A Die Welt megírta, hogy Brüsszel a hibás

Nagyon kedvezőtlen hírek érkeztek az elmúlt hetekben a német gazdaságról; visszatérni látszik a Schröder-korszak elejének negatív hangulata, melyben Németországot Európa beteg embereként emlegették. Nem minden alap nélkül: a német gazdaság eddig is technikai recesszióban volt, s egyáltalán nem várható, hogy ebből az év végéig kikeverednének. 2022 utolsó negyedévében -0,3, az idei év első két negyedévében -0,1 és 0 százalékkal változott a GDP; a szakértők az idei harmadik negyedévre ismét csökkenést várnak, ezúttal 0,1-0,2 százalék közöttit. Közben a német tőzsdeindex, a DAX is zuhan.

A Die Welt most megtalálta a német gazdaság hosszútávú szenvedésének okát: lerántották a leplet, szerintük Brüsszel a hibás, amely „bürokrácia-godzillát” szabadított a kontinens legnagyobb gazdaságára.

Pusztít a karbonvám

A lap úgy látja, Brüsszel a CBAM névre hallgató szén-dioxid-vámmal fogja kicsinálni a német gazdaságot.

A karbonvámnak köszönhetően ugyanis hamarosan betömi az EU az eddigi uniós széndioxidkvóta-rendszer ólajtó méretű kiskapuját. Eddig az unión belüli kibocsátás árának megfizetését ki lehetett kerülni úgy, hogy a vállalatok a magas szén-dioxid-kibocsátással előállítható termékeket az EU-n kívülről importálták. Ennek viszont most vége lesz, aki laza környezetvédelmi szabályok mentén termelő országból importál, az ezért pont ugyanannyit fizet majd vámban, amennyit a neki megfelelő szén-dioxid-kvótáért fizetne. „Így csökkentené Brüsszel a kibocsátást Európában és az egész világon” – elemez a lap.

A Welt szerint ezáltal „klímaerőddé” válik: ez a rendszer először csak a vas, acél, alumínium, áram, hidrogén, cement és műtrágya importjára érvényes, de idővel kiterjed majd minden ipari termékre.

Másfél hónap alatt kellene csodát tenni

A német lap emellett azt is felrója Brüsszelnek, hogy az új rendszerre felkészülni sem hagyja rendesen a német vállalatokat: bár a vámrendszer csak 2026-tól élne, de már idén októbertől le kell jelenteni, mennyi szén-dioxid-kibocsátással járt a világ más pontjain az európai cégek importja. Ezzel mindössze annyi a gond, hogy „eddig az EU-n kívül alig hallottak a beszállítók a CBAM-ről és az ahhoz tartozó beszámolási kötelezettségről, míg az importőröket szabályszegés esetén már szankcionálják”.

Ennek tetejébe az Európai Bizottság a bejelentési kötelezettség részleteit tartalmazó szabályozást augusztus 17-én tette közzé. „Hat hét egy jogilag konform megvalósításhoz udvariasan fogalmazva is nagyon sportos” – nyilatkozta a Weltnek Wolfgang Große Entrup, a Német Vegyipari Szövetség (VCI) ügyvezetője.

Csökken Németország versenyképessége, az állam fizetheti az exportot

Az új vámrendelet megdrágítaná a német vegyipar számára az ammóniához vagy hidrogénhez hasonló alapanyagokat, ezáltal drágábbá tenné a vegyipari termékeket, és ellehetetlenítené exportjukat az EU-n kívüli világpiacra – hiszen versenyhátrányba kerülnének mindazon országok termelőivel szemben, amelyek nem dolgoznak európai kibocsátási szabályokkal.

A vegyipar mellett a Welt szerint a gép- és autóiparban is drágulás jöhet, hiszen ezeknek is sok acél kell. De az is benne van a lap értesülései alapján a pakliban, hogy az EU-n kívüli exportőrök egyszerűen nem bajlódnak majd az exporttal az uniós piacra, ezáltal hiány lép fel a legkülönbözőbb alapanyagokból.

A német szakértők fogják a fejüket

Clemens Fuest, az ifo Intézet (a Müncheni Lajos-Miksa Egyetem gazdaságkutató intézete) vezetője szerint a munkaerőhiány és az elhibázott energiapolitika tovább korlátozza majd a német gazdaság növekedését. „Németország növekedése a jövőben gyengébben alakul” – mondja ki a verdiktet az FAZ-nek Fuest.

Ezért számolni kell az ipar elvándorlásával; Fuest szerint „a vegyipar cégeinek elvándorlási terveit komolyan kell venni”. A helyzet súlyosságát érzékelve Christian Dürr, az amúgy kormányon lévő Szabad Demokrata Párt (FDP) frakcióvezetője arra szólította fel Robert Habeck gazdasági és klímavédelmi minisztert: tegyen le az asztalra egy olyan nemzeti energiastratégiát, amely „biztosítja az ellátásbiztonságot, a megfizethetőséget és a klímavédelmet is”. 

Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan