Negyedik éve csak veszteséget veszteségre halmoz a nagy amerikai repülőgépgyártó, a Boeing. Most merész húzással maga mellé vonva a NASA-t, az amerikai űrügynökséget, közösen fejlesztik a közeljövő környezetbarát utasszállító gépét. Csak hát a versenytársak sem pihennek.
Pósa Tibor írása Makronómon.
Azért van még olyan vállalat az öreg földrészen, amely megdobogtatja az európai szíveket! Az Airbus repülőgépgyártó konszern épp február közepén készül arra, hogy bejelentse rekordnyereségét.
Közben meg Amerikából érkezik a hír, hogy legnagyobb versenytársa, a Boeing továbbra sem tud kikeveredni a veszteségspirálból. Már negyedik éve tart, hogy a nagy amerikai óriás veszteséggel zárja az előző esztendőt. Tavalyi deficitje 66 milliárd dolláros forgalom mellett több mint 5 milliárd dollár volt. Egy évvel korábban 4,2 milliárd dollár volt a veszteségük, a megelőző 2020-as évben viszont soha nem látott magasságokba emelkedett a negatív profit, 11,94 milliárd dolláros mínuszt mértek.
Mintha gonosz varázslók átkozták volna el a céget. Persze, ha ez meg is történt, annak oka volt: 2018 októberében az indonéz főváros, Dzsakarta repülőteréről felszállva mintegy tízperces emelkedés után tengerbe zuhant a helyi Lionair légitársaság Boeing 737 MAX 8 típusú utasszállítója, a gép 182 utasa és a hétfős személyzet mind odaveszett.
Szintén ugyanezzel a típussal a rákövetkező tavasszal történt egy újabb katasztrófa: az Ethiopian Airlines repülőgépe lezuhant Etiópiában, 157 ember halálát okozva. A vizsgálat kiderítette, hogy
Bár az amerikai bíróság egyetlen személyt sem ítélt el, azért a repülőgépgyártó nem úszta meg ilyen könnyen. A légügyi hatóság évekre bevonta a típus repülési engedélyét, amit természetesen külföldön is követtek. Innentől lehet azt látni, hogy bizony rájár a rúd a Boeingre. És erre rátett még egy lapáttal a koronavírus-járvány, nyilván ez sem használt az üzletmenetnek.
Tavaly viszont már újra mutatott életjelt a Boeing, összesen 480 gép került ki a gyárból, ez volt a legjobb eredménye 2018 óta. Nyár óta újra gyártják a 737 MAX-ot, és a hosszú távú utasszállítóra, a 787 Dreamlinerre is szépen futnak be a megrendelések. Jelenleg a különböző légitársaságok az amerikai gyártónál 808 repülőgépre nyújtották be az igényüket.
A Boeingnél az idei évet a pénzügyi stabilizációra szánják, de két év múlva, 2025-re már határozott fellendülésben bíznak: a 2025-26-os években a jelenlegi 31-ről havi 50-re emelik a 737 MAX gyártását, 5-ről 10-re duplázzák meg a 787 Dreamliner havi összeszerelését is.
„Senki sem kételkedhet a cég jövőjében, hiszen a megrendelések a zsebünkben vannak” – összegezte derűlátó nyilatkozatát Dave Calhoun, a Boeing vezérigazgatója, aki szerint a jelenlegi – nem túl felemelő – mutatók mögött a beszállítói láncokban keletkezett, ismert fennakadások állnak. Felkészülnek a jövőre is, nagy számban képezik ki a repülőgép-szerelőket, hogy mire felfut a termelés, legyen elegendő munkaerő.
Hogy Amerikában töretlen a bizalom a repülőgépgyártó vállalat iránt, azt mi sem példázza jobban, mint az a társ, amellyel a közelmúltban közös sajtóértekezleten jelentették be együttműködésüket. A Boeing partnere lesz a NASA, az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (National Aeronautics and Space Administration) abban a munkában, amely
A két fél célja, hogy az általuk kifejlesztett gép már 2030-ban szolgálatba álljon. Mégpedig „zöldebben”, mint a jelenlegi, kifejezetten környezetszennyező utasszállítók, amelyek egyre inkább a bolygóvédők céltáblájává válnak. Vannak, akik szerint az egész csak a zöldek műbalhéja: a világ légi közlekedése az emberiség szén-dioxid-kibocsátásának csupán két százalékáért felelős. A zöldek alaposan felhabosítják ennek sorsdöntő szerepét a Föld állapotára nézve.
Az elképzelések szerint az új egy utasfolyosós, polgári felhasználású gép károsanyag-kibocsátása harmadával kevesebb lenne, mint jelenlegi géptársaié. Ehhez az eddiginél vékonyabb szárnyak járulnának hozzá, amely kisebb ellenállást eredményez, és így üzemanyagként kevesebb kerozin elégetésére van szükség. Ám
a repülés szakértői szerint úgy 2050 tájékán jelenhetnek meg. A jövő szupergépe csendes, nem szennyező, képes lesz szuperszonikus sebesség elérésére, és ha szükséges, kilép majd a világűrbe is. Hogy mivel megy, esetleg árammal, de erről még nem szól a fáma.
Az űrügynökség 425 millió dollárral száll be a vállalkozásba, míg a repülőgépgyártó által vezetett befektetők 725 millió dollárt dobtak össze a terv sikerre vitele érdekében. Az együttműködéssel Amerika egyesítette erőit repülésügyben, amelynek kimondatlanul, de még a közeljövőben az a célja, hogy visszavegyék az első helyet európai vetélytársuktól, az Airbustól.
Január végén a Boeingnél volt egy megható pillanat: kigördült a gyárból az utolsó Jumbo Jet, a legendás 747-es típusú Boeing, amelynek gyártását a cég 53 év után megszüntette. Az eltelt több mint fél évszázad alatt 1574 szélestörzsű, majd’ 70 méter hosszú repülő készült a seattle-i üzemben. Ez a gép a hosszú távú járatok királya volt, nem kellett megállnia tankolni, egyhuzamban teljesítette például az Amerika és Ázsia közti utat. Egyben egy jelképtől is búcsúztak, amely a XX. század végén és a XXI. század első éveiben a 747-es egyet jelentett a Boeing nagyságával. Vajon visszatérnek-e még ezek a dicső napok?
(Címlapfotó:123rf.com)
Senki sem tudja, hol lehet több százezer fegyver, amely Ukrajnából tűnt el mindössze három év alatt. Az ügy számos kérdést felvet, ha az ukrán fegyverek csak egy része is rossz kezekbe került, már annak is súlyos következménye lehet.
A háború sújtotta ország gazdasági mutatói elég lehangoló képet festenek.
A román hadsereg közleményben reagált a történtekre.
Szerda este majdnem benézett 390 forint alá az euró árfolyama.
A NATO-országok pénzéből, az amerikai készletekből biztosítanak felszerelést Ukrajnának.
A tolvajok összesen kilenc darabot vittek el Napóleon és a császárné ékszergyűjteményéből.
A németek a hadköteles ukrán férfiakat leginkább hazaküldenék.
