Fordulat állhat be a mainstream médiában: már nem tartják kizártnak az orosz győzelmet

Wall Street Journal törölte az „ukrán háborút” a címlapon szereplő témák közül, a Bloomberg pedig „Mi van, ha Putyin nyer?” címmel közölt cikket.

A Putyint már „nem zavaró” miniállamtól a világ búzaexportjának negyedéig – megdöbbentő forgatókönyvet mutat be a brit lap.
A Mandiner korábban írt arról, hogy fordulat állhat be a mainstream médiában: már nem tartják kizártnak az orosz győzelmet. Beszámoltunk róla, hogy a Wall Street Journal törölte az „ukrán háborút” a címlapon szereplő témák közül, a Bloomberg pedig „Mi van, ha Putyin nyer?” címmel közölt cikket. Erről itt olvashat részletesebben.
Ezt is ajánljuk a témában
Wall Street Journal törölte az „ukrán háborút” a címlapon szereplő témák közül, a Bloomberg pedig „Mi van, ha Putyin nyer?” címmel közölt cikket.
Játszik a Nyugat a gondolattal, hogy átengedi Putyinnak Ukrajnát – írta meg a Financial Times. A brit lap 5 pontba szedte, hogy egy ilyen döntéssel milyen forgatókönyv várhatna Ukrajnára és a világra.
Mutatjuk az angol lap által felvillantott öt pontot előbb röviden, majd kifejtve is:
Az oroszok „győzelmi igazságszolgáltatása” a Financial Times szerint felérne egy megtorlással, ami a lap szerint ráadásul „nem spekuláció”. A brit lap úgy véli, már eddig is számos, oroszok által elkövetett tömeges kivégzésről, kínzásról adott hírt a sajtó.
Az FT szerint „az orosz megtorlások hatására több millió ukrán menekülne Nyugatra, ezúttal végleg.”
Az orosz győzelem a lap által felvillantott második következményként ténylegesen fennmaradhatna egy kis „Putyint nem zavaró” állam Ukrajna nyugati részén, amely akár az EU-hoz is csatlakozhatna, noha további támadásokra számíthatna.
Az említett forgatókönyv harmadik elemeként Vlagyimir Putyin irányítása alá vonna a világ búzaexportjának közel egynegyedét, a brit lap szerint az orosz elnök ráadásul már tett is ehhez kapcsolódó lépéseket.
A negyedik következményben említett „rossz példa” a brit lap szerint nemcsak Kínát, Venezuelát, vagy Azerbajdzsánt, de magát Oroszországot is további támadásokra sarkallhatná szomszédai ellen. Amelyhez kapcsolódóan az ötödik pontban említett NATO-probléma igen könnyen életre kelhetne, ha az orosz elnök például a Baltikumot is megtámadná, ahová a NATO vélhetően már csapatokat is küldene. Csakhogy a brit lap szerint kérdés, hogy meddig, hiszen
az FT szerint „néhány száz nyugati katona halála” után a szélsőjobbos pártok békét, vagyis „betarthatatlan békeszerződést” követelnének Putyinnal, vagy akár vissza is vonulhatnának, mondván, eleget tettek a NATO-szerződés 5. cikkelyének, miszerint harcoltak szövetségesükért. Hiszen senki sem szeretné, hogy egy konfliktus atomháborúig fajuljon – írja a lap.
A Financial Times teljes, angol nyelvű cikkét a témában ide kattintva olvashatja.
***
Nyitókép: MTI/EPA /Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Szergej Bobiljov
Kapcsolódó cikkek a Háború Ukrajnában aktában.
Videó is készült róla, amint ukrán drónok felrobbantják egy logisztikai központ üzemanyagraktárát.
Dmitrij Medvegyev egyre inkább abban érdekelt, hogy továbbra is támadjon az orosz hadsereg.
„Nem igaz, hogy Ukrajna valaha is igyekezett korlátozni a magyar kisebbség jogait” – áll a friss, Ukrajnából érkezett levélben.