A törökök testvérnek érzik a magyarokat – Törökország budapesti nagykövete a Mandinernek

Két centenárium, ráadásul össze is kapcsolódnak valamilyen módon.
Magyarország volt az első, amellyel az új török állam barátsági szerződést kötött 1923. december 18-án. Fél évvel később megnyíltak a nagykövetségek is, hazájuk jelentősége tehát már akkor is kiemelt volt.

A két nemzet között speciális rokonságtudat van. Milyen szálak fűzik össze?
A törökök távoli rokonnak, közeli szomszédnak és örök partnernek tartják a magyarokat. Akárhová utazik is egy magyar turista Törökországban, mindenhol ezt a hozzáállást fogja tapasztalni a török emberek részéről. Testvérnek érzik a magyarokat. De ugyanezt tapasztalom török diplomataként én is Magyarországon: akárhol fordulok meg, kedvesen viszonyulnak hozzám a magyarok. És ez jóval túlmutat az Orbán–Erdoğan jó viszonyon – persze a vezetők szívélyes hozzáállása nagy előny tud lenni a kétoldalú kapcsolatokban.

Érdekes ez, mert a magyarok nem felejtették el a százötven éves török hódoltságot – amely nem feltétlenül pozitív emlék –, mégis van bennük szimpátia a törökök iránt. Miből adódhat ez?
Nos, ezt a kérdést számos alkalommal nekem szegezik. 

Sokan nehezen látják ezt át. Az Oszmán Birodalom jelenlétének 1686 utáni mérséklődését követően török szultán 1867-ben érkezett újra látogatóba Magyarországra, a magyarok a Dunánál ünnepi sortűzzel és nagy tisztelettel fogadták. Történészi beszámolók szerint zsúfolásig megtelt a Lánchíd, másnap pedig, amikor a Várnegyedben járt, egy rezesbanda a Hunyadi-induló mellett eljátszotta neki a török himnuszt. A magyar szabadságharcok során a menekülni kényszerülő vezetők, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc vagy Kossuth Lajos, török földön kaptak menedéket, és a török kormányzat sem az osztrákoknak, sem az oroszoknak nem adta ki őket. Tehát nemcsak a hódoltság, de a kölcsönös segítségnyújtás sok emléke is közös múltunk része. Kemal Atatürk magyar tudósokat, szakembereket hívott dolgozni Törökországba, de például az isztambuli tűzoltóság megalapítója is egy magyar volt, Széchenyi Ödön.

Az utóbbi években stratégiai partnerség alakult ki a két ország között. Miért fontos Magyarország a török stratégiai tervezésnél?
Ez egy kölcsönös érdekeken alapuló viszony. Jó együttműködés, szinergia van köztünk elsősorban a védelmi szektorban, az energetika, a kereskedelem és a kultúra területén. NATO-szövetségesek vagyunk, mindkét állam tagja az Európa Tanácsnak és a Türk Államok Szervezetének. Erős szövetségesekre van szükségünk, és Magyarország a korábban említett rokonságérzet és a jól működő kapcsolatok miatt kézenfekvő szövetségesünk.

Mikor kezdődött a stratégiai szintű együttműködés?
2013-ban létesítettünk Magyarországgal stratégiai partnerségi viszonyt. Recep Tayyip Erdoğan elnök decemberben érkezik majd hivatalos látogatásra Budapestre, és akkor fogja kiemelt szintre emelni a két ország közötti kapcsolatot – ez egyértelmű jelzés a viszony minőségéről. Az együttműködés területeit bővíteni fogjuk, a kiemelt stratégiai partnerség most elsősorban a kereskedelem, az energetika és a védelmi szektor terén valósul meg. Törökországnak erős hadiipara van, török harcászati eszközöket mintegy száz országba exportálunk, Magyarország pedig ezekben az években modernizálja a haderejét – a kereslet és a kínálat találkozik, hiszen a török fegyverek NATO-kompatibilisek. Vagy ott van az energetikai szektor: Törökország létfontosságú tranzitország, több gáz- és olajvezeték (Tanap, Török Áramlat) halad át a területén, a megújuló energiaforrások tekintetében is az európai felvevőpiac ötödik legnagyobb ellátója. Magyarországnak szüksége van földgázra, mi pedig készek vagyunk szállítani.

A Botaş török céggel már van egy megállapodás.
Igen, az MVM 300 millió köbméternyi földgáz vásárlásáról állapodott meg a Botaşszal, amely a jövő évben kezdi a nyersanyag szállítását. Így Magyarország lett az első nem szomszédos állam, amelynek Törökország földgázt szállít.

A kereskedelmet említette még. Növekszik?
Igen, folyamatos nő. A terv az, hogy 6 milliárd dollárra növeljük a kétoldalú kereskedelem forgalmát – már közel járunk a 4 milliárdos szinthez. 2021-ben 3 milliárdos volt a forgalom, így szépen haladunk előre. 

tranzitállomás, ahonnan az exportcikkeinket könnyen el lehet juttatni más uniós államokba. De az ország önmagában is egy nagy piac, a török áruk célpontja.

A török elnök idén részt vett az augusztus 20-ai magyar ünnepségeken. Túl a nemzeti érdekeken, a politikai szimpátián, Erdoğan és Orbán Viktor között egyfajta barátság alakult ki?
Igen, ez világos. Észrevehető a viselkedésükön, ahogy egymással beszélnek – ez egyértelműen egy szívélyes viszony. Az államközi érintkezéseknek megvan a maguk rendje, azokat lebonyolítják a kormányzati szakemberek, de ha két vezető között személyes jó viszony van, az óriási lökést tud adni a bilaterális kapcsolatoknak. Nekem is nagy előnyt jelent a nagyköveti munkám során, hogy a hazám és a szolgálati helyem közötti viszony kiemelkedően jó.

Magyarország támogatja az önök csatlakozási kérelmét, de vajon lesz-e valaha EU-tag Törökország?
Az európai uniós tagság hatvan éve a török aspirációk része, a teljes jogú tagság stratégiai célunk. A 35 tárgyalási fejezetből 17-et politikai okokból felfüggesztett az EU – ez nem tisztességes, és nem utolsósorban nincs összhangban az EU szerződéses kötelezettségeivel. Törökország Európa része – földrajzilag is –, alapító tagja az Európa Tanácsnak, tagja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, egyes tagállamok rövid távú politikai érdekei miatt a török csatlakozási folyamat mégis megrekedt.

Gazdasági okokból akarnak tagok lenni?
Nem kizárólag. A gazdasági előnyök is számítanak, hiszen az EU Törökország legnagyobb kereskedelmi partnere, és a csatlakozás célja, hogy a török emberek jóléte kiteljesedjen. De a Török Köztársaság 1923-as megalapítása óta mindig nyugatra orientálódott, és ez az európai ambíció csak az uniós tagsággal tud megvalósulni. Ráadásul 

és a jelenlegi energetikai helyzetben az európai energia-utánpótlásban is meghatározó szerepet játszik.

Ez világos, de az EU-csatlakozás meghatározott politikai feltételek teljesülésének a függvénye: jogállamiság, emberi jogok tiszteletben tartása, sajtószabadság. Az uniós intézmények szerint a török berendezkedésben ezek nem valósulnak meg kellő mértékben.
Az uniós csatlakozás perspektívája sokat segített nekünk a demokrácia és a gazdaság átalakításában. Strukturális reformokat hajtottunk végre, így például a bankszektorban, a társadalombiztosítási rendszerben vagy a munkaerőpiacon, és az alapvető jogok, a polgári szabadságjogok terén is történt pozitív változás. Ugyanakkor a törökök alap­élménye az, hogy bármit teszünk is, az nem lesz elegendő az EU-nak. Bármilyen feltételnek akartunk is megfelelni, mindig az volt a válasz, hogy hiányzik az uniós kritérium átültetése a gyakorlatba. Az EU előítélettel kezeli a török csatlakozási igényt. 2017-től elnöki rendszer van érvényben Törökországban, ezt népszavazás erősítette meg – magas részvétel mellett a választópolgárok többsége voksolt így, demokratikus döntés volt. A kormányzat azért kezdeményezte a változtatást, hogy hatékonyabb legyen a végrehajtó hatalom munkája, erősödjön a stabilitás, és gyorsabb legyen az állami döntéshozatal. Az eltelt időben a politikai pártok már látják az új alkotmányos rendszer hiányosságait, ezért egyetértés van abban, hogy új alkotmányra lesz szükség, ez a folyamat már elindult.

Miért akar az eltérő hagyományokkal bíró, muszlim többségű Törökország egy vitatkozó, doktriner, liberális, posztkeresztény, intézményi válsággal küzdő európai közösség része lenni? Biztos, hogy ez a közege?
Éppen ellenkező logikával: Törökország felvétele az EU-ba csattanós válasz lehetne a „civilizációk összecsapása” érvre. Ráadásul összhangban lenne az EU jelmondatával: „Egység a sokféleségben.” Különös jelentősége lenne egy olyan időszakban, amikor Európában nő a rasszizmus, az idegengyűlölet, az iszlamofóbia. Európát különlegessé teszi, hogy ez az egyetlen kontinens, amelynek határait nem a földrajz, hanem a normák, az értékek határozzák meg. Törökország tagságával az EU sokfélesége valódi lenne, így nem földrajzi, identitásbeli vagy kulturális kérdés lenne, hanem annak az ügye, hogy milyen Európát szeretnénk létrehozni.

Svédország NATO-csatlakozása a török és a magyar parlamenti ratifikáción múlik. Ankarában megkezdődött az őszi ülésszak. Megszavazzák heteken belül?
Erdoğan elnök aláírta az erről szóló jegyzőkönyvet, és a török parlament elé küldte. A törvényhozás október elsején megkezdte a munkát, de a parlamenti bizottságok még nem. A külügyi testület fogja megvitatni első körben a javaslatot, majd a törvényhozás plenáris ülése tárgyalja. Én diplomataként nem látok rá, hogy döntés konkrétan mikor várható.

2024 magyar–török kulturális év lesz, rengeteg programmal. Mivel ünnepel a két állam?
Mivel ez egy centenárium, mind Magyarországon, mind Törökországban száz-száz kulturális programot szervezünk a török–magyar barátság jegyében, nemcsak a két fővárosban, de vidéki településeken is. Rengeteg kiállítás, koncert, rendezvény lesz török, illetve magyar vendégekkel, művészekkel. Számunkra elsősorban az a cél, hogy megmutassuk a török kultúra gyökereit és gazdagságát. A mottónk: „Száz esemény a századik évfordulón.”

Nyitókép: Ficsor Márton