Beadták a derekukat a törökök, de még nincs vége a svédek kálváriájának

Másfél éves folyamat közeledik a végéhez azzal, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök aláírta a Svédország NATO-csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvet. Ez ugyanakkor még nem a svéd NATO-belépés lezárása, mivel azt még meg kell szavaznia a török parlamentnek – és ott van még Magyarország, a magyar parlament, amely nem döntött a kérdésben.

A török elnöki hivatal épp a magyar nemzeti ünnep napján, október 23-án közölte a nyilvánossággal: Erdogan elnök aláírta a jegyzőkönyvet, ami ezzel a török parlament elé kerül.

Ulf Kristersson, a hazájában épp brutális erőszakhullámmal megküzdeni kénytelen svéd miniszterelnök üdvözölte a török államfő aláírását.

Mint ismert, Törökország és Magyarország másfél éve blokkolja Svédország NATO-csatlakozási folyamatát. A svéd-török viszony időközben meglehetősen bonyolultan alakult. A svédek mint a politikai menekültek hagyományos mentsvára régóta menedéket adtak különböző közel-keleti szereplőknek, többek között olyan kurdoknak is, akik a törökök szerint terroristáknak minősülnek, s ami így Ankara egyik érve volt a svédek csatlakozása ellen. A másik a provokatív Korán-égetések ügye volt, ami több alkalommal is megtörtént Svédországban, illetve Dániában az elmúlt időszakban – Erdoganék erre is hivatkozhattak a halogatáskor. A svédek azóta szigorítottak a terrorellenes szabályaikon és több együttműködést ígértek Törökországgal ebben az ügyben, csak hogy meglegyen a NATO-csatlakozás.

Svédország több évszázados semlegességet ad föl a NATO-csatlakozás kedvéért, ahogy így tett Finnország is. A két ország 2022 tavaszán, az ukrajnai háború árnyékában adta be a jelentkezési kérelmet, s a NATO-tagállamok többsége azóta jóváhagyta azokat. Finnországot végül Törökország és Magyarország is megszavazta, így az Oroszországgal több mint ezer kilométeren határos finnek már április óta a NATO tagjai. Az északi tengerpartot őrző Norvégiával, a hosszú finn határral, majd lefelé a balti, lengyel, szlovák, magyar, román határral így 

– nem beszélve a szintén NATO-tag Törökországról, amely a Fekete-tenger déli felét és kijáratát uralja. A NATO és Oroszország közé így csak az egyre inkább Moszkva uralma alá kerülő Belarusz, az apró és EU-ba, NATO-ba igyekvő Moldova, valamint a keleti és a nyugati hatalmak között immár másfél éve háborúban is őrlődő Ukrajna szorul be.

A NATO európai területén belül a semlegesség mellett továbbra is kitartó Ausztria és Svájc, valamint Svédország maradt fehér folt – és kérdés, hogy a svédek konkrét csatlakozása mikor következik be.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter még tavasszal arról beszélt: 

Az ismert, hogy Törökország egy az Egyesült Államokkal kötendő, 40 darab F-16-os vadászgép beszerzését célzó megállapodást is sürgetett időközben, amit összekötöttek a svéd csatlakozás jóváhagyásával. Ugyan az elmúlt hetekben nem sok hír született erről a dealről, lehet, hogy a háttérben épp ennek leboltolása vezetett Erdogan aláírásához.

Érdekes fordulat az aláírás ugyanakkor, ha figyelembe vesszük, hogy júliusban Erdogan még Törökország EU-csatlakozási folyamatának előrelépéséhez is hozzákötötte Svédország beengedését. „Először nyissuk meg Törökország EU-ba vezető útját, aztán nyissuk meg Svédország útját, ahogy megnyitottuk Finnország számára is” – mondta a nyáron Erdogan, aki most az aláírásakor nem beszélt a török EU-csatlakozás kérdéséről.

Kérdés, mit lép most Magyarország. Legutóbb szeptemberben volt téma a svéd csatlakozás magyar vonatkozása: 

Orbán Viktor a parlamentben arról beszélt: „A dolog úgy fest, hogy Svédország biztonságát semmi sem fenyegeti, a svéd–magyar kapcsolatoknak egyetlen stratégiai eleme sincs, ami sérülést szenvedne, hogyha Magyarország kiköveteli magának a tiszteletet Svédországtól, és csak utána hajlandó támogató döntést hozni.”

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig arról beszélt pár hete: „Semmilyen tárgyiasult elvárásunk nincs a svédekkel szemben, tiszteletet és megbecsülést várunk el azoktól, akik egy olyan klubba akarnak belépni, aminek mi a tagjai vagyunk, ők pedig még nem. Annyira azért nem nehéz ennek a megfejtése, és képesnek tartom erre a svéd kormányt. Ha őket megkérdezi, ők fogják tudni.”

Nyitóképen: Erdogan török elnök (fotó: Adem Altan/AFP)