Szombat óta világos: Gáza terrorista fejedelmei nem nézhették tovább tétlenül az álom megvalósulását. Ezernyi rakétával robbantották hát fel maguk körül a zárójelet, s vele a születő álmot is. Izraelt, amelyet a karhatalom egy részének cinkosságával zajló tüntetések miatt pillanatnyi gyengeségben találtak, kész helyzet elé állították. A zsidó állam számára belpolitikailag többé nem opció, hogy meghagyja Gázát annak a terrorfészeknek, amellyé 2005-ös, elhibázott kivonulása óta vált. Gyászoló családok százai követelik a bosszút, uniszónóban a felháborodott, megrémült közvéleménnyel. Gáza földjét izraeli katonák fogják taposni, a Hamasznak buknia kell; aki ezt Izrael élén ma nem így látja, maga bukik.
De belpolitikailag az arab világ sem teheti meg, hogy a Gázát pozdorjává bombázó Izraellel folytatja a békülést.
Az izraeli–szaúdi kiegyezés elmaradását borítékolni lehet, az izraeliek tárgyalásai meg fognak szakadni egy sor szegény afrikai arab állammal és Indonéziával. Csoda lesz, ha az eddig elért eredmények megmaradnak.
Felrobbant az álom.  A Hamasz terroristái elérték, amit akartak: nem zárójelben fognak meghalni. 
Megúszták az eljelentéktelenedés általi halált, megakasztották a történelem nagy fogaskerekét, megállították az izraeli–arab békülést. S pár hónap múlva kiderül: ha zárójelben nem, hát hogyan máshogy fognak meghalni. Ha veszítenek, akkor izraeli rakéták hegyén, Merkavák tornyán, Galilok csövén, magukkal rántva gázai civilek ezreit. Ha nyernek, akkor meg úgy, ahogyan eddig: