Sokakban felmerült a kérdés, pontosan milyen fegyverekkel is támadt a Hamász, ki vagy kik küldhették azokat a terroristáknak.
Az Izraeli szörnyű történések kapcsán nyilvánvalóan sokakban felmerült a kérdés, pontosan milyen fegyverekkel is támadt a Hamász, s vajon honnan származhatnak azok, ki vagy kik küldhették a terroristáknak.
A témába kapcsán lapunk megkereste Somkuti Bálintot, az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatóját, hogy segítsen az eligazodásban.
Ezt is ajánljuk a témában
A terrortámadások és a katonai ellencsapások napjaiban sem áll meg az élet Izraelben: rendkívüli körülmények között, de igyekeznek tenni a dolgukat a helyiek és a közöttük élő külföldiek.
„Az első és legfontosabb leszögezni azt, hogy a hagyományos kézifegyverek a Közel-Keleten mindig elérhetők. A felvételeken két olyan fegyvertípus is látható – például a kalasnyikovok –,
amelyek csempészet útján nagyon könnyen hozzáférhetők a térségben”
– mondja lapunk megkeresésére Somkuti Bálint. „Tehát a kézifegyverek problémaköre – a csempészet megakadályozása – egy megoldhatatlan probléma jelenleg is állami szinten” – teszi hozzá a szakértő, s rávilágít: ugyanez igaz az RPG páncéltörő rakétavetőkre vagy bármely más vállról indítható kisebb eszközökre is.
Mint fogalmaz: „Ezeket alkalomadtán egy autó csomagtartójába ötösével-hatosával be lehet pakolni, vagy ruházat alatt el lehet rejteni.”
A szakértő szerint az igazi kérdés az, hogy az a több ezer rakéta, amelyekkel Izraelt támadták – amelyeknek jelentős része nem kis hatótávolságú eszköz volt, hanem akár 60-70 kilométerre is elrepülő, tízkilós vagy nagyobb robbanófejjel felszerelt eszköz, s amelyek valamilyen szintű irányítással is rendelkeztek a hírek szerint – azok hogyan kerültek oda. „Ezeket ugyanis nem lehet kisüzemi módszerekkel a sufniban legyártani, úgyhogy ezekre egyelőre nincs válasz. Sokan azonban Iránt sejtik a háttérben, ami akár elképzelhető is –
a Hezbollah ugyanis rendelkezik valamilyen szintű gyártó kapacitással”
– jegyzi meg. Ugyanakkor kiemeli: erre egyelőre még nem kaptunk végleges választ.
„A hatalmon lévő jelenlegi nyugati liberális és neoliberális irányzat a fegyveres konfliktusokat elutasította, éppen ezért volt annyira meglepő, hogy a közelmúltban mennyire hevesen ölelte a keblére az orosz-ukrán háborút” – fejti ki lapunknak a szakértő, hogy eloszlassa az esetleges feltételezéseket, hogy a nyugatról érkező támogatásoknak köze lenne a helyzethez.
Hozzáteszi:
Semmiképpen nem beszélhetünk arról, hogy ezek az államok szándékosan fegyverrel vagy bármilyen katonai eszközzel – legyen az akár védő- vagy orvosi felszerelés – támogatták volna a Hamászt vagy bármely palesztin szervezetet.
„Ez teljes mértékben humanitárius és pénzügyi segítség volt. Az egy másik kérdés, hogy alkalomadtán a célszervezetek ezt mire használták fel. Ebben az esetben ugyanis nagyon kevés ráhatása van a donorállamnak” – magyarázza Somkuti.
Nyitókép:Anadolu Agency via AFP
Valószínűleg a közelmúltban készült a felvétel.
„Nem lehet túl gyakori az olyan összehasonlítás, amiből még a Habsburgok is jól jönnek ki.”
Bár a tüntetéseket antiszemita incidensek kísérték, több sztár szerint a média ferdít a megmozdulásokról.
Az aktivisták és a gyűlölethullámon lovagló demokrata politikusok mindeközben a rendőrséget vádolják. Nehéz szavakat találni.
61 milliárd dollárt szavazott meg az amerikai képviselőház Ukrajnának. Mire lehet elég?
A Hamász megalakulása óta mind ez idáig elutasította Izrael Állam elismerését.
A K–1 Podlijot radarrendszert 2015-ben rendszeresítették.
Nagy János egy fóti egyesülettel akar újra városvezető lenni, pécelieket is támogatva. A szigetszentmiklósi ellenzéki polgármestert sokan nem értik.
