntetések

Rég volt olyan forró tele a germán országoknak, mint az idei. Az év első napjaitól zajlanak különböző tüntetések és sztrájkok Németországban, miközben a kormányzó baloldali-liberális koalíció súlyos népszerűtlenség mellett próbál reformokat átvinni.

Az agráriumot érintő megszorítások miatt azonban elégedetlenek a német gazdák, és több hullámban tiltakoznak az év eleje óta a kormányzati tervek ellen. A húzd meg-ereszd meg játszmának most sincs vége, a kormány minimális változtatásokat tervez csak végrehajtani, ami a gazdák szerint elégtelen változtatás, ők vissza akarják kapni eddigi kedvezményeiket.

A gazdák mellett a Deutsche Bahn mozdonyvezetői is többször sztrájkoltak már, a minap több napos sztrájk bénította meg a vasúti közlekedést, 

A növekvő társadalmi elégedetlenségből politikailag leginkább az AfD profitál. A rendszerkritikus jobboldali párt immár a második legnépszerűbb erő Németországban a szintén ellenzéki CDU mögött, miközben a kormányzó szocdemek, zöldek és liberálisok a mélyben vannak. A német politikai mainstream viszonya viszont most sem változik az AfD-vel szemben: továbbra is teljes karanténban tartanák a pártot, mi több, a népszerűségük növekedésével szemben egyre többen és egyre hangosabban követelik a párt vagy legalábbis annak finanszírozásának betiltását.

A német baloldal követeléseivel egyetértésben szólalt meg több CDU-s vezető, így Schleswig-Holstein tartomány miniszterelnöke is. Friedrich Merz kereszténydemokrata pártelnök is elutasító az AfD-vel szemben, így továbbra sem látszik az, hogy a német jobboldalon egymásra találna a CDU és az AfD; ehelyett továbbra is a baloldal és a CDU nagykoalíciója érvényesül a kérdésben.

Baloldali tömegtüntetések

A baloldal követeléseinek nem csak a pártok szintjén, hanem tömegtüntetések formájában is hangot adott az elmúlt napokban. Németországban több nagyvárosban 

A balos tüntetések indokul egy a sajtó által utólag bemutatott találkozót hoztak fel, amelyen az AfD egyes képviselői, az identitárius mozgalom tagjai és bizonyos üzletemberek előző év novemberében beszélgettek a migráció kérdéséről és a „remigráció”, vagyis a tömeges kitoloncolás lehetőségeiről, abban az esetben is, ha az érintett migrációs hátterűek már német állampolgárok. A találkozóról a Correctiv nevű hírportál írt – e portál hátteréről itt lehet olvasni többet.

Az AfD nem tagadta a találkozó megtörténtét, de azt hangsúlyozták, hogy nem a párt égisze alatt szervezték az eseményt.

A Correctiv híradása jó apropóul szolgált a német baloldalnak, hogy soraikból egyre többen vegyék elő ismét az AfD betiltásának követelését. A politikusi megszólalásokon túl így került sor a balos tömegtüntetésekre is az elmúlt napokban, amiket mind Olaf Scholz szocdem kancellár, mind az SPD-ből érkező Frank-Walter Steinmeier szövetségi államfő is támogatásáról biztosított. Az államfő szerint a tüntetések „bátorítanak mindannyiunkat”, és reményét fejezte ki, hogy „a társadalom felébred, és a csendes többség végre felszólal a szélsőségesség ellen”. Scholz kancellár az AfD-közeli titkos találkozó kapcsán arról beszélt: 

Híradások szerint százezres nagyságrendben vettek részt a napokban az AfD elleni tüntetéseken szerte Németországban. A tüntetők közül sokan az AfD betiltását követelték, mások a „Nazis raus”-t és más náciellenes jelszavakat skandáltak. A több mint száz különböző városban rendezett tüntetéseket különböző balos civil egyletek szervezték, de a pártok, a szakszervezetek és az egyházak közül is csatlakoztak hozzájuk.

A legutóbbi vasárnap Hamburgban is mintegy százezren tüntettek, „A sokszínűségért és  a demokráciánkért – Hamburg egységes az AfD-vel szemben” mottó alatt. A nyugatnémet Düsseldorfban is nagy tömegek vonultak az utcára.

A mainstream média által megszólaltatott szakértők megosztottak annak kérdésében, milyen hatásai lehetnek a tüntetéseknek. Egyesek szerint az AfD-ellenes tüntetések hatására sokan elbizonytalanodhatnak és inkább mégsem voksolnának a pártra; 

és nem várható, hogy az idei németországi választásokon – a nyári EP-választástól az őszi keletnémet tartományi választásokig – visszaesne az AfD mostani kiugró támogatottsága.

Ausztriában is utcára vonul a baloldal

A németországi fejleményeken felbuzdulva a szomszédos Ausztriában is utcára vonultak a jobboldallal szembeni erők. Az indok itt is a minapi titkos németországi migrációellenes találkozó volt, amin részt vett Martin Sellner, az osztrák identitárius mozgalom vezetője is. Bécsben a rendőrség szerint 35 ezren tüntettek a parlament épülete előtt péntek este, de Innsbruckban és Salzburgban is utcára vonultak a baloldaliak.

De fontos különbség a német AfD és az osztrák FPÖ között, hogy az utóbbi már sok évtizede az osztrák politika integráns része, és a néhai Jörg Haider óta az országos közélet meghatározó alakítója. Az elmúlt években a Szabadságpárt együtt kormányzott Sebastian Kurz Osztrák Néppártjával (ÖVP), a korábbi pártelnök Heinz-Christian Strache elhíresült Ibiza-botrányáig.

A Szabadságpárttal azonban nem csak a konzervatív Néppárt, hanem a szocialisták (SPÖ) is hajlandóak együtt kormányozni, ha úgy alakul. 2020 előtt SPÖ-FPÖ koalíció kormányozta a Magyarországgal szomszédos Burgenlandot, azonban az Ibiza-botrány miatt meggyengült Szabadságpártra már nem volt szükség a 2020-as tartományi választás utáni kormányzásra, és az SPÖ egyedül folytatta Burgenland vezetését.

Időközben aztán tovább változott a politikai széljárás Ausztriában: Sebastian Kurz csodagyerek-kormányzásának leáldozott, a Strache utáni Szabadságpárt pedig ismét erőre kapott, immár a kemény, radikális hangvételéről ismert Herbert Kickl vezetésével.

A legutóbbi felmérések szerint 26-31 százalék közötti támogatottsággal bír, míg az ÖVP és az SPÖ egyaránt 22-23 százalék körüli támogatással rendelkezik. Amennyiben nem történik radikális változás, Ausztriában a Szabadságpárt nyerheti meg az EP-választást nyáron, amely kecsegtető lehetőségeket jelent az FPÖ számára a következő évek osztrák politikájában – a helyi baloldal pedig nem véletlenül aggódik hangosan és vonul utcára az egyre népszerűbbé váló jobboldali ellenféllel szemben.

Nyitókép: ausztriai tüntetés a jobboldal ellen (Joe Klamar / AFP)