Sokakban felmerült a kérdés, pontosan milyen fegyverekkel is támadt a Hamász, ki vagy kik küldhették azokat a terroristáknak.
Az Izraeli szörnyű történések kapcsán nyilvánvalóan sokakban felmerült a kérdés, pontosan milyen fegyverekkel is támadt a Hamász, s vajon honnan származhatnak azok, ki vagy kik küldhették a terroristáknak.
A témába kapcsán lapunk megkereste Somkuti Bálintot, az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatóját, hogy segítsen az eligazodásban.
Ezt is ajánljuk a témában
A terrortámadások és a katonai ellencsapások napjaiban sem áll meg az élet Izraelben: rendkívüli körülmények között, de igyekeznek tenni a dolgukat a helyiek és a közöttük élő külföldiek.
„Az első és legfontosabb leszögezni azt, hogy a hagyományos kézifegyverek a Közel-Keleten mindig elérhetők. A felvételeken két olyan fegyvertípus is látható – például a kalasnyikovok –,
amelyek csempészet útján nagyon könnyen hozzáférhetők a térségben”
– mondja lapunk megkeresésére Somkuti Bálint. „Tehát a kézifegyverek problémaköre – a csempészet megakadályozása – egy megoldhatatlan probléma jelenleg is állami szinten” – teszi hozzá a szakértő, s rávilágít: ugyanez igaz az RPG páncéltörő rakétavetőkre vagy bármely más vállról indítható kisebb eszközökre is.
Mint fogalmaz: „Ezeket alkalomadtán egy autó csomagtartójába ötösével-hatosával be lehet pakolni, vagy ruházat alatt el lehet rejteni.”
A szakértő szerint az igazi kérdés az, hogy az a több ezer rakéta, amelyekkel Izraelt támadták – amelyeknek jelentős része nem kis hatótávolságú eszköz volt, hanem akár 60-70 kilométerre is elrepülő, tízkilós vagy nagyobb robbanófejjel felszerelt eszköz, s amelyek valamilyen szintű irányítással is rendelkeztek a hírek szerint – azok hogyan kerültek oda. „Ezeket ugyanis nem lehet kisüzemi módszerekkel a sufniban legyártani, úgyhogy ezekre egyelőre nincs válasz. Sokan azonban Iránt sejtik a háttérben, ami akár elképzelhető is –
a Hezbollah ugyanis rendelkezik valamilyen szintű gyártó kapacitással”
– jegyzi meg. Ugyanakkor kiemeli: erre egyelőre még nem kaptunk végleges választ.
„A hatalmon lévő jelenlegi nyugati liberális és neoliberális irányzat a fegyveres konfliktusokat elutasította, éppen ezért volt annyira meglepő, hogy a közelmúltban mennyire hevesen ölelte a keblére az orosz-ukrán háborút” – fejti ki lapunknak a szakértő, hogy eloszlassa az esetleges feltételezéseket, hogy a nyugatról érkező támogatásoknak köze lenne a helyzethez.
Hozzáteszi:
Semmiképpen nem beszélhetünk arról, hogy ezek az államok szándékosan fegyverrel vagy bármilyen katonai eszközzel – legyen az akár védő- vagy orvosi felszerelés – támogatták volna a Hamászt vagy bármely palesztin szervezetet.
„Ez teljes mértékben humanitárius és pénzügyi segítség volt. Az egy másik kérdés, hogy alkalomadtán a célszervezetek ezt mire használták fel. Ebben az esetben ugyanis nagyon kevés ráhatása van a donorállamnak” – magyarázza Somkuti.
Nyitókép:Anadolu Agency via AFP
Az izraeli légierő a Hezbollah terrorszervezet bejrúti központját bombázta.
A brit lap felismerte a tüneteket, megoldást azonban nem kínált rájuk.
Orbán Viktor péntek reggel hívta meg Benjámin Netanjahut Magyarországra.
A Terrorelhárítási Központ emberei is kiszálltak a főváros VIII. kerületébe a Tömő utca egyik toronyházába zajló akcióhoz.
Súlyos következményekkel fenyegetőznek.
A támadás után az orosz és ukrán vezetők eltérő verziókat adtak elő a fegyverek típusáról és hatásáról.
A romániai államfőválasztás első fordulóját követő urnazárás után a szövetségi elnök rövid sajtónyilatkozatában elmondta: „a ma este csak a máról szólt”.
Az indoklásból az derül ki, hogy nem Gyurcsány embereivel, a régi baloldali káderekkel van bajuk, hanem azzal, hogy nincs szmsz.
