Horvátország
ÉLŐ
Albánia

Már a hadsereget is bevethetik – eldurvult a fegyveres bűnözés Svédországban

2023. szeptember 29. 09:19

A svéd jobboldali kormány és az ellenzéki szocdemek is a hadsereg lehetséges bevetéséről beszélnek a brutális fegyveres erőszak miatt.

2023. szeptember 29. 09:19
null
Rajcsányi Gellért
Rajcsányi Gellért

Az egykor Európa és a világ egyik legbékésebb és legfejlettebb országának számító Svédországban 

korábban elképzelhetetlen méreteket öltött a fegyveres bűnözés.

A lövöldözések és robbantások már az előző egy-két évben rekordszintűek voltak, de az elmúlt napokban még tovább romlott a helyzet.

Szerda éjjel egy 18 éves fiatalembert lőttek agyon Stockholm egyik elővárosában. Alig néhány órával később egy másik férfit öltek meg, egy továbbit pedig megsebesítettek Stockholm közelében.

Csütörtök hajnalban robbantást követtek el Uppsalában, amiben öt ház megrongálódott, egy húszéves nő pedig meghalt. Svéd médiajelentések szerint az áldozat „járulások veszteség” volt csak, mert az eredeti célpont a szomszéd lakásban lakott.

Hasonló, ha nem még tragikusabb eset történt pár napja, amikor 

egy 13 éves kisfiút találtak meg holtan, fejbe lőve egy erdőben, Stockholm közelében. 

A svéd rendőrség szerint a bűnbandák már külön rámentek arra, hogy fiatalkorúakat és gyerekeket alkalmazzanak, mert őket alapból kevésbé figyelik a hatóságok.

A rendőrség 2016 óta regisztrálja a fegyveres és robbantásos erőszak adatait – azóta az idei szeptember a legvéresebb hónap, és még van hátra egy nap belőle.

Lapunk már korábban is beszámolt a svédországi fegyveres erőszak tényeiről. 

Az erőszakhullám a banda- és klánháborúkhoz kötődik,

 amik pedig a tömeges, kontrollálatlan bevándorlás, majd az elégtelen integráció miatt alakultak ki. Svédországban egyrészt harmadik világbeli és balkáni bevándorlók által lakott körzetek alakultak ki – a svéd hivatalos nyelvhasználatban nem mondják ki a gettó szót, helyette úgy fogalmaznak, „sérülékeny területekről” van szó. Ezen környékeket alacsony társadalmi és gazdasági státusz jellemzi, ahol a bűnöző elemeknek hatásuk van a helyi közösségekre.

Vannak fokozataik is: a „különösen érintett területek” azok, ahol a rendőrség alig vagy nagyon nehezen tudja ellátni a feladatait – ezt más szóval „no-go zónáknak” is mondják máshol.

A svéd rendőrség statisztikái szerint 

idén eddig 261 fegyveres lövöldözés történt az országban

 – s ma van az év 272. napja.

Emellett 124 robbantást követtek el eddig az idei évben, tehát minden második nap valahol robbanás történik Svédország utcáin és lakónegyedeiben a bandaháborúk miatt.

A mostani bandaháborúk nem törtek voltak ki, ha nem nyitják tágra Svédország kapuit a tömeges bevándorlás előtt. 1990-ben még 8,5 millió volt az ország lakossága, ami 2005-ben érte el a 9 milliót, 2012-ben a 9,5 milliót, 2017-ben pedig a 10 milliót. 

Az elmúlt hat évben pedig további közel félmillióval nőtt az északi ország népessége. 

2022-ben a Svédországban született gyermekek immár 30 százalékának nem svédországi születésű volt az édesanyja. A migrációs hátterű, elszeparáltan élő gyerekek egy részének pedig nincsen út a többségi társadalom felé – a bandák viszont lehetőséget adnak nekik egyfajta „felemelkedésre” – vagy pedig egyszerűen csak kihasználják őket, akár „fogyó eszközként” is.

Ahogy lapunkban korábban írtuk, a kormányfőt adó Mérsékelt Párt vezetőjének, Ulf Kristerssonnak a kampány során és a győzelem utáni, kormányprogramot bemutató beszédében is

vezető helyre került a bűnözéshullám elleni fellépés. 

Mint Kristersson leszögezte: Svédországnak négy válsághelyzettel kell szembenéznie, és ezek közül az első a fegyveres bűnözés elharapózása, ami ellen szerinte fel kell venni a harcot, a biztonságot az egész országban helyre kell állítani, és ezért a kormány felelősséget is vállal – jelentette ki tavaly októberben.

Arról is beszélt az új kormányfő: „A svédországi bevándorlás fenntarthatatlanná vált. Annak eredménye a veszélyes társadalmi elzárkózás, számos külföldön született, vagy már itt született és itt fiatal ember elidegenedése a társadalomtól.” Szerinte az integrációs problémák az egész társadalmat sújtják, a szegregációtól a túlzsúfoltságig, a munkanélküliségtől a segélyektől való függésig, az egészségügyi problémáktól a rossz iskolai eredményekig és a bűnözéshullámig.

Elismerte: „Soha nem volt végiggondolva, mennyi ember jöhet Svédországba és milyen feltételekkel”.

Ulf Kristersson leszögezte: „A kormány üzenete: ez nem folytatódhat. Paradigmaváltás következik a svéd migrációs politikában.”

Ezt is ajánljuk a témában

Ki az új svéd miniszterelnök, aki a NATO-ba vezetheti országát?

Szembeszáll a tömeges migrációval, a bűnözéshullámmal és Oroszország háborús kihívásával Svédország új, száz év alatt mindössze harmadik konzervatív kormányfője, aki most az EU elnökségét is átvette, és a NATO-ba vezetheti eddig semleges hazáját: ő Ulf Kristersson. Portrénk!


Lassan egy év eltelt a szocdemeket leváltó, rendpárti ígéretekkel győzelmet elérő svéd jobboldali kormány megalakulása óta. 

Azóta a helyzet nem javult, ellenben romlott.

A svéd kormányoldal és a szocdem ellenzék most egymással versengve fogalmaznak meg korábban elképzelhetetlennek tartott, radikális üzeneteket.

Magdalena Andersson, Svédország előző, szociáldemokrata kormányfője, a párt elnöke csütörtökön arról beszélt: nyitottak arra, hogy a hadsereget is bevessék a háborúzó bandék ellen. Sürgette a kormány határozott fellépését, és arról is beszélt: „Amit most a rendőrség csinál, a hadsereg is meg tudja csinálni. A hadseregnek megvan a technikai tapasztalata is, amit fel lehet használni” – javasolta a szocdem politikus.

Ardalan Shekarabi, a svéd szocdemek jogi szóvivője elmondta: a szükséges jogszabályi változtatásokat gyorsan át lehet vinni. 

Elismerte a tavalyi évig nyolc éven át hatalomban lévő szocdemek felelősségét is.

 „Azt hiszem, nekünk, mint a többi pártnak és társadalmi szereplőnek is, önvizsgálatot kell tartanunk a helyzet miatt, amibe kerültünk.” Szerinte a szocdemek nem tettek meg mindent a bandák megerősödése ellen.

„Ez egy mélyen tragikus fejlemény. Megértem, hogy az emberek dühöt, félelmet és szomorúságot éreznek amiatt, ahová jutottunk” – jelentette ki Gunnar Strömmer svéd igazságügyi miniszter. „Az elmúlt 24 óra az elképzelhetetlennél is rosszabb volt egy nyílt, szabad és decens társadalomban” – tette hozzá.

Ulf Kristersson miniszterelnök pedig bejelentette: pénteken tárgyalásokat kezd a svéd hadsereg és rendőrség vezetőivel, hogy átbeszéljék a bandaháborúk megfékezésének lehetőségeit.

„Svédország még soha nem látott ilyet, nincs más ország Európában, ahol ez történne”

 – jelentette ki a miniszterelnök csütörtöki televíziós beszédében. Elmondta: „nehéz időket él Svédország”, de megígérte „le fogjuk vadászni a bandákat, le fogjuk győzni őket”.

 

Nyitókép: felrobbantott lakások Linköping városában szeptember 26-án (STEFAN JERREVANG / TT NEWS AGENCY / TT News Agency via AFP)

Összesen 129 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
CsakOlvas
2023. szeptember 29. 19:00
Gellért, baszics! Nyolc év után egy nyilvánvalóan negatív szomszéd-példa megteszi, ugye? És, még Titeket mondanak a "kormány" orákulumának?
kombinator-0
2023. szeptember 29. 17:10
nem tudom miért, de csendes örömet érzek ...
faramuci
2023. szeptember 29. 16:10
Csak szopjanak a nagyarcúak!!
survivor
2023. szeptember 29. 15:23
„Svédország még soha nem látott ilyet, nincs más ország Európában, ahol ez történne” Na azért hasonlók vannak...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!