Az argentin választók vasárnap döntenek arról, az eddigi baloldali elnök vagy annak libertárius jobboldali kihívója legyen-e az ország következő elnöke.
Az elnökválasztás második fordulóját tartják vasárnap az argentinok. Az első forduló két legtöbb szavazatot kapott jelöltje csap össze most.
Az első voksolást Sergio Massa, az elmúlt években kormányzó peronista baloldal jelöltje, az eddigi gazdasági miniszter nyerte 36,7 százalékkal. Második helyen pedig Javier Milei közgazdász professzor jutott be, aki a mérsékelt jobboldal jelöltjét megelőzve unortodox nézeteivel kampányolva érte el sikereit.
Javier Milei azt ígérte kampányában, „felrobbantja” Argentína politikai rendszerét.
Ígérete szerint felszámolná a nemzeti bankot, bevezetné az amerikai dollárt, újraszabná – leépítené – a jóléti állam rendszerét. Milei megszólalásaiban lekommunistázta az argentin Ferenc pápát, betiltaná az iskolai szexuális oktatást, lazítana a fegyvertartási szabályokon, és fellépne a woke ideológia ellen.
Argentína jelenleg mély gazdasági válságban vergődik, az ország 40 százaléka szegénységben él, az infláció 143 százalékon áll.
Az eddig kormányzó baloldal jelöltje, Sergio Massa mégis megnyerte az első fordulót.
Massa saját tapasztalataira és szakértelmére hivatkozik,
szerinte ő képes lenne kivezetni az országot a válságból. Azt ígéri, ő az a jelölt, aki megvédi a szegényeknek járó segélyeket és a tömegközlekedési támogatásokat.
A választás előtti közvélemény-kutatások többsége Milei győzelmét jósolja, ugyanakkor alig pár százalékos a jelöltek támogatottsága közötti különbség, így a választás napján a szavazók pillanatnyi összetétele és hangulata fog dönteni a dél-amerikai ország sorsáról.
Ezt is ajánljuk a témában
A válságokban vergődő Argentínában egy unortodox közgazdász az egyik legesélyesebb elnökjelölt, aki a dollár bevezetésével, a woke elleni harccal és a korrupt politikusok elszámoltatásával kampányol.
Nyitóképen: Javier Milei (fotó: Matías Baglietto / NurPhoto / NurPhoto via AFP)
És azt a kérdést senki fel sem teszi magának, hogy ez az ország egyébként miért is kap EU-s pénzeket – vagy ha ők kapnak, akkor velünk pontosan mi is a baj. Kohán Mátyás írása.
Ezek a kutatások sem a köz, sem a szakma érdekeit nem szolgálták, ellenben növelték a felmérések készítőivel szembeni bizalmatlanságot generális értelemben is. Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatójának írása.
...nonszensz az egész, influenszerek lefizetése meg Discordon instruált digitális aktivista rajok mozgatása meg rovott múltú "üzletemberek" pénzei, hallatlan!
Érvényesül-e a papírforma a januári időközi választáson a fideszes bástyának számító tolnai 2-es számú körzetben, ahol az ellenzék több pártja is megméreti magát, a Tisza viszont nem indul?
A baloldal egyre távolabbról és a történésekről egyre inkább lemaradva nyalogatja sebeit.
Teljesen meghiúsult a pártelnök kísérlete.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
Michael McGrath állítja, nyitott a tárgyalásokra, de ugyanúgy kész elzárva tartani az uniós pénzcsapokat.
