Szerbia választ

December 17., vasárnap kiemelt jelentőséggel bír déli szomszédunknál: egyszerre tartják az országos, a vajdasági tartományi parlamenti választást, és 65 településen, köztük Belgrádban helyhatósági választás is lesz. Tizennyolc formációnak sikerült megtámogatnia a listáját a szükséges számú aláírással december 1-jéig, a paletta pedig sokszínű.

Pártok, koalíciók, listák

Hat formációt mértek a 3 százalékos bejutási küszöb fölé. 37-40 százalékon áll az Aleksandar Vučić – Szerbia Nem Állhat Meg nevű lista mögött álló, a Szerb Haladó Párt (SNS) vezette koalíció. Fő ellenlábasát, a Demokrata Párt (DS) köré szerveződött Szerbia az Erőszak Ellen nevű européer-baloldali szövetséget 25-26 százaléknyian választanák. 10 százalék körül mozog a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) köré tömörülő, Ivica Dačić – Szerbia Miniszterelnöke nevű lista, amelynek befutó, harmadik helyén szerepel Slobodan Milošević unokája. 5 százalék körüli népszerűséget mérnek a Szerbiai Eskütartók Pártjából és az Ajtók Szerb Mozgalomból álló szélsőjobbos Nemzeti Gyűlésnek. A Szerbia Új Demokrata Pártja és a Szerb Királyság Visszaállításáért Mozgalom képezte Nemzeti Demokratikus Alternatíva a felméréseken karcolta a 4 százalékot, a konzervatív Néppárt pedig a 3 százalékot.

Emellett a kisebbségi listákról van esélyük bejutni képviselőknek, ezeket nem köti a 3 százalékos küszöb. A legnagyobb nemzeti közösség első számú pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség teljes, 250 fős listával szerepel a szavazólapokon. További négy nemzetiségi listát állítottak még: a bosnyákok egyből kettőt, az albánok egyet, illetve egyet tizenhárom szervezet Közösen a Jövőért és a Fejlődésért – Békéért és Toleranciáért Koalíció néven. Ennek bosnyákok, montenegróiak, görögök, vlahok, románok, romák, magukat jugoszlávnak vallók mellett magyar tagjai is vannak a Vajdasági Magyar Szövetség riválisa, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) révén.

Érdemes megemlíteni még a Szerb Radikális Pártot (SRS) a hírhedt csetnikvajdával, Vojislav Šešeljjel az élen. Nem mérték küszöb fölé, de az SNS hely­hatósági szinten – Belgrádban is – koalícióban indul vele.

Rév és vám

A választás ünnepélyes jellegét némiképpen rontja, hogy négy év alatt harmadszor igyekeznek a pártok az urnák elé terelni szimpatizánsaikat, legutóbb tavaly tavasszal került sor szavazásra. A részvételi arány emiatt valószínűleg alacsony lesz – osztja meg vélekedését lapunkkal Németh Ferenc, a Magyar Külügyi Intézet kutatója, Nyugat-Balkán-szakértő. Hozzáteszi: annak kedvez a helyzet, akinek stabil választói bázisa van, és jól tud mobilizálni. Az utóbbi hónapokig úgy látszott, ez elsősorban a haladókra igaz, azonban az erőszak­ellenes tüntetések segítettek a baloldali ellenzéknek és a hozzá húzó civil szervezeteknek a városokban tömegeket megmozgatni. „A Nyugat-Európában élő szerbek ilyenkor még nem térnek haza, csak az ortodox karácsonyra, emiatt is alacsonyabb részvételt feltételezhetünk. Ők a nagykövetségeken voksolhatnak majd külföldön, ha rászánják az időt. A diaszpóra egyébként leginkább a törökhöz hasonlít abban, hogy erősen nacionalista, tehát a kormányt támogatja” – mondja a szakértő.

Vučić már 2022 őszén bejelentette az előre hozott választással kapcsolatos terveit; amikor felállt a kormány, jelezte, hogy legfeljebb két éven belül megvalósítja. „Amióta az SNS kormányoz, ez bevett mechanizmus Szerbiában, valamilyen külső vagy belső válságra reagál vele. Kicsit olyan, mint Magyarországon a nemzeti konzultációk, hangulatában pedig az Egyesült Államokat idézi, hogy állandó kampánylázban ég az ország” – fejti ki Németh. Úgy látja, az előre hozott parlamenti választásnak lehet olyan olvasata is, hogy a kormánypártok az utóbbi időben jókora tömegeket megmozgató tüntetéseknek otthont adó Belgrád várható elvesztését kompenzálják egy országos győzelemmel. A helyhatósági választás egyébként 2024 tavaszán lett volna esedékes.

„Noha talán most a legerősebbek az ellenzéki pártok, valószínűleg ez kevés lesz ahhoz, hogy le tudják váltani a haladókat” – mondja a szakértő. Kiemeli, hogy az ellenzéki szövetségek szűkebb körűek, mint a 2022-es magyarországi összefogás, viszont ideológiailag kevésbé széttartók, így sikeresebbek is lehetnek. Az SNS és a párt­elnöki tisztségről májusban lemondó, de továbbra is a szervezet arcának számító Aleksandar Vučić népszerűsége a csökkenés ellenére még mindig magas. Az ellenzék egy része ráadásul, például a radikálisok és a szocialisták, már fel is ajánlották segítő kezüket neki.

Az erőszak kultúrája

Bár számos tekintetben felfedezhetők párhuzamok a magyarországi politikával – kampánytéma az energia­biztonság, és az inflációt is igyekszik beemelni az ellenzék –, érdekes módon sem a migráció, sem a vendégmunkások jelenléte, sem az elvándorlás és az azzal járó, nyilvánvaló demográfiai katasztrófa nem érte el az ingerküszöböt, sorolja a szakértő. A kampánynak alapvetően két fontos témája van, az egyik az erőszak visszaszorítása, a másik pedig a koszovói válság.

Emlékezetes, az erőszakellenes tüntetések tavasszal, két brutális lövöldözés után indultak meg. Május 3-án egy belgrádi iskolában lövöldözött egy 13 éves fiú, amiben tíz ember vesztette életét, másnap a fővárostól délre több helyszínen egy 20 éves fiatalember rendezett ámokfutást, kilenc embert megölve. A kormány a helyzet kezelésére amnesztiát hirdetett az illegálisan tartott fegyverek ügyében, és már az első nap ezrével adtak le lőfegyvereket, töltényeket, bombákat az emberek. Az elnök a büntethetőség alsó korhatárának 14-ről 12 évre csökkentését szorgalmazta, az oktatási miniszter pedig lemondott. Az erőszakellenes megmozdulások szervezői – számos ellenzéki párt és civilek – természetesen az államfő fejét követelték, mert a kormányzathoz köthető bulvártartalmú tévécsatornákat tették felelőssé az erőszakért.

Koszovó a másik forrpont, bár egyik párt sem hajlandó elismerni az önállóságát. A javarészt albánok lakta egykori tartományban a Kfor békefenntartói állomásoznak – köztük számos magyar –, azonban egy lövöldözést követően szeptember végén itt is háború­közeli állapot állt be. „Noha az EU meghatározó országai és Washington is nyomást helyezett mindkét félre, hogy normalizálja a kapcsolatait, ez sem Belgrádnak, sem Pristi­nának nem érdeke: amelyik kormány engedményt tesz, az azonnal megbukik – mutat rá Németh Ferenc. – E tekintetben is jó a választás időzítése, Vučić hivatkozhat arra, hogy most belpolitikai ügyekkel van elfoglalva, majd mire feláll a kormány, az EU már benne lesz az európai parlamenti, az USA pedig az elnökválasztásban, a figyelem elfordul a balkáni tűzfészekről.”

Nyitókép: AFP / Oliver Bunic