Bemutatták az új orosz történelem tankönyveket: tele van Putyinnal
A tankönyvekben szereplő térképek a Krímet és a többi megszállt területet is Oroszország részének mutatják.
„A magyar válságot a nyugati titkosszolgálatok és az általuk támogatott belső ellenzék akciói katalizálták” – fogalmaztak a készítők.
A Mandiner olvasói emlékezhetnek rá, hogy bemutatták az új orosz történelemtankönyveket. A tankönyvek térképei a Krímet és a többi megszállt területet is Oroszország részének mutatják. Az a korábbi narratíva is megjelenik a tankönyvekben, amely szerint
nincs olyan, hogy ukrán nép, mivel az orosz és az ukrán valójában egy népnek számít.
Külön érdekesség, hogy több Putyin-idézet is szerepel bennük.
Ezt is ajánljuk a témában
A tankönyvekben szereplő térképek a Krímet és a többi megszállt területet is Oroszország részének mutatják.
A Meduza szerkesztőségén keresztül több érdekes információhoz hozzájutott a G7. A lap elsősorban az új tankönyvek magyar vonatkozásaira voltak kíváncsi.
Az orosz tankönyv ezt írja a magyar '56-ról: „A tüntetők kritizálták Magyarország vezetését és annak szovjetpárti irányultságát, Magyarország kilépését követelték a Varsói Szerződésből. Miután a SZU teljes joggal azt feltételezte, hogy a magyar krízis katalizátorai a nyugati titkosszolgálatok és az általuk támogatott belső ellenzék voltak, a SZU katonákat küldött Magyarországra, és segítette a magyar kormányerőknek leverni a lázadást.”
A mellékelt képhez azt írták: „Sztálin ledöntött emlékműve Budapesten. Magyarország, 1956.
A felkelő radikálisok, akik között a korábbi fasiszta Magyarország fegyveres erőinek nem kevés harcosa jelen volt,
a felkelés során nem csak a szovjet emlékművekkel és szimbólumokkal szembeni vandalizmussal »tüntették ki« magukat, de a Magyar Munkáspárt számos tagjának, a rendvédelmi szervek számos dolgozójának és családtagjaiknak megölésével is. Az állatias leszámolások áldozatául estek zsoldosok is, akik a rezsim objektumait védték.”
A gulágokról annyi derül ki, hogy „a megszállók egykori kollaboránsait következetesen azonosították és börtönökbe, táborokba zárták”.
A kelet-európai rendszerváltásokról ez áll a tankönyvben: „1989-ben megkezdődött a szovjet csapatok egyoldalú kivonása Kelet- és Közép-Európából.
Ez egy különösen átgondolatlan döntés volt,
mert a szovjet katonai jelenlét gyengülése a szövetséges országokban a nacionalista és szovjetellenes érzelmek erősödését okozta.”
***
Nyitóképen: Felirat egy üres kirakaton cirill betűkkel: „Oroszok, menjetek haza!”. Forrás: MTI / Kovács Ferenc