A lap úgy tudja: Soros György telefonon hívta fel a részben a Nyílt Társadalom Alapítvány által finanszírozott Német Külpolitikai Társaság (DGAP) elnökét, Daniela Schwarzert, hogy Angela Merkel német kancellárnál
érje el: ne Magyarország kapja a bővítési és szomszédságpolitikai portfóliót a leendő Von der Leyen-bizottságban, mert az „végzetes veszélyt jelentene az európai integráció egész külső hitelességére”,
ugyanis Orbán Viktornak „túl szoros és az unióra nézve kockázatos a kapcsolata az oroszokkal és a törökökkel”.
A próbálkozás nem járt sikerrel, mert Sorost a lap értesülései szerint már Schwarzer is visszautasította. A DGAP később az Index kérdésére azt is tagadta, hogy a beszélgetés egyáltalán létrejött. Ha viszont a terv sikerrel járt volna, Soros Györgynek közvetlen befolyása lett volna Ursula von der Leyen bizottságának összeállítása felett.
Soros és a dicséret
Soros Györgynek a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián kívül más fontos nemzetközi rendezvény kapcsán is volt köze Ursula von der Leyenhez.
2022 májsuában a davosi Világgazdasági Fórumon hosszan dicsérte az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság fellépését az ukrán-orosz háború kapcsán. „Nem csak Ukrajnának, de Moldovának, Georgiának és a Nyugat-Balkánnak is alkalmassá kell válnia az EU-tagságra. Időbe telik majd a részletek kidolgozása, de úgy tűnik, Európa a jó irányba halad. Ukrajna letámadására nagyobb sebességgel, egységgel és erővel reagált, mint történelme során valaha. S egy tétova kezdet után Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök is megtalált egy erősen Európa-párti hangot.”
Soros javaslatai, második felvonás
2020 októberében az Európai Unió Bírósága elmarasztalta Magyarországot a CEU – úgymond – kiebrudalása miatt.
Soros György ekkor javasolta Ursula von der Leyen bizottságának azt a stratégiát, amit azóta is követni látszanak. „A magyar kormány továbbra is lábbal tiporja az EU törvényeit, s ennek legutóbbi áldozata a világhírű Színházi és Művészeti (sic!) egyetem” – nyilatkozta az ítélet kapcsán Soros,
aki azt ajánlotta, hogy a Bizottság próbálja úgy rászorítani a tagállamokat a jogállami elvek betartására, hogy „Magyarországot tesztalannyá teszi” az ügyben, s jogállamisági feltételekhez köti a szerződések szerint járó pénzek kiutalását.
Azóta épp ez történik.
Nyitókép: Attila Kisbenedek/AFP