Amerika ellen szövetkezik Kína, Irán és Oroszország – szakértők a Mandinernek

Műsorunk vendége Jójárt Krisztián biztonságpolitikai szakértő, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa és Csepregi Zsolt Izrael-szakértő volt.

„A Hamásznak nagy fenyegetést jelentett az, hogy Izrael és Szaúd-Arábia amerikai közvetítéssel egy olyan normalizációs folyamaton ment volna keresztül, amelynek eredményeképpen egy teljesen más Közel-Keletet keletkezett volna, megváltoztatta volna a hatalmi dinamikát a térségben” – kezdte a beszélgetést Csepregi Zsolt, hozzátéve: Irán is rendezte volna kapcsolatait Szaúd-Arábiával, ráadásul Izrael is nyár óta úrrá kezdett lenni a belpolitikai válságán, így 

Emiatt Csepregi meglátása szerint ez az újonnan kirobbantott konfliktus minden térségbeli hatalom számára inkább hátrányos volt, mint előnyös. 

Az Izrael-szakértő úgy vélte: a gázai háború eltereli a figyelmet a szíriai eseményekről, ott a török erők kurd állásokat támadnak, a szíriai erők pedig orosz támogatással felszámolják a felkelő csoportok utolsó állásait. 

Jójárt Krisztián egyetértve ezzel leszögezte: 

Van-e orosz érintettség a Hamász akciójában?

Egyik szakértő sem látott erre bizonyítékokat, de Jójárt Krisztián szerint 

Oroszország az arab tavasz óta megpróbál közvetítőként fellépni a térségben, szövetségeket is próbál kötni, ráadásul 2015 után katonailag is beavatkozott itt, majd kezdeményezőként is fellépett, például az asztanai folyamatban. 

A biztonságpolitikai szakértő szerint a globális geopolitikai szembenállás miatt a gázai konfliktus is úgy képeződik le, mint a globális Nyugat elleni harc második frontja. Így az orosz kommunikáció a globális Dél felé próbál kommunikálni: Putyin elnök úgy állítja be, mintha Moszkva egy antiimperialista küzdelmet támogatna itt, Leningrád náci németek általi ostromához hasonlította Gáza ostromát, és aggódik az izraeli bombázások humanitárius vetülete miatt – miközben az ukrajnai hadszíntéren ők is civileket bombáztak.

Mint a Világrend vendége fogalmazott, az oroszok 

Arra a kérdésre, hogy Amir Weitmann izraeli politikus a RT televízió adásában fenyegette meg Oroszországot, hogy a terroristák támogatása miatt a háború után megfizet, Jójárt elmondta: számára ez a vita azt mutatja, hogy az oroszok hozzáállását látva a zsidó állam a jövőben akár komolyabb támogatást is nyújthat majd Ukrajna számára. 

Csepregi Zsolt ehhez hozzátette: Izrael a háborús helyzetben úgy látja, hogy aki nincs most velük, az ellenük van, így a jelenlegi orosz narratíva számukra ellenségesnek tűnik.

Érdeke-e Iránnak az eszkalálódás? 

Csepregi Zsolt szerint Irán sem szeretné a közel-keleti konfliktus eszkalálódását, mert ha Izrael a létéért folytatott háborúba kényszerülne, akkor olyan erővel sújtana le, hogy felszámolná a Hezbollah erőit, vagy az iráni állásokat Szíriában, esetleg támadást indítana az iráni atomlétesítmények ellen is – vagyis 

Az Izrael-szakértő hozzátette: a zsidó állam arra számított, hogy a fő fenyegetés északról érheti, ezért hirdettek azonnal háborút. „Preventív módon hirdettek háborút, hiszen arra számítottak az izraeliek, hogy nagy eséllyel aktiválódni fog az északi front, a Hezbollah, esetleg Szíria területén más, Iránnal partnerséget ápoló szervezetek, illetve hogy felkelés lesz Ciszjordániában, egy harmadik intifáda” – fogalmazott a szakértő, majd hozzátette: Izraelt meglepte, hogy a Hamász egyedül indított háborút. 

Az iráni érdekről még elmondta: a Hamásszal való harc mellett 

„Annak ellenére, hogy egyik félnek se, tehát se Izraelnek, se Iránnak nem érdeke, hogy ez a konfliktus tovább eszkalálódjon, és közvetlenül egymással szemben háborút vívjanak, vagy ballisztikus rakétákat indítsanak egymással szemben, a félrekalkuláció miatt ez mégis megtörténhet’” – hívta fel egy esetleges nagyobb háború kitörésének esélyére Csepregi.
 

Az új világrend erői

„Oroszország már egyszerűen nincs abban a szerepben, hogy közvetítőként tudjon fellépni, nincs meg a hitele, a Nyugat vele nem fog tárgyalni” – mondta az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa azzal kapcsolatban, hogy Oroszország ki tud-e törni a politikai karanténból, és képes lehet-e a maga javára fordítani a közel-keleti történéseket. Szerinte Oroszország az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban a globális Délt tudta megnyerni: elérte, hogy ne csatlakozzanak a nyugati szankciókhoz. 

Jójárt Krisztián úgy vélte, hogy kommunikációs szempontból viszont Oroszország tud profitálni abból, ha Izrael megindítja a gázai övezetben a szárazföldi támadást, hiszen 

„Ha tényleg megindul a szárazföldi művelet, és tényleg egy humanitárius katasztrófával fog fenyegetni, akkor nagyon nehéz lesz a Nyugatnak ténylegesen kiállni Izrael mellett; és azt mondani, ha majd Gázából is hasonló képsorok fognak kijönni, mint Mariupolból, hogy miért elfogadhatatlan az egyik Európában, és miért elfogadható a másik a Közel-Keleten” – hívta fel a figyelmet.

Csepregi Zsolt úgy értékelte, a környező arab államok rendkívül türelmesek Izraellel, a Hamász terrorszervezet felszámolására törő izraeli műveletekkel szemben még, de ha az izraeli szárazföldi támadásban növekedik majd a palesztin civil áldozatok száma, a tolerancia egyre inkább csökkenni fog. Az Izrael-szakértő ugyanakkor figyelmeztetett: 

márpedig a Fatah izraeli segítséggel nem tudja majd átvenni a hatalmat, és egy arab állam sem jelentkezett be biztosítékként.

Az adás utolsó kérdésére, miszerint Amerika három ellenfele, Oroszország, Kína és Irán a három stratégiailag fontos térségben, Ukrajnában, a Közel-Keleten, illetve a csendes-óceáni térségben összehangolja-e terveit annak érdekében, hogy a jelenleg még hegemón Egyesült Államokat meggyengítse, és a többpólusú világrend eljövetelét meggyorsítsa, Jójárt Krisztián azt válaszolta: van egy kétségtelen érdekegybeesés, de ezt a folyamatot az Egyesült Államok is jól érzékeli, felismerte, hogy 

Kínának, Oroszországnak és több keleti államnak az a célja, hogy gyengítsék az Egyesült Államok pozícióját, tehát láthatóan „van egy nyugati hegemóniával szembeni szerveződés” – értékelt az NKE szakértője, megemlítve, hogy Kína azért óvatos, mert még a nyugati szankciókkal van mit veszítenie. 

Csepregi Zsolt szerint az Oroszország-Kína-Irán közötti viszonyt nem közös értékek, hanem tranzakciók jellemzik: ha az egyik állam valamit tesz a másik érdekében, akkor annak az árát meg fogja követelni. Az együttműködés erősödése tehát attól függ majd, lesz-e elég érdekegyezés közöttük ahhoz, hogy megérje nekik a nyugati hegemónia fenyegetésével szembenézni. 

A beszélgetést itt nézhetik meg:

--

Nyitókép: Izraeli bombázás éri Gázavárost 2023. október 9-én  (forrás: Sameh Rahmi / NurPhoto via AFP)