Az első kérdéssel majd máskor foglalkozunk. Ami viszont a másodikat illeti, én óva intek mindenkit attól, hogy a "tévedés" csábító magyarázatával elégedjen meg. Ahogy a biológus sem mondja azt a labirintusbeli fehéregérre, hogy tévedett, mi se elégedjünk meg ezzel a olcsó vigaszt nyújtó magyarázattal. Ha elfogadjuk munkahipotézisként, hogy szó sincs tévedésről, akkor egy egész sor érdekesnél érdekesebb forgatókönyv nyílik meg előttünk.
Ezek közül a legpesszimistább azt sugalja, hogy ez a hatalmas ricsajt gerjesztő, sokhadszinteres regionális háború csupán füstköd. Hogy mit hivatott álcázni ez a nagystratégiai maszkirovka? Nem kizárt, hogy Irán végső kitörését az atomküszöb poziciójából az atomhatalmi státus felé. A több hadszintéren zajló műveleti szintű harccselekmények valódi célja talán nem is Izrael megsemmisítése, hanem a Nyugat és a vele szövetséges regionális hatalmak hírszerzési, katonai és politikai sávszélességének a túlterhelése.
Méghozzá olyan mértékben, hogy a taktikai, műveleti és humanitárius problémákra figyelve szem elől tévesztjük a regió legaggasztóbb stratégiai fenyegetését.
Ha pedig a gázai füstköd álcázásában a képünkbe robban egy iráni atomkísérlet, akkor egy olyan nagystratégiai meglepetéssel nézünk majd szembe amihez képest október 7-e egy kispályás mulasztásnak fog tünni.”