Irán egyfelől az atomfegyver megszerzése felé száguld, másfelől pedig egyre jobban kiterjeszti a befolyását Izrael körül, kezdve Libanonnal és Szíriával, egészen Gázáig – hangsúlyozza Tamir Wertzberger.
European Pro–Israel Summit néven rendez konferenciát október 9-én a Néprajzi Múzeumban az Alapjogokért Központ. A Netanjahu-kormány és Izrael jövője szekció egyik vendége lesz Tamir Wertzberger, a Likud nemzetközi kapcsolatokért felelős koordinátora, aki a rendezvény előtt nyilatkozott a Mandinernek. Épp a szombat reggel kitört izraeli-palesztin konfliktus előtt készítettük interjúnkat Wertzbergerrel – a legújabb összecsapásról ezért nem, de az Izrael előtt álló kihívásokról annál inkább kérdeztük a likudos aktivástát.
***
Milyen kihívásokkal néz szembe Izrael?
A legnagyobb belpolitikai kihívás az izraeli társadalmon belüli hatalmas törés. Az izraeli társadalmat öt belső konfliktus osztja meg: politikai konfliktus a hagyományos jobboldal és baloldal között, társadalmi-gazdasági konfliktus a felsőbb osztályok és a közép-alsó osztályok között, vallási konfliktus a világiak és az ortodox zsidók között, etnikai konfliktus az askenázi zsidók és a szefárdi zsidók között, és természetesen a nemzeti konfliktus a zsidók és az arabok között.
Ma azt látjuk: mind az öt konfliktus kiéleződött, és ez felszabdalja az izraeli társadalmat. Hatalmas a gyűlölet, és így kevés hely marad a valódi párbeszédre a felek között. Az a legnagyobb kihívás a társadalom és a kormány számára is, hogy lejjebb tekerjék a hőfokot, és áthidalják a felek közötti szakadékot.
Külpolitikai szempontból az elmúlt két évtizedben Irán jelentette Izrael számára a legnagyobb kihívást, valamint az irániak azon szándéka, hogy atomfegyverhez jussanak. Ez Izrael számára létfontosságú kérdés, nem engedhetjük meg, hogy megtörténjen. Nagy kihívást jelent a washingtoni demokrata-idealista kormányzat is, és az, ahogyan
Irán egyfelől az atomfegyver megszerzése felé száguld, másfelől pedig egyre jobban kiterjeszti a befolyását Izrael körül,
kezdve Libanonnal és Szíriával, egészen Gázáig.
Az izraeli tüntetések hírei bejárták a világot. Mi volt a véleménye arról, ahogy a sajtó ábrázolta a vitát?
Őszintén szólva nem a külföldi médiát olvasom, ha az izraeli hírekről szeretnék tájékozódni. Viszont, azt hiszem az izraeli média van annyira rossz, hogy illusztrálni tudjam velük a tüntetésekről szóló tudósításokkal kapcsolatos problémákat. Izraelben nincs is média csak propagandagépezet, ami politikai pártok karjaként szolgál. A liberális „újságírók” túl lusták és szakszerűtlenek ahhoz, hogy független kutatást végezzenek egy témáról, amiről írniuk kell, ezért
az újságírói munkájuk alapvetően abból áll, hogy lemásolják és utánozzák a tengerentúli kollégáikat.
Ezt teszik Európában is, Izraellel kapcsolatosan. Az európai és az amerikai liberális média számára, az olyan lapok, mint például a Haaretz legitim forrásnak számítanak annak megértésére, hogy mi történik Izraelben, miközben a radikális baloldali lap az izraeli társadalom talán 4 százalékát képviseli.
Mit gondol a jelenlegi izraeli-magyar kapcsolatokról?
Már 2015-ben leírtam, hogy Magyarország Izrael kapuja Európába, és valóban, ma Magyarország Izrael legjobb szövetségese Európában – de véleményem szerint ma Magyarország Izrael legjobb szövetségese globális szinten is.
Izrael és Magyarország állampolgáraként, valamint egykori magyarok fiaként és unokájaként nem is lehetnék boldogabb az országok közötti szoros barátság miatt.
Úgy gondolom és mindig is ezt hirdettem: Izrael és Magyarország kapcsolata történelmi szempontból is nagyon különleges. A legtöbb izraeli ismeri az olyan magyar származású embereket, akik fontos szerepet játszottak a cionista mozgalomban, és akiknek helyük van modern zsidó állam alapmítoszában. Említeném Herzl Tivadart, de ott van Max Nordau, Dov Gruner, Szenes Hanna, Efraim Kishon, Tomi Lapid stb. De sokan nem tudják, milyen fontos szerepet játszanak a zsidók a magyar történelemben. A magyar Nobel-díjasok nagy része zsidó volt.
Sok zsidó harcolt az 1848-49-es szabadságharcban, ráadásul nagyobb számban, mint a lakosságon belüli tényleges arányuk, és gazdag zsidó családok támogatták a harcokat. Ezért lett Andrássy Gyula gróf kormányának egyik első döntése a zsidók emancipációja 1867-ben. S 1895-ben a judaizmus is államilag elismert vallás lett.
Az első világháború alatt három zsidó is helyet foglalt Tisza István kabinetjében. Magyarország nagyon nyitott és befogadó volt a zsidókkal szemben, akik fontos részei voltak Magyarország gazdasági növekedésének a 19. század végén és a 20. század elején.
Ilyen előzményekkel Izrael és Magyarország kapcsolata sokkal többről szól, mint közös politikai érdekekről, van benne egyfajta sorsszerűség.
Ön szerint az Egyesült Államok még mindig Izrael legfontosabb szövetségese?
Izraelnek és az Egyesült Államoknak mindig is erős és szoros kapcsolata lesz, mert ugyanazokat az értékeket valljuk, mint a nyugati demokratikus országok.
Úgy érezzük, hogy az elmúlt két évtizedben valami rossz történik a Demokrata Párttal, progresszív-liberális, sőt Izrael-ellenes figurák és eszmék veszik át a párt főáramát. Ezért néha úgy érzem, hogy a demokratikus kormányzás mellett, Izraelnek keményebben kell dolgoznia, hogy meggyőzze vagy
emlékeztesse az amerikaiakat: ugyanazon az oldalon állunk,
és arra is: miért fontos ez a szövetség mindkét fél számára.
Nem szabad elfelejtenünk, hogy végül is a világ legnagyobb, legerősebb országáról beszélünk, amely vétójoggal rendelkezik az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Egy olyan államnak, mint Izrael, amelynek mindenféle biztonsági problémája van és nemzetközi üldöztetéseket szenved el, az az érdeke, hogy a kapcsolat szoros és erős maradjon.
Mit gondol arról, hogy a kanadai parlamentben megtapsoltak egy náci veteránt?
Szerintem szégyenletes volt, de elsősorban a kanadaiak számára. Nekem csak azt bizonyította milyen veszélyes irányba visznek minket a progresszív erők. Infantilis, ahogy a baloldaliak feketén-fehéren, jóként-rosszként próbálják felosztani a komplex politikai helyzeteket.
Az ukrajnai háború egy szomorú történet, különösen az ártatlan emberek szempontjából. A háborúban két ország két hadserege harcol egymás ellen már több mint egy éve, és számtalan szereplő csoportosul a két fél körül. Ez nem egy Disney-mese, ahol van egy jó oldal, meg egy rossz oldal: ez egy többszereplős színpad, amelyen érdekek ütköznek. De a progresszívek apró és szűkös intellektuális világában az a narratíva: „a rossz Oroszország megtámadta a jó Ukrajnát”, és ennek a narratívának a felépítése érdekében, még egy háborús bűnös is lehet hős.
A European Pro–Israel Summit célja elősegíteni a Magyarország és Izrael közötti szövetség további mélyítését, új partneri kapcsolatok kiépítését. A rendezvényt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nyitja meg október 9-én.
Ezt is ajánljuk a témában
„A magyarországi cionizmust eddig főleg a baloldal dominálta, mégpedig olyan mértékben, hogy szinte már nem jelentek meg a másképp gondolkodók hangjai” – mondja Tamir Wertzberger a Mandinernek. A Netanjahu vezette Likud budapesti koordinátorát arról kérdeztük, miért alakult meg a Likud Magyarország egyesület és mik a céljaik.
Nyitókép: MCC
Azok az eszmék, amelyek az utóbbi időben megjelentek a nyugati világban, nem tűnnek el a tűzszünet beköszöntével. Hajdú Tímea írása.
Szánthó Miklós egy videófelvételt is megosztott, hogy alátámassza, a Békemeneten legalább kétszer annyian voltak, mint a Tisza felvonulásán.
Már az se számít, honnan, csak minél több fegyver legyen minél gyorsabban.
A vizit figyelmeztetésnek is tekinthető. A zsidó állam és a Hamász közös felelőssége a gázai béke.
Nagyon pipa, amiért a szervezet felrúgta a nehezen összehozott békét.
A terroristák támadtak, a zsidó állam keményen válaszolt, most pedig közölte, visszatér a tűzszünethez.
A napokban közölte a legfrissebb adatokat a nyugdíjakról az ukrán statisztikai hivatal. A friss számok szerint az átlagos nyugdíjasok a magyar juttatásnak ötödét kapják, 3,3 millió ukrajnai idős pedig 26 ezer forintnyi hrivnyával kénytelen beérni.
A katolikus egyházfő hétfőn fogadja majd a magyar miniszterelnököt.
