Lengyelország leeresztette az új Vasfüggönyt: példátlan méretű erődrendszer emelkedik a határon
A miniszterelnök is megszólalt.
A szélerőművekkel kapcsolatos törvénymódosítás buktathatja meg Donald Tusk, a lengyel ellenzék vezérének első, még be sem iktatott miniszterét, Paulina Hennig-Kloskát. A leendő Tusk-kormány szélmalomharcot vív az idővel – ki lesz a következő áldozat?
Írta: Nagy Péter Fülöp polonista
Október 15-én jelentős ellenzéki többség kerekedett felül a lengyel szejmben (a Tusk-koalíció pártjai összesen 248 mandátummal rendelkeznek a 460 fős törvényhozásban), ezzel november közepén, mikor beiktatták az új képviselőket,
beindulhatott az ellenzéki pártok által várva várt „szabad” törvényhozási gyár
a Wiejska utcán.
A lengyel szejm épületében, miután Szymon Hołownia, a Polska 2050 vezető politikusa vehette át a gúnyosan csak rotációs szejmmarsalnak nevezett tisztségét (Hołownia helyét 2025-ben az Új Baloldal társelnöke, Włodzimierz Czarzasty veszi át az ellenzéki pártok megegyezése szerint) éreztették, új szelek fújnak. Először előkészítették a megfelelő terepet: Leszavazták a PiS parlamenti alelnök-jelöltjét – az október 15-i választáson a legtöbb mandátumot szerző pártnak azóta sincs képviselője a lengyel szejmelnöki tanácsban –, a PiS politikusait nem engedték egyetlen egy fontosabb parlamenti bizottság élére sem, majd de facto eltörölték a 2007-2022 közötti orosz befolyást vizsgáló bizottságot. Mindezt a legtisztább, uniós pénzeket hazahozni tudó, nyugati típusú demokrácia jegyében. Majd az eddigi ellenzéki pártok képviselői a törvénymódosításoknak is nekiláttak. Itt már azonban visszájává fordult a lendület: egyike az első törvénymódosításoknak ugyanis úgy tűnik, egyből a leendő klíma- és környezetvédelmi miniszter, a Polska 2050 politikusa, Paulina Hennig-Kloska még meg sem szerzett székébe kerülhet.
A TVN lengyel televíziós csatorna még november 24-én jelentette be, hogy megegyeztek egymással a legnagyobb ellenzéki pártok, hogyan osztják fel a minisztériumokat egymás között. Azt még senki sem sejtette akkor, hogy az energiafogyasztók támogatásáról szóló törvénymódosítás drasztikus újratervezésre kényszerítheti őket.
A Polska 2050, valamint a Polgári Koalíció (KO) által benyújtott törvény a lakosság rezsiköltségeinek csökkentésének égisze alatt radikálisan, az eredeti 700 méterről 300 méterre csökkentené a szélerőművek kötelező távolságát a legközelebbi épülettől, sőt még a legközelebbi nemzeti parktól is. Ez a tájképet jelentősen rontó (aki látta a magyar-osztrák határ ausztriai részét, az ezt egészen jól tudja), nagyjából 155 méter magas szélerőművek gombaszerű növekedését jelentheti Lengyelországban, amely hatással lehet a lengyel nemzeti parkok élővilágára is, hiszen már évek óta cikkeznek a turbinák madárvilágra káros hatásairól. Ráadásul a törvénymódosítás nem fogalmazott elég érthetően a szélerőművek építését célzó telekkisajátítási eljárások kapcsán sem, így a közvéleményben elterjedt a – Tuskék által azóta is tagadott – hír, hogy az állam az új jogszabály-módosítás értelmében bármilyen földterületet kisajátíthat szélerőmű építésének céljából.
Sejthetjük, a lengyel gazdáknak az ukrán gabonadömping után már csak szántóterületeinek kisajátítása hiányzik.
Ráadásul a jobboldali lengyel sajtó – nem alaptalanul – a német vállalatok lobbitevékenységét is felfedezni vélte a törvénymódosításban. Nem titok, hogy a német Siemens Energy szélerőműveket gyártó leányvállalata idén jelentős pénzügyi nehézségekkel küzd. A Siemens Gamesa csak a 2022/2023-as üzleti évben 4,59 milliárd euró mértékben könyvelt el veszteségeket – egy évvel ezelőtt ez az érték még csak 712 millió euró volt. A Siemensnek az ugrásszerűen megugró lengyelországi szélerőmű-beruházások valóban igazi karácsonyi ajándékként érnének fel, nem beszélve arról, hogy a törvénymódosítás legnagyobb lengyel konkurenciáját, az Orlen csoportot is meggyengítette, hiszen az ellenzéki pártok által szerkesztett jogszabály-módosítás szerint a Mol lengyel megfelelőjének kellene kifizetnie a fogyasztók rezsiköltségének befagyasztását egészen 2024 júniusáig. Mikor múlt hét szerdán bejelentették a szélerőmű-törvényt, az Orlen értékpapírjai jelentős mértékű, 6 százalékos értékcsökkenést szenvedtek el.
A botrány kirobbanását követően Paulina Hennig-Kloska megpróbálta menteni a pozícióját, mikor a Polsat News-nak nyilatkozva bevallotta, a törvénymódosítás részleteit valójában nem ő, hanem Donald Tusk pártja dolgozta ki. Michał Kołodziejczak, az 1 százalékos Agrounia parasztpárt hangos vezetője pedig – aki a kampány során Tusk egyik legnagyobb kritikusából lett a KO segítségével a lengyel szejm tagja – élesen kritizálta a tervezetet és egyenesen arról beszélt, hogy az „még sokba fog kerülni” a jövőbeli kormánynak.
Úgy tűnik tehát, hogy a kormányt még alkotni nem tudó, de törvényekkel már kormányozni akaró Tusk-koalíció saját maga alatt vágja a fát.
A lengyel szivárványkoalíció egy minisztere úgy sodródott a bukás szélére, hogy a kormányt még be sem iktatták.
A lehetséges szcenáriót maga Henning-Kloska is elismerte egy sajtótájékoztatón, amikor a lengyel médiumok képviselői elbocsátásáról kérdezték a törvénymódosítás kapcsán. A Polska 2050 politikusa szerint az ellenzéki pártok vezetőin múlik, hogy egyáltalán kinevezik-e decemberben klíma- és környezetvédelmi miniszterré. Ezzel kevesebb, mint két hónap alatt a balliberális lengyel koalíció oda juthat, ahova csaknem két év alatt a szomszédos Németország jelzőlámpa-koalíciója került, ahol mostanra egy alkotmányellenes húzás következtében csaknem kilátástalan pénzügyi helyzetbe sodorta magát Olaf Scholzék kabinetje.
Pár hete nagy port kavart a Sieci konzervatív hetilap Andrzej Dudával készült interjúja, amelyben a lengyel köztársasági elnök kijelenti: Donald Tusk nem lesz az ő jelöltje a miniszterelnöki székre. Habár a lengyel elnöknél pártpolitikától szempontokat mellőzve is igaza volt, hiszen Donald Tusknak először a szejm többsége fog bizalmat szavazni, a szélerőmű-botrány kapcsán ugyanakkor nagyon is érhető, mire gondolt. Egy ilyen miniszterelnököt és egy ilyen kormányt, amelynek minisztere még beiktatása előtt a bukás szélére kerül, valóban senki sem kívánhat magának.
Nyitóképen: Donald Tusk (MTI/PAP/Adam Warzawa)