Putyin kimondta: „Bármikor kész vagyok találkozni Trumppal”
Az orosz elnök „kész a tárgyalásokra és kompromisszumokra”, de vannak feltételei.
Melyik fél tudja tartalékokkal bírni az elhúzódó ukrajnai háborút? Milyen reális exit-stratégiái lehetnek a háborús feleknek? A Világrend legújabb adásában a harcok 2023-as évét két biztonságpolitikai szakértővel értékeltük.
A Világrend adásának vendége Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense és Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, a Milton Friedman Egyetem oktatója volt.
--
Kis-Benedek József szerint az a háború közeljövőbeli tétje, hogy Oroszország el tudja-e érni a háború előtt megfogalmazott céljait, vagyis Ukrajna meggyengítését, illetve a négy orosznak minősített ukrán oblaszty feletti ellenőrzés megszilárdítását, továbbá, hogy ha az ukrán hadsereg tovább gyengül, akkor az oroszok megállnak-e a Dnyeper-Krím vonalon, vagy továbbmennek nyugat felé, a már Putyin által megpedzegetett Odesszáig például, hogy megfosszák Ukrajnát a tengeri kijáratától.
A szakértő hozzátette: amerikai részről a háború célja Oroszország meggyengítése, jelen állás szerint azonban
egyik fél sem áll úgy, hogy megnyerje a háborút, és közeledik a dinamika ahhoz a ponthoz, hogy mindkét harcoló fél elfárad,
és anélkül, hogy elérné végső célját.
„Ha Ukrajna nem kap nyugati támogatást, akkor elveszíti háborút” – fogalmazott Kis-Benedek József, aki szerint éppen emiatt a nyugati hatalmak nem fognak kihátrálni Kijev mögül, de nagy kérdés, hogy milyen intenzitással képesek majd haditechnikát adni az ukrán hadseregnek.
Kaiser Ferenc egyetértett abban, hogy a Nyugat nem teheti meg, hogy visszalépjen Ukrajna támogatásából, és ez nem fog megtörténni akkor sem, ha az EU-ban viták vannak a pénzügyi támogatásról, az amerikai előválasztások miatt pedig egyelőre nincs megegyezés a kongresszusban. A Nyugat bírja erőforrásokkal a háborút: Oroszország bruttó nemzeti összterméke 4000 milliárd, a „globális Nyugat” (vagyis Amerika, Kanada, Európa, Japán, Dél-Korea, Ausztrália, Új-Zéland) összesített GDP-je pedig 60 ezer milliárd dollár, „nekik ez a háború aprópénz”.
„Ha a Nyugat nem fogja támogatni Ukrajnát, akkor Ukrajna nem tud kitartani.
Viszont az is egyértelmű, hogy a Nyugatnak elemi érdeke Ukrajna támogatása, már csak azért is, mert ha Ukrajnát elengedjük, akkor Kína ráugrik Tajvanra, és csak a Jóisten tudja, hogy az iráni vezetés mit fog csinálni” – fogalmazott az NKE docense, felhívva a figyelmet arra, hogy az ukrajnai háború nem csak a régióról, de a globális gazdasági és biztonsági folyamatok alakulásáról is szól.
Ha Oroszország nyer, akkor vélhetően vinné a Fekete-tengeri kijáratot, de meghagyná Nyugat-Ukrajnát, mert arra nincs kapacitása, hogy ilyen nagy területet pacifikáljon, az orosz befolyású Ukrajna pedig egy „Belarusz 2.0-ás típusú vazallus bábállam” lenne.
Egy azonnali tűzszünet lenne a legkevésbé rossz megoldás minden félnek, akár területveszteségekkel – vélekedett Kis-Benedek József, hozzátéve, hogy a nyugati szövetség kiterjedt, ezért erőforrásokkal bírni fogja a harcok elhúzódását, és
a stratégiai célt (Oroszország meggyengítését, feltartóztatását) nem fogják könnyen elengedni, így a háború folytatására erősebb az akarat.
Ami ez ellen hat, az a szankciós politika miatti gazdasági visszaesés, de egyelőre ezt a kockázatot a nyugati államok továbbra is felvállalják, illetve a harci eszközök átadása, ami szintén folytatódik, de nagyon óvatosan, a saját nemzeti védelmi érdek figyelembe tartásával.
Kaiser Ferenc úgy vélte, 2014-ben a németek az olcsó orosz energiaforrásokért cserébe elnézték a Krím orosz annektálását, elszabotálták az akkori embargós politikát, a 2022-es újabb orosz inváziót azonban a nyugati országok egy újabb világháborúval veszélyeztető lépésnek értékelték (Ukrajna után bedől Moldova, és esetleg a Baltikum is), ezért erővel reagáltak.
Egyelőre nincs semmilyen közös metszet a két álláspont között, amely alapján az orosz és az ukrán fél tűzszüneti tárgyalást tudna kezdeni, a Nyugatnak pedig az az elemi érdeke, hogy Ukrajna jól jöjjön ki a konfliktusból.
Kis-Benedek József szerint az oroszokat zavarja a Kelet-Európában megerősített amerikai katonai jelenlét, Finnország és Svédország NATO-csatlakozása, a lengyel és a román területen felfejlesztett rakétavédelmi rendszer, és erre reagálnak. „A következő év arról fog szólni, hogy nagyon komoly orosz csapaterősítések lesznek. Amire az oroszok azt mondják, hogy „uraim, ez válasz a NATO lépéseire”” – mondta.
Ha az oroszok kapnának biztonsági garanciákat, akkor lenne a békének esélye, mert ők sem akarnak mindenáron háborút
– tette hozzá Kis-Benedek, úgy vélve, hogy Oroszország meggyengült, így van részükről készség a kompromisszumra.
Oroszország a befolyási övezetéből nem vonult ki, a Szovjetunió szétesése után is békefenntartókkal jelen volt ezekben a régi tagköztársaságokban, egyfajta pufferzónaként tekint rájuk, ezt a birodalmi mentalitást nem tudta levetkőzni – folytatta Kaiser Ferenc, aki szerint lehetne béke az oroszokkal a katonai műveletek lezárására, de az orosz stratégiai cél a Nyugat gyengítése, így más eszközökkel ezt a tevékenységét mindenképpen folytatná.
„Moszkvának elemi érdeke a Nyugat meggyengítése. Akár az EU-nak a bomlasztása, akár a NATO-nak a gyengítése.
Nem is tehet mást. Erőt kell mutatnia – ha nem katonailag, akkor máshogy” – hangsúlyozta az NKE docense, aki úgy vélte, annyira nincs meg a felek között a bizalom, hogy a kölcsönös biztonsági garanciákon alapuló kapcsolat kiépítésének jelenleg nincs esélye.
Kis-Benedek József szerint az ukránok télre a védekezésre rendezkedtek be, de tavasszal lehet egy újabb ukrán támadás, viszont más taktikával, a megerősített orosz védvonal-rendszernek nem mennek már neki, azt esetleg oldalazva támadják meg. Kaiser Ferenc szerint először az oroszok fognak áttörést elérni, Avgyijivkánál presztízsértékű lenne a trófea felmutatása, főleg a márciusi orosz elnökválasztás előtt.
Az NKE docense úgy vélte,
egy újabb ukrán ellentámadásra nem biztos, hogy lesz elegendő kapacitás, ahhoz légi támogatás is kellene,
védekező műveletekre azonban az ukrán hadsereg képes.
„Ukrajna mindenképpen területveszteséget fog szenvedni, Oroszország nem fogja elfogadni, hogy semmit nem kap. És ebben négy oblaszty benne van, tekintettel arra, hogy már az alkotmányba is bevették. Olyan területeket is befoglaltak az alktományba, amelyek nem tartoznak hozzájuk” – vélekedett Kis-Benedek József.
A nyugati szankciók középtávon már jelentős kárt okoznak az orosz gazdaságnak, nem férnek hozzá a nyugati know-how-hoz, és a kínai gazdaság is függőségbe hozza magától, így katonai képességei is gyengülni fognak, az idő rövidtávon neki, középtávon már ellenük dolgozik – értettek egyet a Világrend vendégei.
--
A beszélgetést itt nézheti meg:
--
Nyitókép: Vlagyimir Putyin az orosz védelmi miniszter társaságában egy katonai kiállítás megtekintésén Moszkvában 2023. december 19-én (forrás: Mikhail KLIMENTYEV / POOL / AFP)