„A háború legnagyobb vesztese Ukrajna” – Resperger István és Stier Gábor a Mandinernek

A Világrend múlt heti adását közönség előtt vettük fel a Scruton VP kávéházban, a beszélgetés két vendége Resperger István ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója és Stier Gábor külpolitikai újságíró, a moszkvater.com  alapító főszerkesztője volt.

--

„Nem lehet teljes mértékben a Nyugatra számítani” – kezdte a beszélgetést Stier Gábor, mivel láthatóan elterelődött a fókusz Ukrajnáról a Hamász október 7-i terrortámadása és a gázai bombázás következtében. A külpolitikai szakértő szerint ez a figyelem-elterelődés egyértelműen Ukrajnának hátrányos, a gázai konfliktus pedig a Nyugatot gyengíti, mert „impulzust ad a globális Dél önszerveződésének”. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a nyugat-európai politikusok a gázai konfliktus tekintetében szuverén külpolitikát folytatnak, és úgy lépnek fel, ahogy általában a politikusoknak viselkedniük kell. 

Resperger István elmondta: amikor megtörtént az izraeli tragédia, akkor már 

Az ezredes szerint a Nyugat a háború másfél éve alatt 379 milliárd dolláros humanitárius-katonai támogatást nyújtott Ukrajnának, összehasonlításképpen az afganisztáni háborúra húsz év alatt 88 milliárdot fordított.

Stier Gábor úgy vélte, hogy az Ukrajnának szánt nyugati támogatások abban az esetben is elkezdtek volna csökkenni, ha nem lángolt volna fel újra az izraeli-palesztin konfliktus, ugyanis elkezdődik az elnökválasztási kampány, és a republikánusok inkább Izraelre fókuszálnának. „Annyi támogatás mindig rendelkezésre fog állni, hogy a háborút a jelenlegi intenzitással fent lehessen tartani” - tette hozzá, leszögezve, hogy ez egy hosszú, elhúzódó folyamat lesz. A szakértő úgy értékelte, hogy 

Meddig tart a Nyugat türelme az ukrán „teljesítésre”?

Az ukrán ellentámadás elindulása idején már látszott, hogy ilyen feltételek mellett áttörést nem lehet elérni, de az Egyesült Államok politikai nyomására Ukrajna megtette – fűzte tovább Stier. A kérdés, hogy ki fogja elvinni a balhét a csalódásért – mondta az Oroszország-szakértő, aki szerint a tűzszüneti kényszer még nem jött el, mert Amerika és a Nyugat még bírja a háborút, célja továbbra is az, hogy Oroszországot ebben a háborúban gyengítse, bár stratégiai fegyvertartalékait ennek érdekében sem fogja átadni Ukrajna számára.

A moszkvater.com alapító főszerkesztője szerint várhatóan 2026-ig a háború nem áll majd le, bár intenzitása idővel csökkenhet. 

Resperger István értékelése szerint az ezer kilométeres arcvonal túl nagy nagy terület, az ukránok korlátozott létszámú kiképzett egységeiket négy harcszíntéren vetették be, ez pedig nem elégséges a megerősített orosz védvonalak áttöréséhez. „Sem Oroszország, sem Ukrajna nem lesz képes nagyobb műveletekre, a felőrlésben előbb el fognak fogyni az ukránok, én is azt gondolom, hogy 2026 lesz az a döntő év, amikor befejeződik az ellenállás, és le kell ülni az asztalhoz” – fogalmazott. 

Arra a kérdésre, hogy az ukrán hadsereg tavasszal képes lehet-e egy újabb ellentámadás megkezdésére, az ezredes így válaszolt: „Nem hiszem. 

a többit pedig nagyon sokszor látjuk, hogy politikai nyomásra olyan falvakat, városokat tart meg, aminek semmi értelme. Mindent bevetnek, hogy a semmit megtartsák”.

Stier Gábor úgy vélte, hogy az ukránok meg fogják újra próbálni tavasszal, orosz területeket fognak támadni, ugyanakkor az idő az oroszoknak dolgozik, ők anyagmennyiséggel bírni fogják. Másrészt, az oroszoknak is vannak elérendő céljaik, így ha az ukránok beomlanának, Odessza elfoglalása, Ukrajna tengeri kijárattól való megfosztása stratégiai prioritás lenne Moszkva számára. 

Keleten a helyzet változatlan

Resperger István előadásban foglalta össze az orosz-ukrán háború jelenlegi arcvonalbeli történéseit. A déli harctéren Herszon környékén kisebb hídfőállásokat foglaltak el az ukránok, de a Dnyeper folyó kemény természetes akadályt jelent, nagyon sok katona kellene, hogy eredményeket tudjanak elérni. A középső és az északi hadszíntéren is állóháború alakult ki, amelyet egyik fél sem tud jelentősen megváltoztatni.

vagyis tíz éven keresztül évi 40 milliárd dollárt kellene befektetniük a nyugati közösség országainak Ukrajnába – magyarázta a Szent István Biztonságkutató Központ vezetője, aki hozzátette: Magyarországnak nem érdeke egy felfegyverzett Ukrajna, egy titkosszolgálati eszközökkel megerősített magyarellenesség a szomszédunkban. 

Ukrajna szuverén lesz?

Stier Gábor kijelentette: Európa számára az lesz a legnagyobb kihívás a jövőben, hogy az EU peremén ott lesz egy politikailag frusztrált és felfegyverzett Ukrajna. „Hogyha leültetik majd az ukránokat egy kompromisszumos, magyarán egy területvesztéssel járó tűzszüneti tárgyalásra, 

– tette hozzá a szakértő.

Resperger István szerint az EU-s csatlakozás „még csak álom az ukránoknak”, teljesíthetetlen, mivel jelenleg is ezer szállal össze vannak kötve Oroszországgal, így az orosz titkosszolgálatok több információt szereznének az EU belső viszonyairól ukrán katonai vezetőkön keresztül.

„Ukrajna szuverenitásáról nem lehet beszélni. Ukrajna megszabadulhat az orosz befolyástól, de nem lesz ezzel független és szuverén, mert egy másik, még az orosznál is erősebb függőségbe fog kerülni” – vélekedett Stier Gábor, aki szerint Ukrajna területvesztése is elkerülhetetlen, a háború legnagyobb vesztese már most Ukrajna.

--

A beszélgetést itt nézheti meg:

--

Nyitókép: Ukrán katona a kupjanszki fronton 2023. november 24-én  (forrás: Diego Herrera Carcedo / Anadolu via AFP)