Fordulat állhat be a mainstream médiában: már nem tartják kizártnak az orosz győzelmet
Wall Street Journal törölte az „ukrán háborút” a címlapon szereplő témák közül, a Bloomberg pedig „Mi van, ha Putyin nyer?” címmel közölt cikket.
A Putyint már „nem zavaró” miniállamtól a világ búzaexportjának negyedéig – megdöbbentő forgatókönyvet mutat be a brit lap.
A Mandiner korábban írt arról, hogy fordulat állhat be a mainstream médiában: már nem tartják kizártnak az orosz győzelmet. Beszámoltunk róla, hogy a Wall Street Journal törölte az „ukrán háborút” a címlapon szereplő témák közül, a Bloomberg pedig „Mi van, ha Putyin nyer?” címmel közölt cikket. Erről itt olvashat részletesebben.
Ezt is ajánljuk a témában
Wall Street Journal törölte az „ukrán háborút” a címlapon szereplő témák közül, a Bloomberg pedig „Mi van, ha Putyin nyer?” címmel közölt cikket.
Játszik a Nyugat a gondolattal, hogy átengedi Putyinnak Ukrajnát – írta meg a Financial Times. A brit lap 5 pontba szedte, hogy egy ilyen döntéssel milyen forgatókönyv várhatna Ukrajnára és a világra.
Mutatjuk az angol lap által felvillantott öt pontot előbb röviden, majd kifejtve is:
Az oroszok „győzelmi igazságszolgáltatása” a Financial Times szerint felérne egy megtorlással, ami a lap szerint ráadásul „nem spekuláció”. A brit lap úgy véli, már eddig is számos, oroszok által elkövetett tömeges kivégzésről, kínzásról adott hírt a sajtó.
Az FT szerint „az orosz megtorlások hatására több millió ukrán menekülne Nyugatra, ezúttal végleg.”
Az orosz győzelem a lap által felvillantott második következményként ténylegesen fennmaradhatna egy kis „Putyint nem zavaró” állam Ukrajna nyugati részén, amely akár az EU-hoz is csatlakozhatna, noha további támadásokra számíthatna.
Az említett forgatókönyv harmadik elemeként Vlagyimir Putyin irányítása alá vonna a világ búzaexportjának közel egynegyedét, a brit lap szerint az orosz elnök ráadásul már tett is ehhez kapcsolódó lépéseket.
A negyedik következményben említett „rossz példa” a brit lap szerint nemcsak Kínát, Venezuelát, vagy Azerbajdzsánt, de magát Oroszországot is további támadásokra sarkallhatná szomszédai ellen. Amelyhez kapcsolódóan az ötödik pontban említett NATO-probléma igen könnyen életre kelhetne, ha az orosz elnök például a Baltikumot is megtámadná, ahová a NATO vélhetően már csapatokat is küldene. Csakhogy a brit lap szerint kérdés, hogy meddig, hiszen
az FT szerint „néhány száz nyugati katona halála” után a szélsőjobbos pártok békét, vagyis „betarthatatlan békeszerződést” követelnének Putyinnal, vagy akár vissza is vonulhatnának, mondván, eleget tettek a NATO-szerződés 5. cikkelyének, miszerint harcoltak szövetségesükért. Hiszen senki sem szeretné, hogy egy konfliktus atomháborúig fajuljon – írja a lap.
A Financial Times teljes, angol nyelvű cikkét a témában ide kattintva olvashatja.
***
Nyitókép: MTI/EPA /Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Szergej Bobiljov
Kapcsolódó cikkek a Háború Ukrajnában aktában.
Az egyik túlélő férje a frontvonalon harcol.
A támadás után az orosz és ukrán vezetők eltérő verziókat adtak elő a fegyverek típusáról és hatásáról.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.