Kapzsiság és sokszínűség az utazók biztonsága helyett – így bukdácsol a Boeing

Mint minden nagyvállalatot történetük során, így a Boeinget is folyamatosan végig kísérik a különböző botrányok, az ipari kémkedéstől kezdve a dolgozók jogainak megsértésén keresztül egészen a biztonsági előírások semmibevételéig és korrupcióig.

A vállalat jelenleg is a média figyelmének középpontjában van, miután az elmúlt hetekben több incidens is érintette a Boeing által gyártott repülőgép-típusokat. Január 6-án az Alaska Airlines egyik Boeing 737 Max-9 típusú repülőgépnek törzséből szakadt ki a vészkijáratnak használható ajtó és a törzs egy jókora darabja. Az incidensben szerencsére nem sérült meg senki, ez ugyanakkor csak a szerencsének volt köszönhető, hiszen az ajtó még azelőtt szakadt ki, hogy a gép elérte volna az utazómagasságát, ahol az utasok nagy része már kikapcsolta volna a biztonsági övét; és isteni szerencse az is, hogy pont a kiszakadó ajtó mellett nem ült senki a gépen.

Az Alaska Airlines gépével történteket követően újra a földre parancsolták a Max 9-eseket, és ekkor jött az újabb hidegzuhany a Boeing számára, ugyanis a United légitársaság súlyos hiányosságokat, egyéb problémák mellett kilazult rögzítéseket és hiányzó csavarokat találtak a 737-eseken, ezek pedig

Az már csak valószínűleg tényleg a véletlen műve, hogy pár napja egy 737-800-as hajtóműve kapott lángra Dél-Koreában, amikor madarakkal ütközött, Japánban pedig megrepedt a pilótafülke ablaka, szintén egy Boeingen. 

Egyszer már megégette magát a Boeing a 737 Maxokkal

A 737 Maxoknak nem ez az első botrányuk: a Boeing eddig egyik legsúlyosabb szabályszegése az eggyel korábbi változathoz kapcsolódik. 2018 és 2019-ben kettő Boeing 737 Max 8 típusú repülőgép zuhant le, a két balesetben összesen 346 ember vesztette életét. A vizsgálat akkor kiderítette, hogy

és félrevezették a Szövetségi Légügyi Hivatalt is (FAA).

Tették mindezt azért, hogy pénzt és időt tudjanak spórolni az új típus minél előbbi bevezetésével. A repülőn végrehajtott változtatások, valamint az egyik új rendszer meghibásodása okozta a tragédiákat, és ennek kockázatával már korábban tisztában voltak a vállalatnál. 

A Boeing végül elbocsátotta akkori vezetőjét, 2,5 milliárd dolláros (880 milliárd forint) bírságot, valamint 200 millió dollár (70 milliárd forint) kártérítést kellett fizetnie. A legnagyobb kárt viszont amiatt szenvedte el a vállalat, hogy mintegy 2 évig repülési tilalom vonatkozott a 737 Max 8-asokra, valamint

Az egyik amerikai elnökjelöltnek is szoros kapcsolata van a Boeinggel

A botránnyal kapcsolatban a média középpontjába került az is, hogy a Boeingnek kiterjedt politikai kapcsolatai is vannak, hiszen a vállalat az egyik legnagyobb védelmi ipari szereplő az Egyesül Államokban, 

úgy tudni, 2010-2018 között mintegy 153 millió dollárt (53 milliárd dollárt) költött lobbizásra.

A vállalattól 256 ezer dollárt (90 millió forint) kapott Nikki Haley volt ENSZ-nagykövet, jelenleg a Republikánus Párt egyik elnökjelöltje, aki 2019-2020-ban a vállalat igazgatótanácsának a tagja volt. Haley egyébként nemmel szavazott arra a részvényesek által benyújtott javaslatra, amely nagyobb átláthatóságot szorgalmazott volna a vállalatnál – érdemes megjegyezni, amikor ez történt, akkor még korántsem volt vége a Max 8-asok botrányának.

Katasztrófához vezethet a vállalati woke-őrület

A legutóbbi incidensek azonban felvetettek egy újabb kérdést a Boeinggel, a légitársaságokkal és az egész repülésbiztonsággal kapcsolatban. Középpontba került például a Boeing sokszínűségi és befogadási (DEI) politikája, amely szerint igyekeznek minél inkább a sokszínűség és a befogadás alapján új munkavállalókat toborozni.

– írta Elon Musk az X-en, az Alaska Airlines incidensét követően. Rámutatott, hogy a Boeing 2022-ben elkezdte anyagilag jutalmazni a vezetőket az éghajlati, a sokszínűségi, egyenlőségi és befogadási céljainak eléréséért, szerinte ezzel elterelve a figyelmet a biztonságról és a minőségről.

„Szeretne egy olyan repülőgépen repülni, ahol a sokszínűséget helyezték előtérbe a biztonság helyett?” – kérdezte követőit Musk.

És még csak nem is túloz. A Boeing 2023-as jelentése szerint „célunk az volt, hogy a vezetői és vezetői álláshelyek legalább 90 százalékánál sokszínűségi interjú arányt érjünk el – a tényleges arány 92 százalék volt, ez azt jelentette, hogy az esetek 47 százalékban a sokszínűségnek és a befogadás elveinek megfelelő alkalmazott lett felvéve”.

A New York Times egy 2022-es cikkében azt látja problémának ezzel kapcsolatban, hogy hiába igyekeznek mindent megtenni a légitársaságok, hogy „sokszínűsítsék a pilótafülkéket”, az amerikai pilóták 95 százaléka még mindig fehér férfi.

Ebből a szempontból talán éppen a Szövetségi Légügyi Hivatal ment el a legtovább, a szervezet honlapja szerint. Az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) „különös hangsúlyt” fektetett a „súlyos szellemi fogyatékossággal” és más súlyos betegségekkel küzdő alkalmazottak felvételére, és megbízta a vezetőket, hogy ezeket a jelölteket priorizálják az állásokért folyó sorban az első helyre.

Különös hangsúlyt fektetnek a „hallássérült, látássérült, hiányzó végtagokkal, részleges bénulással, teljes bénulással, epilepsziával, súlyos értelmi fogyatékossággal, pszichiátriai fogyatékossággal és törpeséggel rendelkező jelöltek felvételére” – olvasható a honlapon.

Elon Musk ezzel kapcsolatban is kifejtette a véleményét azt írta az X-en: 

Az FAA egyébként pár évvel ezelőtt adott ki egy „útmutatót”, amelyben reformokat fogalmaztak meg a repülési szaknyelv átalakításra, hogy megszüntessék az abban „uralkodó” szexizmust, rasszizmust és kirekesztést.

Kínában már hátrányban a Boeing az Airbusszal szemben 

Egy biztos, lehet, hogy a közösségi médiát, és az emberi jogi harcosokat meghatja a Boeing által képviselt woke-ideológia, de a piacokat nem. A vállalat az elmúlt években súlyos veszteségeket szenvedett el a Max 8 botrány, a Covid-19, valamint az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború miatt.

Kínában, a világ legnagyobb polgári repülési piacán a hatóságoknak pedig épp kapóra jött az újabb botrány, hogy kötelező átvizsgálást és repülési tilalmat vezessenek be újra a Kínában repülő Maxokra.

Az ország három legnagyobb légitársaságának egyesített flottájában

Habár a piaci sajátosságok miatt még hosszú ideig senki nem fogja tudni megtörni az amerikai és az európai gyártók duopóliumát, de mindenképpen jelzésértékű, hogy megjelentek a kínai gyártású repülők is a piacon, a kínai Comac vállalat által kifejlesztett C919 típusú gép pedig éppen a Boeing 737-es versenytársa, és szeretnének vele megjelenni vele Ázsián kívül is.

***

Nyitókép: David Ryder/Bloomberg via Getty Images