Békét vagy vérontást hoz Trump a Közel-Keletre?
Visszatér minden idők leginkább pro-Izrael amerikai elnöke, de mit jelent ez Irán számára, és tényleg Netanjahu nevet-e a végén? Elemzésünk!
Lehetséges-e bármilyen egyezség Izrael és a Hamász között? Mik a szunnita és a síita államok álláspontjai az ideológiai konfliktusban? Elemzés a gázai háború vallási-ideológiai hátteréről a Közel-Kelet-szakértővel podcast-műsorunkban.
A Hamász alapító okiratában deklarálja, hogy Palesztina iszlám terület, amelyen a cionista entitás illegitim, ezért a palesztin kérdés rendezésének módja, ha Izrael eltűnik, Palesztina néven pedig létrejön egy saríján alapuló iszlám állam. „A palesztin kérdés egy vallási kérdés, és ekként kell kezelni” – áll a szövegben, és valóban, bár a folyamatot a politikai iszlám hajtja, a konfliktus gyökerei vallási eredetűek, a hitigazságok terén pedig kompromisszumnak nincs sok helye, ez egy zéró összegű játszma.
„A politikai iszlám felhasználja a vallásos iszlám szókincsét, fogalomkészletét, és teljesen evilági érdekekben jár el. Tehát az arab országoknak nem érdekük Izraellel háborúba lépni, ugyanakkor mégis van egy vallási parancs, hogy nekik szolidárisnak kell lenniük a másik muszlim állammal” – magyarázza az adásban Maróth Miklós professzor.
A gázai háború vallási-ideológiai hátteréről szóló beszélgetésben a következőkről esett szó:
– Lehetséges-e bármilyen egyezség Izrael és a Hamász között?
– Miért passzívak a muszlim államok a palesztin ügyben?
– Mi a síita hatalom, Irán és a szunnita államok szerepe a jelenlegi konfliktusban?
A műsor vendége: Maróth Miklós orientalista, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének igazgatója.
--
A beszélgetést itt nézheti meg:
--
Az adást az alábbi linken hallgathatja meg:
--