A tiltakozó médiumok önkéntelenül rámutattak egy kiterjedt kapcsolati és finanszírozási hálózatra.
A balliberális pártokon kívül tíz médium is kifejezte nemrég tiltakozását az Országgyűlés által a héten elfogadott szuverenitásvédelmi törvény ellen. A Magyar Nemzet elemzése alapján látható, hogy nem véletlenül tették ezt, ugyanis pont azok emelték fel a szavukat a külföldi beavatkozás visszaszorítását célzó jogszabállyal szemben, akik az elmúlt évek során bizonyítottan Soros György szervezetei, az amerikai nagykövetség vagy Brüsszel közvetlen anyagi támogatását élvezhették dollárban vagy euróban.
Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök fontos összefüggésre hívta fel a figyelmet:
Én biztatom őket továbbra is, hogy szólaljanak meg. Mert ez önfeljelentés. Tehát, nyilván, kik szólalnak most meg? Hát azok szólalnak meg, akik eddig ezt a pénzt kapták. Azok szólalnak meg, azok tiltakoznak, akik ebből élnek. Akik – mondjuk ki egyenesen – zsoldban állnak. Tehát most ez a zsoldosok tiltakozása. Hát ennél szebb önvallomást nehéz elképzelni, elárulják saját magukat
– mondta a kormányfő péntek reggel a Kossuth rádió „Jó reggelt, Magyarország!” című műsorában.
Az állítás nemcsak a baloldali pártokra és a szintén tiltakozó Soros-szervezetekre, hanem a balliberális médiumokra is érvényes. Nemrég ugyanis együttes közleményt adott ki
az Átlátszó, a Magyar Narancs, a Magyar Hang, a Partizán nevű YouTube-csatorna, a Telex, a Direkt36, a 444, a Qubit, a Válasz Online és a Lakmusz nevű portál.
A médiumok együttesen azt állítják, hogy a most elfogadott szuverenitásvédelmi törvény, bár a betűjele szerint nem közvetlenül szabályozza a médiavállalkozások működését, mégis alkalmas arra, hogy súlyosan korlátozza a sajtószabadságot és megnehezítse, sőt akár el is lehetetlenítse az újságírói munkát.
Ezek után érdemes áttekinteni a dollármédiumok külföldi finanszírozásának eddig nyilvánosságra került részleteit.
Soros mint fő támogató
A Magyar Narancs hetilapot és portált közel húsz százalékban tulajdonolja a Media Development Investment Fund (MDIF) nevű amerikai alapítvány, amelyet Soros György támogat. Ugyanez a pénzalap érdekelt 2014 óta a Magyar Jeti Zrt.-ben, amely a 444, a Qubit és a Lakmusz nevű oldalakat is kiadja. Az MDIF támogatói és befektetői között olyan szervezetek is megtalálhatók, mint Soros György-féle Open Society Foundations. Ezen szervezetek például
2005 és 2009 között több mint 15 millió dolláros támogatást
nyújtottak az MDIF-nek (korábban MDLF), az Open Society Institute-tól. A 444 kiadójának vezetőségében Valer Kot és Marie Nemcova, két régi Soros-hálózat szereplő is szerepet vállalt.
Brüsszel sem maradhatott ki
Ezen kívül a fent említett lapkiadó céget Brüsszel is anyagilag támogatja. Ahogyan arról az Adatradar beszámolt, 2021 decemberében, röviddel a 2022-es parlamenti választások előtt az Európai Bizottság pénzügyi támogatást nyújtott egy, a francia hírügynökség, az AFP irányításával működő konzorciumnak. A 2,2 millió eurós összköltségvetésű pályázatból Brüsszel hét „tényellenőrző csapatot” finanszírozott, 12-15 hónapos futamidővel. Így egy-egy győztes csapatnak több mint 120 millió forint jutott.
Az AFP stratégiai partnerséget kötött a 444.hu kiadójával, a Magyar Jeti Zrt.-vel.
A szálak összeérnek: Tordai Csaba és az Átlátszó
A lap szerint régóta köztudott, hogy Soros György pénzéből működik az egyik első internetes dollármédium, az Átlátszó. A „tényfeltáró” portál, hasonlóan a Direkt36-hoz, számos nemzetközi együttműködés résztvevője, melyeket a spekuláns finanszíroz. Fontos kiemelni, hogy az Átlátszó mögötti politikusi kapcsolatrendszer széles körű, lefedve az egykori SZDSZ-től Bajnai Gordonon át a 2019-ben főpolgármesterré választott Karácsony Gergelyig terjed.
Ennek a kapcsolatrendszernek a központi figurája Tordai Csaba, aki jelenleg a főpolgármester tanácsadója.
Az ügyvédi irodájában nemrégiben az adóhatóság házkutatást tartott a Karácsony 99 Mozgalmának történő finanszírozás ügyében. Tordai korábban, már Gyurcsány Ferenc kormányzása idején, az Átlátszó alapítójaként vált ismertté, és részt vett a portál mögötti vállalkozásban is, 2011 és 2017 között felügyelőbizottsági tagként, majd 2014 és 2019 között társtulajdonosként.
Amerikai dollármilliárdok landoltak a Telexnél
2022-ben került napvilágra, hogy a korábbi Index munkatársai által létrehozott új blog,
a Telex mintegy 300 millió forintot kap az Egyesült Államok költségvetéséből.
Ismeretes, hogy az Egyesült Államok magyarországi nagykövete már szenátusi bizottsági meghallgatásán ígéretet tett arra, hogy a „független médiát” pénzügyileg támogatják. Ezt alátámasztja a Telex „képzési programja”, amelyhez közel 300 millió forintnyi dollár érkezett az amerikai adófizetők pénzéből.
Mindazonáltal ez az összeg csak egy része a teljes külföldi támogatásuknak. A Direkt36 nevű partneroldaluk évek óta Soros-pénzekből finanszírozott. Már 2015 márciusában megjelent az OSF, vagyis Soros Nyílt Társadalom Alapítványok logója a Direkt36 oldalán a „támogatás” felirattal. Továbbá a Direkt36 bemutatkozása szerint a partneroldalak (korábban a 444, jelenleg a Telex) is fizetnek nekik írásaikért, így közvetve külföldi forrásokból származó pénz is beáramolhat hozzájuk.
Érdekesség, hogy 2017-es beszámolójuk alapján publikációs partnerük volt a külföldi tulajdonú RTL Klub, a német Krautreporter és a Forbes Magazin. Egy angol nyelvű oldal nyilatkozata alapján pedig egyes médiumok a Direkt36-nak fizetnek a folytatott kutatásokért.
NED-támogatás a Partizánnál
A Gulyás Márton által alapított csatorna esetében is dollármédiáról beszélhetünk, hiszen maga a Partizán alapítója is elismerte, hogy olyan támogatásokat is kaptak, amelyek Soros Györgyhöz köthetők.
Tehát végül is ott van Soros György is a sor végén, ezt nem érdemes tagadni
– fogalmazott Gulyás a csatorna egyik műsorában idén márciusban.
A YouTube-csatorna a választási országjáró útjához szükséges 98 ezer dollárt az elmúlt hetekben a baloldali külföldi finanszírozásra vonatkozó magyar titkosszolgálati jelentésben is említett National Endowment for Democracytól (NED) kapta. A NED-et nyílt források gyakran említik a CIA hivatalossá tett külföldi megjelenésének tekintetében. A szervezet éves előirányzatot kap az Egyesült Államok költségvetéséből.
Azonban a NED-től kapott összeg nem volt a Partizán egyetlen külföldi támogatása, mivel a German Marshall Fund (GMF) is finanszírozta a csatornát. A GMF meghívásos pályázatán 15 ezer dolláros, valamint a The Foundation for Democracy and Pluralism meghívásos pályázatán kétszázezer eurós díjazásban részesültek. Ráadásul ahogy azt korábban részletesen megírtuk, amíg a Közös Ország Alapítvány pénzelte Gulyás Márton korábbi csatornáját, addig ide érkeztek a külföldi pénzek.
Látható tehát, hogy a tíz tiltakozó médium, valamint az őket összefogó személyek egytől egyig külföldi pénzügyi támogatásban részesültek.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Egy év alatt óriási bővülésen ment keresztül Gulyás Márton csatornája, talán nem véletlen, hogy épp az országgyűlési választásokat megelőzően történt ez a kiugrás – mind a bevételek, mind stáb méretét illetően.
Nyitókép: Simon Dawson/Bloomberg via Getty Images
Így kovácsolt politikai tőkét és gazdagította hálózatát a milliárdos az illegális bevándorlásból.
Magyarország több mint 7 milliárd eurós folyóáras keretet kap erre az időszakra. Ezzel a térségben a középmezőnyben szerepel.
Az AfD szerint a jobboldali politikusok lejáratása a cél.
Legalább 120 milliárd dollárra van szüksége Ukrajnának jövőre, hogy „Oroszország ne tudjon elfoglalni további területeket”.
Betelt a pohár Amerikában.
„Micsoda felfedezés!” – szúrt oda a miniszterelnök politikai igazgatója.
Újraosztanák Budapest belvárosát.
Stratégiai veszélyt is szimatolnak a szomszédban.
