Lehűtötte a kedélyeket a szakértő: Amerika több háborút is képes egyszerre támogatni

Amerika számára három térség bír stratégiai fontossággal: a csendes-óceáni, a közel-keleti régió és kulcsállamként Ukrajna. 

– kezdte az InfoRádió Aréna című műsorát Magyarics Tamás Amerika-szakértő, hozzátéve, hogy az elmúlt években e három közül Ukrajna bírt prioritással az amerikai stratégiai tervekben, és még mindig az, ezt mutatja, hogy Joe Biden elnök újabb ukrajnai támogatási csomag jóváhagyását kérte az amerikai kongresszustól.

Melyik a fontosabb háború az Egyesült Államok számára: az ukrajnai vagy a gázai? – tette fel a kérdést a műsorvezető, a kérdésre adott válaszában Magyarics Tamás kifejtette: az ukránok támogatása a demokratapárti, míg Izrael támogatása a republikánus képviselők körében erősebb – a demokraták balszárnya, a progresszív platform kifejezetten palesztin-barát álláspontot foglal el az utóbbi időben. 

A gázai fókuszváltás

A gázai konfliktus arányeltolódást hozott az amerikai támogatási hozzáállásban: Izrael felé fordult Washington figyelme. A hadászati támogatások tekintetében az ELTE professzor emeritusa megemlítette: az izraeliek maradék nélkül saját védelmükre fordítják az amerikai támogatásokat, míg az ukrán hadseregnek szánt katonai finanszírozás egy része kézen-közön eltűnik, elgondolkodtató, hogy a Hamász fegyvereseinél olyan nyugati fegyvereket is találtak, amelyeket az Ukrajnának szánt fegyverzetszállítmányból valók – a feketepiacon keresztül kerülhettek a Gázai övezetbe.

Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok képes-e egyszerre két irányba ilyen nagy mértékű katonai támogatásra, Magyarics Tamás úgy válaszolt: 

de az eddigi támogatások az amerikai költségvetés egészéhez viszonyítva nem teljesíthetetlen vállalások.

A NATO védelmi kiadásainak 70 százalékát is az amerikaiak vállalják, az európai láb gyengesége nagyrészt abból adódott, hogy Németország nem teljesítette NATO-vállalásait, sokáig a GDP 1 százaléka alatt volt a védelmi büdzséje. 

Lehet-e amerikai beavatkozás?

Az amerikaiak többször megégették magukat a Közel-Keleten, ezért szárazföldi jelenlétük nem jelentős a térségben. Ugyanakkor, ha a gázai konfliktus eszkalálódna, és 

ami egy súlyos fejlemény lenne.

„Az izraeli cél, megsemmisíteni a Hamászt, abszolút ideális” – vélekedett az Inforádió vendége, hozzátéve, hogy ez nem lehetséges forgatókönyv. A gázai ostrom viszont egy reális veszéllyel fenyeget: a palesztin menekülthullám több arab államot destabilizálna, így Egyiptomot is, amely a libanoni destabilizálódással együtt egy általánosabb közel-keleti konfliktust is berobbanthatna – ebből pedig Izrael védelme miatt Amerika nem tudna teljes mértékben kimaradni.   

A konfliktus egyik tényezője Irán, amellyel az Obama-kormányzat kötött egy atomegyezményt, a Trump-kormányzat pedig ezt felmondta. Amerikai közvetítéssel az elmúlt időben 

és ez iráni érdek is volt. 

Vissza lehet-e térni a korábbi megállapodásokhoz?

A közel-keleti rendezés folyamata meg fog akadni, mert az izraeli válaszcsapás keménysége miatt az arab államok a palesztin sérelmek miatt nem fogják támogatni a közeledést a zsidó államhoz. 

Amerika közel-keleti szövetségeseire vonatkozó kérdésre Magyarics Tamás elmondta: Egyiptom volt sokáig az arab államok között Washington fő szövetségese, Szaúd-Arábia is az, de a legtöbb arab állam „két kapura játszik, bebiztosítja magát, mert se egy amerikai, se egy iráni nyomásnak nem tudna ellenállni” – vélekedett az ELTE professzor emeritusa.

A környező arab államok közül Jordánia kellemetlen helyzetben van, mert évtizedekkel korábban nagyon sok palesztin menekültet fogadott be, és egy újabb közel-keleti konfliktusban előnytelen helyzetbe kerülhetne – hangzott el az Inforádió Aréna című műsorában pénteken.

--

Nyitókép: Benjamin Netanjahu üdvözli Joe Biden a Tel-Aviv-i Ben Gurion repülőtéren 2023. október 18-án  (Forrás: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP)