A klíma- és környezetügyi miniszterhelyettes mindent és még annál többet is megígért Brüsszelben.
Tegnap tartották Brüsszelben az uniós energiaügyi miniszterek informális találkozóját, ahol a Tusk-kormány klíma- és környezetügyi miniszterhelyettese, a zöldpárti Urszula Zielińska világossá tette: kormányuk egészen máshogy fog hozzáállni az uniós zöldpolitikához, mint az előző vezetés.
„Hangsúlyozni szeretném, hogy azzal az üzenettel jövök,
hogy Lengyelország szintet fog lépni a klímaváltozás leküzdésére irányuló lépéseiben”
– mondta hétfőn Zielińska, aki az ülés előtt újságíróknak azt is elmondta: nem mehetnek így tovább a dolgok Európában és a világban, „az EU-nak abszolúte ambiciózusnak kell lennie, fel kell vállalnunk a 90 százalékos kibocsátáscsökkentési célt” 2040-re.
Ez egy igen radikális terv, az EU 27 tagállama közül egyedül Dánia támogatta eddig nyíltan, Bulgária pedig azon az állásponton volt, hogy legalábbis komolyan tárgyalni kellene róla.
Lengyelország tehát eddig a legfajsúlyosabb tagállam, amely beállt a terv mögé.
„Mindent megteszünk, hogy elérjük ezt a célt, ha elfogadják” – így Zielińska, aki hozzátette, hogy „a Donald Tusk által vezetett új kormány nem blokkolja többé az EU klímaügyi törekvéseit, ahogy az az előző kormány alatt gyakran előfordult”.
A Wpolityce hírportál azonban figyelmeztet: nem eszik olyan forrón a kását. Zielińska főnöke, a Harmadik Útban politizáló Paulina Hennig-Kloska klíma- és környezetügyi miniszter ugyanis jelezte, hogy „Urszula Zielińska miniszter asszony álláspontja nem a lengyel kormány hivatalos álláspontja, és ahogy én értelmezem, a tárgyalásokra való nyitottság kinyilvánítását jelenti”.
Radosław Fogiel PiS-es Szejm-képviselő jelezte: szép-szép, hogy a miniszter szerint helyettese nem az egész lengyel kormány nevében tette meg nyilatkozatait,
a probléma csak az, hogy ez a deklaráció az uniós miniszterek találkozóján hangzott el”. „Dilettánsok” – értékelt Fogiel képviselő.
A Wpolityce arról is ír: a 90 százalékos kibocsátáscsökkentési céllal „még szigorúbb megszorításokra számíthatunk, s lehet, hogy ezeket a gazdák már nem fogják tudni elviselni”. A PiS-kormányok ugyanis nem csak a Lengyelországban bányászott szénen alapuló lengyel energiaszuverenitás,
de a lengyel mezőgazdaság érdekében is igyekeztek józan mederben tartani az uniós klímapolitikát.
Egy másik PiS-képviselő, Paweł Jabłoński a történtekre úgy reagált: „2040-re ezek az emberek már rég nem a lengyel politikában lesznek. A társadalmi költségek nem érdeklik őket. De megtesznek mindent, hogy ők legyenek Brüsszelben az eminensek, mert jól fizető állásokért küzdenek az EU-ban és más nemzetközi szervezetekben.”
Nyitókép: MTI/EPA-PAP/Radek Pietruszka
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A lengyel külügyminiszter szerint újabb szakaszba lépett az orosz–ukrán háború.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Nem csak Ukrajnában terjednek a vadabbnál vadabb pletykák.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Hatvanpuszta és Felcsút pedig egy-egy kiemelt egyéni szavazókörzet legyen, mert a tekintély adja a nemzet tartását a békerezsiharcban.
Nukleáris elrettentés, flották és bombázók – ez az a hely, ahol a Nyugat igazán tarthat Oroszországtól, mutatjuk, miért!
