Mi is a kétállami megoldás, és miért nem működik?

Az utóbbi hetekben újra egyre több szereplő emlegeti a kétállami megoldást a közel-keleti konfliktussal kapcsolatban, kiállt a kezdeményezés mellett a Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök, de Joe Biden amerikai elnök, és Emmanuel Macron is kifejezte, hogy a konfliktust a kétállami keretben kell megoldani. De mit is jelent a kétállami megoldás, és miért nem sikerült megvalósítani? 

A Brit Birodalom be nem tarott ígérete? 

A kétállami megoldás problematikája egészen az első világháborúig vezethető vissza, ugyanis annak kitörésekor  V. Mehmet dzsihádot, szent háborút hirdetett a muszlim világban az antant szövetségesek ellen. Ez pedig igen érzékenyen érintette, hiszen fennhatóságuk alatt rengeteg muszlim élt. Végül a dzishád jelentette veszélyt úgy sikerült lehárítani, hogy a britek azt ígérték az araboknak, ha fegyveres felkelést szerveznek a törökök ellen és a háborúban a brit csapatok mellé állnak,

A háború után az arabok viszont úgy érzékelték, hogy a britek megszegték az ígéretüket, annak ellenére is, hogy az Oszmán Birodalomból létrejövő Irak trónjára Huszein fiát Feiszált ültették, Transzjordánia trónjára Huszein másik fiát Abdulláhot. Palesztinában pedig tekintettel az ott élő zsidókra és a Balfour-deklarációra brit közigazgatást hoztak létre, brit főbiztos vezetésével. Huszein mekkai saríf pedig Arábiai-félsziget uralkodhatott, viszont nem sokkal később Ibn Szaúd nedzsdi emír megbuktatta a saríf hatalmát, és egyesítette a félszigetet, immár Szaúd-Arábia néven. 

A következő évben pedig a Balfour-nyilatkozat brit támogatást ígért a zsidó nép nemzeti otthonának létrehozásához Palesztinában. A következő évtizedekben a Palesztinába irányuló zsidó bevándorlási hullámok – amelyet nagyrészt a britek irányítottak – a zsidó népesség jelentős növekedéséhez vezettek.

Kivonulás tartós megoldás nélkül

Az első felosztási terv akkor készült el, amikor a Brit Birodalom amellett döntött, hogy kivonul a térségből. 1947-ben a britek az ENSZ elé terjesztették a  tervüket, amelyet a nemzetközi szervezet el is fogadott, ez az ENSZ 181. számú határozataként ismert, mely

és az ezt követő területi konfliktus az első arab-izraeli háborúhoz (1948-49) vezetett.

A háború következtében ugyanakkor Izrael további területeket foglalt el. Az elfoglalt területekről palesztinok százezrei menekültek el vagy lettek kiutasítva, többségük hontalan menekült lett, míg zsidók százezrei menekültek el vagy lettek kiutasítva az arab országokból, és Izraelben telepedtek le. 1964-ben alakult meg a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ), amely a palesztin önrendelkezést hirdető ernyőszervezet.

Hatnapos háború 

1967-ben a hatnapos háborúban újult ki újra az arab-izraeli ellentét. Izrael átvette a Gázai övezet és Ciszjordánia, köztük Kelet-Jeruzsálem ellenőrzését, miközben az egyiptomi és jordániai hadsereg visszavonult. A Sínai-félsziget is a háborúban Izrael által elfoglalt, a palesztinok által nem követelt területek közé tartozott.

A területet 1979-ben a Camp David-i megállapodás néven ismert átfogó békemegállapodás részeként visszaadta Egyiptomnak. Ez a megállapodás, amely a „földet a békéért” elvet tárgyalási elvként megszilárdította, olyan elveket tartalmazott, amelyek megalapozták a kétállami megoldást.

Első intifáda 

1987-ben az izraeli uralom alatt élő palesztinok felkelésbe kezdtek, amelyet első intifáda néven ismertek. Yitzhak Rabin védelmi miniszter kemény fellépést kezdeményezett a felkelés leverésére. A palesztinok elszántsága azonban meggyőzte őt és sok más izraelit, hogy a tartós béke nem lehetséges a palesztinok elismerése és a velük való tárgyalások nélkül. Bár Yitzhak Shamir Likud-kormánya 1991-ben Madridban elfogadta a párbeszédet a PFSZ-szel, erre csak évekig tartó időhúzás után és az Egyesült Államok erős nyomására került sor. 

Oslói békefolyamat 

Az 1990-es években az izraeli és palesztin vezetők között a norvégiai Oslóban létrejött áttörést jelentő megállapodás meghatározta a kölcsönösen tárgyalt kétállami megoldás folyamatát, amelyet az évtized végéig fokozatosan végre kell hajtani.

1993-ban Izrael megegyezett a PFSZ-el abban, hogy a szervezet elismeri Izrael létjogosultságát, elfogadja az ENSZ 242. és 338. számú határozatát (amelyek tartós békét szorgalmaztak Izraellel, cserébe Izrael visszavonulásáért az 1967 előtti határokig), és lemond a terrorizmusról és az erőszakról. 1994 májusában egy Kairóban kötött megállapodás eredményeként az izraeli erők még abban a hónapban kivonultak Gáza és Jerikó városából, és létrehozták a Palesztin Hatóságot (PA), amely polgári feladatokat lát el ezeken a területeken. 

és végül 2008-ra teljesen leállt. Ennek oka leginkább a felek közötti bizalmatlanság és elégedetlenség volt, amely következtében újra fellángolt az erőszak. 

Egyes izraeliek és palesztinok kezdettől fogva a kétállami megoldás megzavarására törekedtek. A vallásos nacionalisták mindkét oldalon úgy vélték, hogy kormányaiknak nincs joguk a föld egy részét sem átengedni.

A palesztinok kiábrándultak az Egyesült Államokból

Fontos fordulópont volt, hogy  2006-ban a palesztin választásokon a Hamász került hatalomra. Bár a Hamász egyes vezetői most jelezték, hogy hajlandóak elfogadni a kétállami megoldást, valamint az Izrael és a Palesztin Hatóság közötti kétoldalú megállapodásokat, Izrael nem volt hajlandó tárgyalni a Hamász vezette kormánnyal.

Az évek óta holtponton lévő tárgyalások után Donald Trump amerikai elnök kormánya bejelentette, hogy 2017-ben újraindítja a békefolyamatot. Bár mind az izraeli, mind a palesztin vezetők kezdetben optimistán reagáltak a kezdeményezésre,

és a következő májusban átköltöztette nagyköveti képviseletét a városba. Ahogy az Egyesült Államok és a Palesztin Hatóság között egyre nagyobb feszültségek alakultak ki, az Egyesült Államok csökkenteni kezdte a Palesztin Hatóságnak, valamint az UNRWA-nak (az ENSZ Közel-Keleti Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaközvetítő Ügynöksége) és más segélyprogramoknak nyújtott támogatásokat, arra hivatkozva, hogy a támogatás nem felel meg az Egyesült Államok nemzeti érdekeinek. Az ország elrendelte a PFSZ washingtoni irodájának bezárását is, arra hivatkozva, hogy a közelmúltban nem folytatott tárgyalásokat Izraellel.

Amire a Trump-kormányzat bemutatta béketervét, addigra

A tervet az izraeli vezetők kedvezően fogadták, de a palesztin vezetők elítélték, így annak nem sikerült újraindítani a békefolyamatot.

***

Nyitókép: Getty Images