Tényleg megtámadta az Iszlám Állam Izraelt?

Mint lapunk is megírta, a South First Responders nevű Telegram csatorna, melyet a holttestek elszállításáért felelős izraeli önkéntesek szerkesztenek, s amely sokkoló felvételeket terjeszt a szombati támadásban elpusztított kibucokról, azt állítja, hogy a katonák az Iszlám Állam (ISIS) terrorcsoport zászlaját találták az egyik kibuc elleni támadás során meghalt terrorista mellényén. Azóta az Izraeli Véderő (IDF) megerősítette, hogy a felvétel hiteles.

Izraeli tisztviselők a támadást követően többször is kapcsolatba hozták a Hamászt az Iszlám Állammal, bár az összehasonlítást elsősorban az atrocitások óriási mértékének megmagyarázására irányuló kísérletnek tekintik. Az izraeli külügy közösségimédia-oldalain jelenleg is fut egy kampány, mely szerint a Hamász egyenlő az ISIS-szel, noha ez egyébként régi üzenet Izrael részéről, Netanjahu már 2014-ben is beszélt róla.

A két szervezet erőszakos tettei között nyilván felesleges különbséget keresni, hiszen

Az elemzői tisztánlátást viszont nem segítik a háborúban egyébként szükséges rosszat jelentő, propagandisztikus leegyeszerűsítések (vagy éppen álhírek, mint arról korábban írtunk).

 A Hamász gyökereit tekintve vissza kell mennünk az úgynevezett hatnapos háborúig (1967). Ekkor Gáza elfoglalása után Izrael elkezdte felszámolni a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PLO) szekuláris csapatait, egyben feloldotta a korábbi, szigorú egyiptomi korlátozásokat a konzervatív muszlim aktivistákkal szemben. Voltaképpen Izrael éveken át eltűrte és időnként bátorította a muszlim aktivistákat a PLO szekuláris nacionalistái és a Fatah ellensúlyozásaként. A kedvezményezett aktivisták között volt Ahmed Yassin sejk, a Gázai Muszlim Testvériség vezetője, aki megalapította azt az iszlamista csoportot is, melyből később a Hamász kinőtt. Ez ekkor viszont még nem terrorista csoport volt, hanem látszólag egy jótékonysági szervezet, amelyet Izrael 1979-ben el is ismert: engedélyezte a szervezetnek, hogy mecseteket, klubokat, iskolákat és egy könyvtárat tartson fenn Gázában.

 ilyen értelemben eddig pragmatikusabb is volt (olvashattuk például a hírt, hogy Ferenc pápa beszélt a gázai katolikus plébánia plébánosával: ilyen hír az Iszlám Államból nem jött volna, ott a keresztényeket automatikusan megölték volna). Éppen ezért lehetett meglepetés, hogy a Hamász most ennyire brutális, obszcén támadást hajtott végre, ami nem vallott egy pragmatikus csoportra, hiszen a tárgyalás és megbékélés lehetőségét teljesen kizárta.

A Times of Israel vonatkozó összeállítása jól rámutat a Hamász és az Iszlám Állam közötti különbségre. 

 Felfogásuk sokkal archaikusabb, merevebb, a modernitás minden fajtáját elutasítják. Szemükben a Hamász nem csak modern, és „istentelen”, de bűne még a palesztin nacionalizmusa is, hiszen az ISIS szerint minden muszlimnak az egységes muszlim nemzetben, az ummában a helye. 

Mint a TOI cikke utal rá, az Al-Kaida erősen bírálta a Hamász részvételét például a helyi választásokon, ezt kompromisszumnak tartotta. Miután 12, a Hamászt kritizáló nyilatkozatot tett közzé, 2007-ben 

 A helyettese kritikája ugyanilyen éles volt: „A doktrinális eltérés elősegíti a viselkedésbeli eltérést.”

A zászló mostani megtalálása ilyen értelemben meglepő. Az ISIS az elmúlt néhány évben nagyrészt megtizedelődött és irrelevánssá vált. Az Iszlám Állam Sínai-félszigeten leányvállalatának, Ansar al-Bayt al-Maqdisnak szintén kevés kapcsolata van a Hamászszal. E szerint az izraeli elemzés szerint 2013 és 2015 között az ISIS és a Hamász konfrontálódott, a Hamász Gázában lerombolt egy szalafistákhoz köthető mecsetet, az ISIS pedig videókban fenyegette a Hamászt, és a fogságába esett hamászosokat pedig lefejezte. Amennyiben a két szervezet most már pozitív kapcsolatokat ápol – sőt, közösen vesz részt Izrael megtámadásában – az kétségkívül új fejezet a dzsihadista csoportok történetében.

Fotó: A South First Responders Telegram-oldala