A tajvani minisztérium felhívta a figyelmet „Peking folyamatos katonai zaklatására”, amely „könnyen a feszültségek éles eszkalációjához vezethet, és veszélyeztetheti a regionális biztonságot”.
Egy nap alatt 43 kínai katonai repülőgépet és hét hajót észleltek Tajvan közelében – közölte szerdán a helyi védelmi minisztérium.
A beszámoló szerint a repülőgépek közül 37 átlépte a Tajvani-szoros középvonalát, a Kína és Tajvan közötti nem hivatalos határvonalat, amelyet Kína nem ismer el. Ugyanezek a gépek később beléptek a sziget délnyugati és délkeleti légvédelmi azonosító zónájába (ADIZ).
A nemzetközi gyakorlatban az ADIZ légvédelmi azonosító övezeteket olyan államok hozzák létre, amelyek partjait nagy kiterjedésű nyílt víz övezi. A kínai kormány az autonóm szigetet saját területének részének tekinti, és kilátásba helyezte azt, hogy egy napon újraegyesíti területével, ha kell, akár erőszakkal is.
Peking fokozta a Tajvanra irányuló fenyegetéseket, valamint a politikai és gazdasági nyomást, amióta Caj Jing-ven elnök 2016-ban hatalomra került egy olyan párttól, amely a sziget hivatalos függetlenségének kikiáltását szorgalmazza.
Októberben a tajvani védelmi miniszter azt mondta, hogy Kína idén fokozta „katonai megfélemlítését” azzal, hogy több harci repülőgépet repült a sziget körül és felgyorsította a ballisztikus rakéták telepítését.
A tajvani hatóságok szinte naponta számolnak be a kínai hadsereg repülőgépeinek betöréseiről, amelyek tavaly jelentős katonai manővereket hajtottak végre a sziget körül. Szeptemberben 24 óra alatt 103 repülőgépet küldött Tajvan köré, amit Tajpej rekordnak nevezett az elmúlt időszakban.
A tajvani minisztérium felhívta a figyelmet „Peking folyamatos katonai zaklatására”, amely „könnyen a feszültségek éles eszkalációjához vezethet, és veszélyeztetheti a regionális biztonságot”.
A múlt héten a kínai védelmi minisztérium azzal vádolta meg a Tajvant kormányzó Demokratikus Haladás Pártot (DPP), hogy „veszélyes háborús helyzetbe” sodorja a szigetet, miután arról számoltak be, hogy Tajpej a következő négy évben több ezer katonai drónt tervez vásárolni.
(MTI)
Nyitókép: Ceng Shou Yi / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Kína mérnöki állam, az USA jogászi társadalom, előbbi tudatosan, hosszú távra tervezi képességeit és kapacitásait, utóbbi egyre inkább elveszik a szabályozások körüli viták, jogi csatározások útvesztőiben – állítja Dan Wang gazdaságitechnológiai elemző.
Tömeges elvándorlás, összeomló államok, kínai aszfalt és nyugati bűntudat. Afrika egy magyar származású amerikai diplomata nézőpontjából.
Hét év után először ültek egy asztalhoz az EU és Kína parlamenti képviselői, de a diplomáciai közeledés helyett kínos szóváltások jellemezték az ülést.
A lehető leghamarabb találkoznak.
Bedurvult a hangnem Peking és Washington között.
Az amerikai elnök elárulta, minek kell történnie, hogy a legnépesebb ország egy nap visszatérjen ehhez a forráshoz.
A Totalcar összeállításából kiderült, hogy a legtöbb tragédia a vasúti átjáróknál történt. A balesetek elítéltjei között volt buszvezető, mozdonyvezető és bakter is.
A patrióta érzelmű magyar sztárok is kiálltak a Békemenet mellett.
