Meglepő eredményekre jutott a katolikus papokkal kapcsolatban egy amerikai kutatás.
A magukat „progresszívnek” nevező papok lényegében kihalnak az Amerikai Egyesült Államokban egy új kutatás szerint, amely ötven éve a legnagyobb a témában – írja a Catholic News Agency. A kutatást a The Catholic Project nevű kutatócsoport végezte a washingtoni Amerikai Katolikus Egyetemen (Catholic University of America).
A kutatás, melynek neve National Study of Catholic Priests (Katolikus Papok Nemzeti Kutatása) széleskörű tematikát ölel fel, és 191 egyházmegye 3516 papját érte el. Többek közt a polarizációt, a nemzedéki dinamikákat és a molesztálásos válságot is felöleli. Az első részt októberben hozták nyilvánosságra, melynek lényege, hogy az általános jólét ellenére a papok jelentős része szenved kiégéstől, nem bízik a püspökében és tart attól, hogy hamisan illetlen viselkedéssel fogják meggyanúsítani.
A kutatás novemberben kiadott újabb fejezeteinek érdekessége, hogy azok szerint a legfiatalabb korosztályból eltűntek a magukat liberálisnak és progresszívnek tartó papok.
A 2020 után felszenteltek között pedig 80 százalék a magukat konzervatívnak nevezők aránya.
A progresszívek aránya a jelentés szerint a második vatikáni zsinatot követő időszak óta csökken. Ez azt is jelenti, hogy jelentős különbség van az idősebb és a fiatal papok között. A hatvanas évek második felében szentelt amerikai papok 70 százaléka valamennyire vagy egyenesen nagyon progresszívnek tartja magát. A 2020 után szentelteknek csak 5 százaléka tartozik ebbe a csoportba. A 2010 után szenteltek fele konzervatívnak tartja magát, a 2020 után szenteltek között pedig senki sem mondta magát „nagyon progresszívnek”.
A legfiatalabbak 85 százaléka „konzervatív/ortodox”, illetve „nagyon konzervatív/ortodox” önmeghatározást választott,
14 százalékuk pedig középen állónak („middle of the road”) mondta magát.
A CNA rámutat, hogy a kutatás ezen eredményei összhangban vannak az előző évek más felméréseinek eredményeivel. Carter Griffin, a washingtoni Szent II. János Pál Szeminárium rektora úgy nyilatkozott a portálnak, hogy mindennek az oka az lehet, hogy „senki nem akarja feltenni az életét egy kérdőjelre”. Hozzátette: a konzervatív nem feltétlen jelent tradicionalistát. Bryce Sibley, a louisianai Lafayette egyházmegyéjének papja, a New Orleans-i szeminárium egyik elöljáróra tapasztalata szerint vágyakozás van a „bizonyosságra, a világos beszédre egy világban, ami képlékenynek, kaotikusnak és bizonytalannak tűnik”.
Ezt is ajánljuk a témában
A népszámlálási adatok szerint eltűnt kétmillió katolikus, és négymillió emberről nem tudni, mi a vallási meggyőződése. Politikai kereszténységről tévedés beszélni, az egyházakkal szövetkező, kereszténységpárti politikát pedig érdemes támogatni.
A nép olyan, mint egy folyó: ha egy közösségnek nincs medre, ha nincsenek eszmék, célok, akkor tör-zúz a víz ereje, árvíz pusztít – mondja Böjte Csaba ferences szerzetes. Mindennapi csodákról, a határaink tágításáról és a jézusi szeretet harcmodoráról is beszélgettünk Csaba testvérrel.
Nem boldogabb-e az a nemzet bibliai értelemben, amelynek nemzeti és kulturális szimbóluma is a kereszt? Nem az a mondás, hogy „menjetek és tegyetek tanítványommá minden népet”?
A keresztény realizmus azt jelenti, hogy reálisan látjuk a bukott világot, amelyben élünk, szemben az idealizmussal, ami forradalmi – mondta a Mandinernek Eric Patterson amerikai politológus. Interjúnk.
A görög katolikus egyház jelentette a hidat az ukrán és a magyar nemzet között. Ezt égették most fel.
Ha ennek a rövid és szerény munkának olvasása közben csak egy kis buzgalmat is elértünk az édességes Jézus iránt, akkor őt dicsérjük, magasztaljuk és áldjuk – minden áldás szerzőjét, kútfejét és kezdetét.
Lengyelországban élesedik a vita az egyház és az állam szétválasztásával kapcsolatban.
„A féligazság meg végső soron a háborúskodás melegágya” – fogalmazott a rendező.
Ezt nehéz lesz megszokni.
