Szabadság, egyenlőség és katonai együttműködések: Franciaország az oroszoktól csaklizna el szövetségeseket

Néhány hete Sébastien Lecornu, a francia fegyveres erőkért felelős miniszter bejelentette, hogy fegyverüzleteket kötnek az egyre inkább nyugati barátokat kereső Moldovával és Örményországgal, a héten pedig a francia elnök, Emmanuel Macron utazott Kazahsztánba és Üzbegisztánba azzal a világosan megfogalmazott céllal, hogy Franciaország Kína és Oroszország ellenében több területen is alternatívát nyújtson a közép-ázsiai államok számára – írja a Politico.

Bár a megbeszéléseken elsősorban az energiaügyi és a kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos kérdéseken volt a hangsúly, Macron utalt arra a Kazahsztánnal kötött szerződésre, ami a Thales által gyártott Ground Master 400 légvédelmi radarrendszerekre vonatkozik – ezek Párizs szerint megerősítenék a keleti ország „szuverenitását”.

Kazahsztán ugyan Oroszország régi szövetségese, és tagja a Moszkva vezette, volt szovjet tagállamok részvételével alakult nemzetközi katonai szövetségnek, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (CSTO), ám a kazah kormány nem támogatta Oroszország ukrajnai háborúját, és csatlakozott a Moszkva elleni nemzetközi szankciókhoz is. 

Macron kijelentette azt is, hogy Franciaország és Üzbegisztán elmélyíti a két állam közti kétoldalú együttműködést a „nemzetközi biztonságot fenyegető új veszélyek” elleni küzdelem érdekében. 

Az az elképzelés, hogy Párizs csak a [nyugat-afrikai] Száhel-régióval foglalkozik, már nem áll meg” – mondta Gesine Weber. A German Marshall Fund párizsi irodájának elemzője hozzátette, ezt a gondolatot erősíti a franciák Moldova és Örményország felé való elköteleződése; Franciaország jelezni akarja, hogy ezen országokra szükség van Európa biztonságának garantálásához, amiről senki nem hiszi el, hogy Oroszországgal együtt is meg lehet teremteni. Vagyis Franciaország, ahogy gyakran más nagy katonai hatalmak is, a fegyverexportot használja diplomáciai eszközként. 

Körülbelül egy évvel azután, hogy Macron elindította az Európai Politikai Közösséget – ez egy ukrajnai invázióra válaszul létrehozott fórum, amely az EU-s és a jelenleg még unión kívüli európai országokat tömöríti –, Franciaország megkezdte a politikai nyomást a tényleges fegyverkezési szerződések és védelmi együttműködési megállapodások segítségével. Utóbbiak magukban foglalják a franciák segítette katonai kiképzést és a légvédelem fejlesztését is.

Területi integritás

Moldova és Örményország „nem tartozik az EU-hoz, de részei az európai földrajzi térségnek, és bizonyos destabilizációs kísérletek miatt viszonylag sérülékenyek” – mondta egy névtelenséget kérő francia kormánytisztviselő. Mindkét ország területén orosz csapatok állomásoznak – Moldovában a szakadár Dnyeszteren túli régióban, Örményországban a Szovjetunió bukását követően a regionális fenyegetésekkel szemben az ország biztonságát garantáló megállapodások miatt. 

Most azonban a két ország szorosabb kapcsolatokra vágyik Európával, szeretnének jobban integrálódni, miközben aktívan küzdenek a moszkvai befolyás ellen. Közös bennük még, hogy mindketten veszélyben érzik a területi integritásukat a szomszédos országok miatt. 

mondta még a francia kormánytisztviselő. 

Párizs októberben jelentette be, hogy fegyvereket ad el Örményországnak, annak ellenére, hogy az ország technikailag még mindig tagja a CSTO-nak. A lépésre alig néhány héttel azután került sor, hogy Azerbajdzsán villámtámadást indított, aminek célja a szakadár Hegyi-Karabah régió feletti irányítás átvétele volt; az enklávé örmény lakosságának szinte teljes egésze elmenekült azóta. 

Azerbajdzsán ugyanakkor tagadja, hogy megtámadná Örményországot, 

Felállítottak egy munkacsoportot is, amelynek feladata „a francia birodalmi ambíciók teljes felszámolása”; ide olyan francia tengerentúli területek képviselőit hívták meg, mint Martinique, Guyana, Új-Kaledónia és Francia Polinézia. 

Az orosz békefenntartók hegyi-karabahi kudarcai miatt Örményország közben egyre inkább a Nyugatra tekint. Elismeri többek közt a Római Statútumot, amely Vlagyimir Putyin letartóztatására kötelezné abban az esetben, ha az orosz elnök újra betenné a lábát Örményországba, és meghívták az amerikai csapatokat is egy, az örmény hadsereggel közös hadgyakorlatra. 

Moldovában kicsit más a helyzet, hiszen az el nem ismert, elszakadt Dnyeszteren túli régióban több száz orosz katona van. Az ország az Európai Unió tagjelöltje, és jelentős támogatást kapott a blokktól – köztük Franciaországtól – a moszkvai  befolyás elleni küzdelemben.

Tanulságok Ukrajnából

Az Örményországgal és Moldovával kötött francia szerződések egyelőre főként a légvédelmi rendszereket érintik. A francia kormány Thales gyártmányú Ground Master 200 radarokat adott el a két országnak – az ukrán hadsereg is ügyfele –, amelyek többek között helikoptereket, cirkálórakétákat, rakétákat és drónokat is képesek észlelni. Mindez különösen hasznos lehet Örményország számára, amelynek az Azerbajdzsánnal való konfliktus miatt „vissza kell szereznie az irányítást az égbolt felett” – mondta Tigrane Yégavian, a párizsi Schiller Nemzetközi Egyetem nemzetközi kapcsolatok professzora.

A légvédelemre és a kiképzésre való összpontosítás – Franciaország vállalta, hogy a know-how-t is megosztja azokkal az államokkal, amelyekkel üzletel – 

Ott a képzés túl későn kezdődött, Moldovában és Örményországban viszont az az elképzelés, „hogy a hadseregek minél előbb képesek legyenek a nyugati rendszerek használatára”. 

Vlad Lupan, Moldova korábbi állandó ENSZ-képviselője, jelenleg a New York-i Egyetem professzora kijelentette, hogy Franciaország katonai-politikai támogatása felbecsülhetetlen értékkel bír az országa számára, mivel évtizedes elmaradások és hiányok után lehetőség nyílik az orosz befolyás csökkentésére és fegyveres erők modernizálására. Moldova így az Európába való integrálódás sikerpéldája lehet.

***

Nyitókép: Emmanuel Macron francia elnök és Kassym-Jomart Tokayev kazah államfő november 1-jei közös látogatása Aszatanában, a kazah kultúrát és hagyományokat bemutató kiállításon.  (Ludovic MARIN / AFP)