Az igazságügyért felelős biztos védelmébe vette a magyar reformokat az azokat támadó európai parlamenti képviselőkkel szemben.
Háttérbeszélgetést tartott magyar újságíróknak Brüsszelben az Európai Tanács éppen zajló csúcstalálkozójának margóján a magyar pénzek ügyével legintenzívebben foglalkozó két biztos, az igazságügyért felelős belga Didier Reynders és a költségvetésért felelős osztrák Johannes Hahn, melyen lapunk is részt vett.
Az igazságügyi reformért felelős Reynders biztos a Magyarország számára tegnap felszabadított 10,2 milliárd euró kohéziós pénzről azt mondta: „Ha előrelépés van, akkor döntenünk kell.
Ha azért blokkolunk pénzeket, hogy eredményeket érjünk el, akkor fel is kell szabadítanunk a pénzeket, amikor eredményeink vannak”.
Hangsúlyozta: a Bizottságban a döntés meghozatala ellen egyetlen biztos sem tiltakozott.
Valószínűleg a magyar források kapcsán akadékoskodó Európai Parlamentnek üzenve úgy fogalmazott: a Bizottságnak a maga oldalán is tiszteletben kell tartania a jog uralmát és a határidőket, mert ha nem így tesznek, akkor Magyarország az EU Bíróságához fordulhatna. Azt pedig az igazságügyi biztos el sem szeretné képzelni, mi lenne akkor, ha Magyarországnak adna igazat a Bizottsággal szemben az EU Bírósága – bár hozzátette,
biztos hatalmas kampány lenne belőle Magyarországon.”
Az Európai Parlament négy frakcióvezetőjének (Néppárt, Szocialisták és Demokraták, Renew, Zöldek) Bizottsághoz címzett levelére irányuló újságírói kérdést úgy válaszolta meg: próbálta elmagyarázni kollégáinak, hogy „lehet nagyon kritizálni Orbán Viktor különböző cselekedeteit, de a reformokkal kapcsolatban akkor is korrektnek kell lennünk”. Azoknak, akik azzal próbálták eltolni a magyar pénzekről való döntést, hogy először meg kellene várni, hogyan valósul meg Magyarországon az igazságügyi reform, úgy válaszolt:
Nem lehet azt mondani, hogy igen, meghoztátok a reformokat, de a jövő év kapcsán kételyeink vannak. Azt majd jövőre meglátjuk!”
Reynders ugyanakkor azt mondta, hogy az Országos Bírói Tanács januári tisztújítása kapcsán, ami miatt az EP tolná a pénzek kifizetését, „már jó jelek vannak”.
Elmondta: azzal is próbálta nyugtatni az EP-képviselőket, hogy Magyarország ezt a pénzt nem most azonnal, hanem a számlák benyújtásának ütemében, fokozatosan kapja meg. Arra, hogy a magyaroknak az egészet azonnal kifizessék, „nem is lenne pénzünk” – szólt közbe ezen a ponton Hahn biztos.
Johannes Hahn, akihez a jogállamisági kondicionalitási eljárásban visszatartott források, valamint a helyreállítási pénzek ügye tartozik, úgy fogalmazott: sajnos ő biztostársánál sokkal kevesebb sikerről tud beszámolni, mert
hasonlóan elkötelezettek voltunk ugyan, de kevésbé sikeresek”,
voltak egyeztetések a magyar kormánnyal a kondicionalitási eljárás kapcsán, de változni semmi sem változott.
Hahn biztos lapunk kérdésére, mely arra vonatkozott, hogy a közvetlenül a hallgatóknak és a kutatóknak fizetett Erasmus- és Horizon-pénzek kapcsán hogy lehet az Európai Unió pénzügyi érdekeinek sérelméről beszélni, úgy fogalmazott: mivel ezt a pénzt az egyetemeken osztják el, ezért valójában nem közvetlen támogatás, és nincs is lehetőség arra, hogy az legyen. A közmédia kérdésére, melyben afelől érdeklődtek, hogy pontosan mit is várnának a magyar kormánytól az EU-s pénzek ügyében,
nem válaszolt semmi konkrétummal – bár a háttérbeszélgetés után kabinetének egy munkatársa még megosztott néhány információt a közmédia munkatársával.
Azt mindkét biztos határozottan állította: arról, hogy Magyarország bármit kizsarolt volna, szó sincs, az Európai Parlamentben és az európai fősodratú sajtóban ezzel kapcsolatosan megjelent hírek hamisak. Reynders biztos azt is elmondta: ha Magyarország akarná, akár még ezen a héten benyújthatna, megszavazhatna és a köztársasági elnökkel is alárathatna minden olyan törvényjavaslatot, amely az összes továbbra is befagyasztott pénz felszabadításához szükséges.
Ezt is ajánljuk a témában
A hozzászólók többsége szinte könyörög a magyar miniszterelnökhöz kitartásért, kicsike „gall faluként” minősítve Magyarországot. De azért vannak kőkemény kritikusok is. Francesca Rivafinoli írása.
Nyitóképünkön Didier Reynders igazságügyi biztos. Forrás: MTI/EPA/Ronald Wittek
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.
A német külügyminiszter nem szeretne rebellis államokat látni a közösségben.
A lengyel közmédia beszántása mindössze a kezdet volt. A Donald Tusk vezette kormány sokat bírált intézkedéseit sorolni lehet a jobboldali tüntetések szervezőinek és konzervatív képviselők vegzálása mellett a bírósági reformon keresztül az abortusztörvényig.
Vajon elég gyorsan le tud-e mondani a magyar szuverenitásról az új kormány az uniós pénzekért cserébe?
Az Európai Néppárt elnöke szerint Orbán vereségével a Patrióták elvesztették a vezetőjüket, ami „nagyszerű hír mindannyiunk számára”.
Az Európai Unió Bírósága döntött, többé nem védi törvény a magyar gyermekeket az LMBTQ-propaganda ellen. Próbálkozik-e jogorvoslati lehetőséggel a Tisza-kormány a gyermekvédelmi törvény ügyében?
Megvannak a szabályok az európai parlamenti képviselői helyről való lemondás esetére.
Donald Trump kilenc év után ismét Pekingbe látogat, hogy Hszi Csin-pinggel tárgyaljon a feszült amerikai-kínai kapcsolatok enyhítéséről.
Akármilyen ígéretek is hangzottak el a kampány során, a következő időszakban a Tisza valódi irányát az általa az Országgyűlésben elfogadott törvények fogják megmutatni.
