Egyiptom és Libanon destabilizálódásával egy általánosabb közel-keleti konfliktus is berobbanhatna, ebből pedig Izrael védelme miatt Amerika sem tudna teljes mértékben kimaradni – mondta el Magyarics Tamás, az ELTE professzor emeritusa az Inforádió műsorában.
Amerika számára három térség bír stratégiai fontossággal: a csendes-óceáni, a közel-keleti régió és kulcsállamként Ukrajna.
„Ha Ukrajna az orosz érdekszférához tartozik, akkor Oroszország egy birodalom, ha nem, akkor egy regionális középhatalom”
– kezdte az InfoRádió Aréna című műsorát Magyarics Tamás Amerika-szakértő, hozzátéve, hogy az elmúlt években e három közül Ukrajna bírt prioritással az amerikai stratégiai tervekben, és még mindig az, ezt mutatja, hogy Joe Biden elnök újabb ukrajnai támogatási csomag jóváhagyását kérte az amerikai kongresszustól.
Melyik a fontosabb háború az Egyesült Államok számára: az ukrajnai vagy a gázai? – tette fel a kérdést a műsorvezető, a kérdésre adott válaszában Magyarics Tamás kifejtette: az ukránok támogatása a demokratapárti, míg Izrael támogatása a republikánus képviselők körében erősebb – a demokraták balszárnya, a progresszív platform kifejezetten palesztin-barát álláspontot foglal el az utóbbi időben.
A gázai konfliktus arányeltolódást hozott az amerikai támogatási hozzáállásban: Izrael felé fordult Washington figyelme. A hadászati támogatások tekintetében az ELTE professzor emeritusa megemlítette: az izraeliek maradék nélkül saját védelmükre fordítják az amerikai támogatásokat, míg az ukrán hadseregnek szánt katonai finanszírozás egy része kézen-közön eltűnik, elgondolkodtató, hogy a Hamász fegyvereseinél olyan nyugati fegyvereket is találtak, amelyeket az Ukrajnának szánt fegyverzetszállítmányból valók – a feketepiacon keresztül kerülhettek a Gázai övezetbe.
Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok képes-e egyszerre két irányba ilyen nagy mértékű katonai támogatásra, Magyarics Tamás úgy válaszolt:
a Pentagon a katonai kiadások 20 százalékos növelését kéri régóta a polgári kormányzattól,
de az eddigi támogatások az amerikai költségvetés egészéhez viszonyítva nem teljesíthetetlen vállalások.
A NATO védelmi kiadásainak 70 százalékát is az amerikaiak vállalják, az európai láb gyengesége nagyrészt abból adódott, hogy Németország nem teljesítette NATO-vállalásait, sokáig a GDP 1 százaléka alatt volt a védelmi büdzséje.
Az amerikaiak többször megégették magukat a Közel-Keleten, ezért szárazföldi jelenlétük nem jelentős a térségben. Ugyanakkor, ha a gázai konfliktus eszkalálódna, és
Izrael újra megszállná a palesztin övezetet, az kiváltaná Izraeltől északra a libanoni Hezbollah beavatkozását,
ami egy súlyos fejlemény lenne.
„Az izraeli cél, megsemmisíteni a Hamászt, abszolút ideális” – vélekedett az Inforádió vendége, hozzátéve, hogy ez nem lehetséges forgatókönyv. A gázai ostrom viszont egy reális veszéllyel fenyeget: a palesztin menekülthullám több arab államot destabilizálna, így Egyiptomot is, amely a libanoni destabilizálódással együtt egy általánosabb közel-keleti konfliktust is berobbanthatna – ebből pedig Izrael védelme miatt Amerika nem tudna teljes mértékben kimaradni.
A konfliktus egyik tényezője Irán, amellyel az Obama-kormányzat kötött egy atomegyezményt, a Trump-kormányzat pedig ezt felmondta. Amerikai közvetítéssel az elmúlt időben
a színfalak mögött volt egy szaúdi-izraeli közeledés, sok elemző szerint a Hamász akciója ezt szándékozta megakadályozni,
és ez iráni érdek is volt.
A közel-keleti rendezés folyamata meg fog akadni, mert az izraeli válaszcsapás keménysége miatt az arab államok a palesztin sérelmek miatt nem fogják támogatni a közeledést a zsidó államhoz.
Amerika közel-keleti szövetségeseire vonatkozó kérdésre Magyarics Tamás elmondta: Egyiptom volt sokáig az arab államok között Washington fő szövetségese, Szaúd-Arábia is az, de a legtöbb arab állam „két kapura játszik, bebiztosítja magát, mert se egy amerikai, se egy iráni nyomásnak nem tudna ellenállni” – vélekedett az ELTE professzor emeritusa.
A környező arab államok közül Jordánia kellemetlen helyzetben van, mert évtizedekkel korábban nagyon sok palesztin menekültet fogadott be, és egy újabb közel-keleti konfliktusban előnytelen helyzetbe kerülhetne – hangzott el az Inforádió Aréna című műsorában pénteken.
--
Nyitókép: Benjamin Netanjahu üdvözli Joe Biden a Tel-Aviv-i Ben Gurion repülőtéren 2023. október 18-án (Forrás: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP)
A lengyel miniszterelnök „keserű elégtételt” érez amiatt, hogy az Oroszországról és a „rendkívül hétköznapi” Putyinról szóló, éveken át hangoztatott figyelmeztetései beigazolódtak.
Több mint 5500 ukránt kerítettek be az oroszok.
A Kreml szerint téves az orosz–amerikai csúcs lemondásáról beszélni, mivel az időpontot még nem véglegesítették.
Az Orbán-fóbiásoknak nyilván van valami erős kötődése Orbánhoz, mert a vezérük magát Orbán másolatként definiálja.
Putyin megbízottja optimista hangnemben nyilatkozott.
Michał Wawrykiewicz az a lengyel néppárti képviselő, aki minden uniós forrást elvenne hazánktól, és aki kimondta, hogy a Tisza egy Ukrajna-párti formáció.
Az amerikai pénzügyminiszter „háborús gazdaságként” jellemezte az oroszt, amely nulla növekedést produkál 20 százalékos inflációval.
A volt amerikai elnök nem is titkolja, hogy alapítványon keresztül érné el Magyarországban és Lengyelországban, hogy végre azokat a politikusokat válasszák meg, akik neki szimpatikusak.
