Ha „fehér embernek” születtél, akkor elnyomó vagy és aljas – így tombol a „sokszínűség” diktatúrája az USA-ban

2023 decemberében a Harvard Egyetem, a Massachusettsi Műszaki Egyetem és a Pennsylvaniai Egyetem elnökeit kongresszusi meghallgatásra hívták be, és a kampuszaikon tapasztalt antiszemita megnyilvánulásokról kérdezték őket. Elise Stefanik republikánus képviselő mind a három elnöknek ugyanazt a kérdést tette fel: „A zsidók elleni népirtásra való felhívás sérti-e az egyetem etikai kódexét vagy a zaklatásra vonatkozó szabályait?” Az elnökök nem adtak egyenes választ, hanem a kontextust emlegették. A meghallgatás után botrány robbant ki: hogyan lehetséges, hogy a magukat felvilágosultnak és toleránsnak tartó egyetemi vezetőket nem érdekli a zsidógyűlölet? Ha erre valaki választ szeretne kapni, meg kell vizsgálnia, milyen világnézet uralja az iskolákat.

Azok a baloldali ideológiák, amelyek ma meghatározzák a nyugati, különösen az amerikai elitet, a hatvanas-hetvenes években terjedtek el a tengerentúli egyetemeken. Ahogy Ben Shapiro írja A történelem jobb oldala című könyvében: a baloldali gondolkodók a társadalmi igazságtalanságok megszüntetését tűzték ki célul, azonban a megoldásuk az volt, hogy démonizálják a civilizációt, ahol ilyen problémák egyáltalán létrejöhettek. Mire beköszöntöttek a kétezres évek, az amerikai egyetemek társadalomtudományi szakjain szinte kizárólag baloldali tanárok dolgoztak.

Az új domináns nézet szerint a nyugati civilizáció a legfőbb gonosz. Greg Lukianoff és Jonathan Haidt The Coddling of the American Mind (az amerikai elme elkényeztetése) című könyvükben arról írnak, hogy az egyetemeken uralkodó identitáspolitika nem pusztán arról szól, hogy ki milyen csoporthoz tartozik, hanem hogy melyik az a nagy csoport, amellyel szemben állnak. A nyugati civilizációt a „fehér emberrel”, azon belül is leginkább a férfiakkal azonosítják, őket tekintik a legfőbb elnyomó csoportnak, tehát ebben a leegyszerűsített jó-gonosz harcban mindenki más automatikusan jó. Ahhoz, hogy az identitáspolitika ennyire megerősödött az egyetemeken, egy félrenevelt amerikai nemzedék is hozzájárult. Lukianoff és Haidt állítása szerint a 2015 óta tapasztalható, politikailag korrekt egyetemi kultúra három rossz ideából táplálkozik, ezek: a biztonság kultusza, az érzelmek felsőbbrendűsége az értelemmel szemben és a nézet, hogy minden konfliktus a jó és a rossz harca. A biztonság kultúrája túlérzékennyé tette a fiatalokat, így minden nekik nem tetsző véleményt kizártak az egyetemekről. Ebből fakadt például, hogy tömegtüntetéseket szerveztek konzervatívok ellen, vagy hogy megzavarták egyes izraeli vendégelőadók óráit.

Az egyetemek intézményesítették az identitáspolitikát, és létrehozták az úgynevezett DEI osztályokat, amelyek a rövidítésnek (diversity, equity, and inclusion) megfelelően a sokszínűség, az egyenlőség és a befogadás elvét vannak hivatva szolgálni a kampuszon. Sok esetben azonban csak arra jók, hogy vizsgálatokat folytassanak olyan személyekkel szemben, akiket rasszistának nyilvánítottak. Az olyan elit egyetemek, mint a Harvard, még kurzusokat is tartanak, hogy saját sokszínűség-tisztviselőket neveljenek ki.

Az elit egyetemek, hogy növeljék a „sokszínűséget”, olyan szakokat hoztak létre, mint a gender-, queer-, feminizmus-, zöld- és egyéb tanulmányok, amelyek valódi tudás átadása helyett gyakorlatilag aktivizmusra nevelik a diákokat. Mivel nem igényelnek valódi tudást – mutat rá Victor Davis Hanson amerikai történész az American Greatness oldalon –,  bárkit felvehetnek rájuk. A történész szerint az utóbbi hónapokban tapasztalt antiszemita hullám az egyetemeken részben abból fakad, hogy a zsidó diákokat a privilegizáltak csoportjába sorolták.

Az izraeli–palesztin konfliktus az amerikai egyetemeken már régóta súlyos viták forrása. Az identitáspolitika alapján a progresszívok az izraeli oldalt elnyomónak, nyugati gyarmatosítónak írják le azzal érvelve, hogy a második világháború után az európai zsidók kolonizálták az arabok földjét. Figyelmen kívül hagyják azonban, hogy az izraeli lakosság egy része Észak-Afrikából és a Közel-Keletről alijázott az országba.

Az utóbbi évtizedekben a zsidó szervezetek sokszor felszólaltak, hogy az egyetemeken rendszeresen támadják a zsidó diákokat, különösen Izraellel kapcsolatosan. Alan Dershowitz Izrael védelmében című könyvében már húsz évvel ezelőtt beszámolt arról, hogy az elit egyetemeken jelentős mozgalmak dolgoznak az Izrael elleni akadémiai bojkotton, valamint azon, hogy vonják ki a tőkét az izraeli projektekből. Az Izrael-párti szervezeteket, oktatókat és vendégeket szinte mindig tüntetések fogadták a kampuszokon, és páriaként kellett létezniük az elit intézményekben.

A múlt év őszén aztán elszabadult a pokol az egyetemeken. A Black Lives Matter-tüntetések mintájára szinte nem volt olyan elit intézmény, ahol ne tüntettek volna a palesztinok mellett. Annak ellenére, hogy Izrael volt a megtámadott fél, a diákok alig pár nappal a Hamasz mészárlása után már Izraelt vádolták népirtással. A Berkeley Egyetemen például több száz diák vonult ki az óráról olyan táblákkal, hogy „Dicsőség a mártíroknak” és „A folyótól a tengerig” – az előbbi szlogen a megölt terroristákra, az utóbbi az izraeli állam elpusztítására vonatkozik. A tüntetéseken kívül a zsidó diákok rendszeresen zaklatásnak vannak kitéve. A dolog elfajulása miatt került sor a fent említett kongresszusi meghallgatásra, s az elit egyetemek vezetői nem mertek szembeszállni a diákjaikkal. A Harvard Egyetem és a The Harris Poll decemberi felmérése szerint a 18 és 24 év közötti amerikaiak 51 százaléka szerint az izraeli–palesztin konfliktus legjobb megoldása az lenne, ha az izraeli államot felszámolnák, és a területet Hamasz-irányítással odaadnák a palesztinoknak.

Armin Rosen, a Tablet magazin újságírója szerint a DEI osztályok elvileg pont az ilyen esetekre jöttek létre, de az lett az általános narratíva, hogy azok az egyetemek, amelyek korábban egy szempillantás alatt felfüggesztettek egy diákot, ha előkerült egy rasszista bejegyzése, most azt állítják, nem tehetnek semmit az izraeli állam elpusztítását követelő diákokkal szemben. Rosen szerint az elit egyetemek DEI-alkalmazottai még hamis aggodalmat sem tudnak mutatni a zsidó diákok megfélemlítésével kapcsolatosan.

A kongresszusban sajtótájékoztatót tartottak neves egyetemek zsidó diákjai. Bella Inbar, a New York-i Egyetem hallgatója azt mondta: úgy kell órára járnia, hogy az izraeli túszok letépett plakátjai mellett halad el, és azt kell hallgatnia, hogy diáktársai globális intifádát követelnek. „Ma zsidónak lenni az NYU-n azt jelenti, hogy olyan diákokkal és tanárokkal vagyok körülvéve, akik támogatják a zsidók elrablását és megölését, mert azt hirdetik: az ellenállás jogos, ha megszállás alatt tartják az embereket. (…) Az az antiszemitizmus, amit október 7-e óta tapasztalok, arra a zsidógyűlöletre emlékeztet, amiről a holokauszttúlélő nagyszüleim meséltek. (…) Ma, 2023-ban a New York-i Egyetemen azt kell hallgatnom, hogy »Gázosítsák el a zsidókat!«, és azt mondják nekem, hogy Hitlernek igaza volt” – jelentette ki. Azt is állította, hogy zaklatták őt, amiért a kampuszon izraeli–amerikai zászlót viselt. A sajtó­tájékoztatón a diákok úgy fogalmaztak, hogy szeretnének a tanulással foglalkozni, de kénytelenek felszólalni, mert az egyetem vezetése nem védi meg őket.

Mostanáig az egyetemeket támogató amerikai vállalkozók és cégek nem tettek semmit az intézmények baloldalra tolódásával szemben. Azonban most több amerikai milliomos bejelentette, hogy nem támogatja többet az elit egyetemeket, sőt nem is fog onnan kijövő diákokat alkalmazni. Sokan követelik az intézmények vezetőségének a leváltását. Batya Ungar-Sargon amerikai zsidó újságíró szerint azonban ezek az intézmények menthetetlenek, mert már rég letettek a valódi oktatásról. „Sajnálom, de akik próbálják menteni a Harvardot, azok részei a problémának. A Harvard elsődlegesen nem oktatási intézmény. Az egy státuszosztó intézmény, amelyben az Egyesült Államokat gyűlölő emberek maguknak őrzik az amerikai álmot azáltal, hogy egymásnak osztogatják a kitüntetéseket és az okleveleket” – fogalmazott.

Nyitókép: AFP / Joseph Prezioso