Besokalltak a németek: Orbánnak lett igaza – Németország gyorsan mentené a menthetőt
Jól lábon lőtték magukat.
A kilencedikesek 38 százaléka (!) nem német származású.
Németországban 2015 óta jelentősen romlott a kilencedikesek német nyelvi teljesítménye. Tavaly az országos teszteken körülbelül
minden harmadik nem teljesítette a középszintű érettségihez szükséges minimumkövetelményeket olvasás és hallás utáni szövegértés terén,
és több mint minden ötödik nem teljesítette azokat helyesírásból. Ez derül ki az IQB „Oktatási trend 2022” című jelentéséből, amelyet a németországi Tartományi Kultuszminiszterek Konferenciájának záróülésén mutattak be 2023. október 13-án.
Az előző, 2015-ös felméréshez képest jelentősen, mintegy 9%-kal nőtt az olvasási és helyesírási problémákkal küzdő tanulók száma. Sőt, a hallásértés/hallás utáni szövegértés területén ez az érték eléri a 16%-ot.
A középfokú érettségi bizonyítványt általában a tizedik osztály végén szerzik meg.
Így a tanulmány szerzői szerint a vizsgált kilencedikeseknek még egy évük van arra, hogy elérjék az középszintű érettségi (MSA) követelményeket.
A tanulmány mindazonáltal egy pozitívumot is mutat: a német nyelvi eredményekkel ellentétben az angol nyelvi képességek „rendkívül örömteli” képet mutatnak a tanulmány szerzőinek beszámolója szerint. A kilencedikesek 2022-ben lényegesen jobban megértik az írott szövegeket és a beszélt nyelvet angolul, mint 13 évvel korábban. Azok aránya, akik nem teljesítették az középszintű érettségi (MSA) minimumkövetelményeit, 3%-kal 24%-ra csökkent az olvasott szövegértés, és szintén 3%-kal 14%-ra a hallott szövegértés területén.
A tanulmány szerzői feltételezik, hogy az eredményhez hozzájárulhatott a digitális média és az angol nyelvű tartalmak fokozott használata a koronavírus járvány idején. A szerzők az olyan platformokra, mint a TikTok és a YouTube, valamint a streamingszolgáltatásokra tekintettel „iskolán kívüli tanulási lehetőségekről” beszélnek ebben a vonatkozásban.
A német nyelvi területen elért eredmények viszont „rendkívül aggasztóak” a tanulmány szerzői szerint. A tanulmány jelentős különbségeket mutat ki a 16 német tartomány között.
Bajorország és Szászország jobban, Berlin, Bréma és Észak-Rajna-Vesztfália gyengébben teljesít.
A tanulmány szerint a gyenge teljesítmény egyik lehetséges oka lehet a koronavírus védelmi intézkedések, amelyek nagymértékben érintették az iskolákat. Feltételezhető, „hogy a német tantárgy kedvezőtlen alakulásához nem elhanyagolható mértékben járult hozzá az országszerte hosszabb időre bevezetett távoktatás és a váltott tanítás” – áll a tanulmányban.
A tavaly vizsgált kilencedikesek a világjárvány a 2020-as kezdetén hetedikesek voltak. A bezárásokkal és váltóórákkal járó rendkívüli állapot – megszakításokkal – több mint egy évig tartott. Az OECD számításai szerint 2020 tavasza és 2021 tavasza között átlagosan több mint 180 napig korlátozták a rendes tanítást. A következő télen már nem volt teljes körű bezárás, azonban a sok fertőzéses eset miatt további tanítási kiesések történtek.
A kutatók szerint az IQB oktatási trendben mutatkozó eredmények másik lehetséges
oka a migrációs háttérrel rendelkező tanulók megnövekedett aránya lehet. Ez országosan jelentősen, mintegy 11%-kal nőtt 2009 óta. A tanulmány szerint a kilencedikesek 38%-ának vagy a szülei nem Németországban születtek, vagy ők maguk külföldön születtek.
A német nyelvi negatív tendenciák ugyan minden fiatalt, még a bevándorló háttérrel nem rendelkezőket is érintik, azonban a bevándorló hátterű kilencedikesek „szignifikánsan alacsonyabb kompetenciákat” értek el.
Az eredmények megerősítik a régóta tartó és sokat vitatott tendenciát: a teljesítmény az alaptantárgyakban csökken. Tavaly ezt mutatták a negyedikesek gyenge teszteredményei matematikából és németből. Most pedig egyértelmű, hogy a kilencedikeseknek egyre nagyobb gondjaik vannak a szövegértés és az íráskészség terén.
A nyitókép illusztráció. Fotó: MTI/Balogh Zoltán