„Kína beleállt a ,globális Dél’ Nyugat-ellenes narratívájába” – Salát Gergely a Mandinernek

„Egyértelműen az Egyesült Államok játszótere volt a Közel-Kelet az elmúlt húsz évben” – szögezte le a beszélgetés elején Salát Gergely, hozzátéve, hogy új közvetítőként jelent meg az utóbbi években a régióban a keleti nagyhatalom, Kína, amelynek ékes bizonyítéka, hogy tavasszal közvetítésével tudta normalizálni kapcsolatait a Közel-Kelet két, egymással rivalizáló, egymásétól eltérő régiós jövőképpel bíró középhatalma, Irán és Szaúd-Arábia.

A deal mindenki érdeke volt: 

míg az irániak és a szaúdiak óriási és megbízható felvevő piacot találtak kőolajuknak a hatalmas Kínában. A Kínai-szakértő megjegyezte azt is, hogy ez a váratlan diplomácia siker nem a semmiből érkezett: a két muszlim állam közeledésén Oroszország már régóta dolgozott, csak az ukrajnai háborúban való leterheltségük miatt a babérokat helyettük a kínaiak arathatták le. 

Geopolitikai játszma

Kína az iráni-szaúdi kiegyezés tető alá hozásával egyúttal bejelentkezett második biztonsági garantőrnek az eddig hegemón Egyesült Államok mellé. A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint azonban nem kell ebbe belelátni óriási globális mestertervet, a kínai külpolitikai érdek súlypontjai nem a befolyási övezetek szélesítésénél húzódik jelenleg. „Egy kínai vezető valószínűleg az ideje nagy részében nem a világtérkép előtt ül és rajzolgatja a befolyási övezeteket, szövegkiemelővel besatírozza, hogy ez a mienk, ez az amerikaiaké, hanem azon gondolkozik, hogy otthon mit lehet csinálni, hogy folytatódjék a fejlődés, és hogy a stabilitás biztosítva legyen” – fogalmazott Salát Gergely.

Mint mondta, a több mint egymilliárd lakosú, hatalmas országot egyben tartani óriási feladat, ezért 

Ehhez pedig Kínának óriási mennyiségű nyersanyagra van szüksége, mert „olyan méretű a kínai gazdaság, hogy mindent importálnia kell”.

Arra a műsorvezetői felvetésre, hogy Kína mind az ukrajnai, mind a gázai háborúban „neutrális” álláspontot vett fel, de mégis az egyik szemben álló fél (oroszok, Hamász) érdekei felé tanúsít nagyobb elfogadást, a szakértő úgy válaszolt: a kínai stratégiai gondolkodás része az úgynevezett „Nyugat-ellenes semlegesség”, pragmatikus döntéseikben fő szerep az játszik, hogy az alakuló helyzetekből milyen stratégiával tudnak saját érdekeik szerint a legjobban kijönni. 

Ez a diplomáciai játszma többdimenziós: 

hogy az alakuló többpólusú világrendben a nyugati erők mellett ott van a keleti pólus, és van már vezető ereje is.

„Diplomáciailag azt mondja, hogy mi az izraeli és a palesztin népnek is nagy barátja vagyunk, mi békét szeretnénk, és alapvetően a két állami megoldást támogatjuk, viszont a propagandában, a kommunikációban 100 százalékos palesztinpárti álláspontot nyomnak a kínaiak” – fordította le a gondolkodásmódot a konkrét izraeli háború helyzetére Salát, aki szerint a kínaiak nem gondolják azt, hogy a világ összes problémáját nekik kell megoldaniuk, így mindig saját érdeküket tartják szem előtt. 

A Kína-szakértő szerint Pekingnek nincs hatalma arra, hogy az izraeli-palesztin háborút megállítsa, pedig az lenne az érdeke, mert akkor tudja gazdasági érdekeit érvényesíteni, ha stabilitás van a térségben. „Az izraelieket nagyon megsértették azzal, hogy nem ítélték el a Hamászt” – mondta Salát Gergely, ráadásul Kína még terrorszervezetnek sem minősítette az izraeli kibucokat október 7-én megtámadó palesztin szervezetet, illetve 

Az új világrend kialakítása felé félúton

„2010-es évek években a fejlett világ különböző okok miatt Kína-ellenessé vált” – értékelt Salát Gergely, és felhívta a figyelmet, hogy az amerikai nemzetbiztonsági stratégia egyik fő célja az lett, hogy megállítsák Kína geopolitikai növekedését. Kína éppen ezért fordult egyre inkább a globális Dél és Oroszország felé. A szakértő szerint Kína „már nem a Nyugatot akarja megnyerni”. „Nem tesznek olyan gesztusokat, hogy legyetek már olyan jó fejek, és akkor majd ezért szólunk Putyinnak, hogy ezt ne csinálja, vagy szólunk a Hamásznak vagy a Hezbollahnak, hogy ezt ne csinálja, hanem azt mondják, hogy: jó, akkor beleállunk a globális Délnek az amúgy létező Nyugat-ellenes narratívájába, és megpróbálunk ennek a hullámain feltörni” – tette hozzá.

A Kína-szakértő ugyanakkor leszögezte, hogy Kína és Európa egymás számára nélkülözhetetlen piacok, egymás egyik legnagyobb kereskedelmi partnerei. 

mert a második világháború után kialakított világrend már nem fedi a valós hatalmi viszonyokat. 

Arra kérdésre, hogy három kontinensen három hatalom áll konfliktusban az Egyesült Államokkal: Kína, Irán és Oroszország, de vajon ezen államok között létrejött-e már egy kiépített Amerika-ellenes tengely, Salát úgy válaszolt: a három állam még messze van attól, hogy katonai szövetséget alkosson, mivel Kína és Oroszország kerüli azt, hogy belemenjenek egy olyan szövetségbe, amely esetleg szűkítené a geopolitikai mozgásterüket a következő évtizedben. 

Mint fogalmazott, 

egy kínai-amerikai fegyveres konfliktus esetén, a beszélgetés végén pedig elmondta: azt, hogy a nagyhatalmak milyen merész lépésekre szánják majd el magukat a közeljövőben, nagyban függ attól, hogy miként tudják konszolidálni belső bajaikat.

--

A Világrend adásának vendége Salát Gergely Kína-szakértő, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem munkatársa volt.

--

A beszélgetést itt nézheti meg:

--

Nyitókép: Joe Biden köszönti Hszi Csin-pinget a kaliforniai Woodside-ban tartott találkozójukon 2023. november 15-én  (forrás: Brendan SMIALOWSKI / AFP)