Megerősítették Magyarország és Kína kapcsolatait az Egy Övezet Egy út Fórumon
A kínai csúcstalálkozón részt vevő Orbán Viktor szerint a magyar külpolitika nem a bezárkózást, hanem a kapcsolatépítést keresi mindenkivel, akivel lehetséges.
Gong Tao hangsúlyozta: az Egy Övezet Egy Út kezdeményezés egy új fejlődési irányt teremthet, ahol a világ összes országa együtt halad a modernizáció felé.
A budapesti kínai nagykövetségen Gong Tao nagykövet beszélt arról, hogy Kína hivatalos álláspontja szerint miről szólt a harmadik Övezet és Út Nemzetközi Együttműködési Fórum és mi a háttere a kínai csúcstalálkozónak.
A harmadik Egy Övezet Egy Út Fórumon 130 ország képviseltette magát Pekingben, az Övezet és Út Kezdeményezés meghirdetésének tizedik évfordulóján. A 130 ország közül húsz állami, illetve kormányfői szinten képviseltette magát, köztünk hazánk is. A nyugati országok közül egyedül Magyarország vett részt a fórumon, és Orbán Viktor az egyike volt azoknak a kormányfőknek, akik eddig mindhárom alkalommal meghívást kaptak a találkozóra.
A magyar miniszterelnök a pekingi fórumon hangsúlyozta:
a magyar külpolitika nem a bezárkózást, hanem a kapcsolatépítést keresi mindenkivel, akivel lehetséges.
„Célunk, hogy Magyarország legyen a keleti és a nyugati gazdaság találkozási pontja” – fogalmazott.
A sajtótájékoztatón Gong Tao kínai nagykövet elmondta: az elmúlt tíz évben a kínai kezdeményezés nemzetközivé nőtte ki magát és szerintük történelmi eredményeket ért el. „Az Övezet és Út kezdeményezés eddig összesen 150 ország javát szolgálta” – jelentette ki a nagykövet, majd hozzátette: a harmadik fórum összehívása egybeesett a kezdeményezés 10. évfordulójával. „Az irány egyértelmű: összefogás a közös fejlődés és jólét érdekében” – tette hozzá a nagykövet, aki az is elmondta: Kína kész bővíteni és továbbfejleszteni a projektet a jövőben.
Bár a világ különböző kihívásokkal néz szembe, és a konfliktusok egyre éleződnek, Gong Tao szerint éppen ezért mindennél fontosabb volt, hogy a fórumra mindenki békés szándékkal érkezett, és a közös együttműködés lehetőségeit kereste.
Orbán Viktor fórumon tartott beszéde nagy benyomást tett a kínai közönségre”
– jegyezte meg a nagykövet.
A fórumon érintették többek között a gazdasági, kulturális és tudományos területeket is.
Ezt is ajánljuk a témában
A kínai csúcstalálkozón részt vevő Orbán Viktor szerint a magyar külpolitika nem a bezárkózást, hanem a kapcsolatépítést keresi mindenkivel, akivel lehetséges.
„Szijjártó Péter közösségi oldalára feltöltött videója szerint a pekingi találkozó egy ENSZ-gyűléshez hasonlított” – idézte a magyar külügyminisztert Gong Tao, majd ismertette, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök a fórumon nyolc fontos gyakorlati lépést jelentett be, kezdve a zöld fejlesztésektől a tengeri kereskedelmen át a többoldalú együttműködésig.
„Kína nem egyedül kívánja végezni a modernizációt, hanem a fejlődő országokkal együtt. Célja: a világ legnagyobb piacának megteremtése, amely hatalmas löketet adhat a világ országainak modernizációjához” – fogalmazott a kínai nagykövet.
Gong Tao aláhúzta:
az Övezet és Út kezdeményezés egy új fejlődési irányt teremthet, ahol szerintük a világ összes országa együtt halad a modernizáció felé.
A sajtótájékoztatón a kínai nagykövet a magyar miniszterelnök pekingi látogatásáról is beszélt.
Orbán Viktor a találkozó alkalmával kiemelte: Kína Magyarország kilencedik legjelentősebb kereskedelmi partnere, ráadásul 2023-ban ismét Kína lett hazánk legnagyobb külföldi közvetlen befektetője. Kínai tulajdonosi hátterű vállalkozások közel 20 ezer embernek adnak munkát Magyarországon.
A kínai nagykövet hangsúlyozta: „Megtisztelő volt számomra, hogy részt vehettem a miniszterelnök látogatásának előkészítésében.
A találkozón kifejezetten érezhető volt a kínai és magyar vezető közti kölcsönös bizalom és barátság.”
A látogatás főbb eredményei szerinte:
„Újabb szintre emelkedett a két ország közti bizalom. A kínai-magyar kapcsolatok mindig is szépen fejlődtek, kiváló példát mutatva az új típusú nemzetközi kapcsolatok terén. A jövőben a két félnek továbbra is barátságban kell lennie” – hangsúlyozta Gong Tao.
A két fél megállapodott az Egy Övezet Egy Út kezdeményezés és Magyarország keleti nyitás-politikájának folytatásáról és bővítéséről,
a Budapest-Belgrád vasútvonal felgyorsításáról,
amelyet a kínai nagykövet elmondása szerint 2025-re terveznek majd befejezni, illetve érintették a megújuló energia, a digitális gazdaság és a mesterséges intelligencia területén történő lehetséges kínai-magyar közös fejlesztési irányokat is.
A két fél összesen tíz együttműködési dokumentumot írt alá, melyek az oktatás, a turizmus és a sport területeit is érintették, valamint olyan projekteket, melyek ösztönzik a nyelvoktatást (a kínait és a magyart egyaránt), hogy – miként Gong Tao fogalmaz: „ezt a barátságot mindkét ország tagjai továbbadhassák a következő generációknak is”.
A kínai nagykövet arról is beszélt: „Orbán Viktor meglátogatta a három legnagyobb kínai bankot is, valamint Sencsen városába is ellátogatott,
ahol megfordult olyan multinacionális nagyvállalatoknál is, mint a Huawei”.
A fórum záró napján Hszi Csin-ping kínai elnök felvázolta azt is, hogy a BRI-t milyen lépésekkel fejlesztik tovább: ezek között helyet kapott a projektek finanszírozását érintő átalakítás, valamint kiderült az is, hogy az egész kezdeményezés elmozdult az intézményesülés irányába.
Ezt is ajánljuk a témában
Az ázsiai nagyhatalom hazánk legnagyobb külföldi közvetlen befektetője.
Nyitókép: Ádám Rebeka Nóra / Mandiner (Cheng Min, Ma Xin, Gong Tao nagykövet, Yang Chao miniszteri tanácsos)