Hogyan higgyünk így a kárpátaljai látogatása és a Novák Katalinnal folytatott találkozója során elmondottaknak – milyen fedezete lehet így az ön szavainak?
Az utóbbi hónapokban egyre csak gyűltek a sötét fellegek a munkácsi magyar közösség felett. Az ukránok először a vár ikonikus turulszobrát távolíttatták el törvénytelenül, utána a magyar gimnázium igazgatóját váltották le. A háttérben a polgármester leplezetlen magyarellenessége áll, ám döntéseihez a város vezetése is készséggel asszisztál.
Ezt is ajánljuk a témában
Felháborodtak a helyiek a munkácsi vár Turul-emlékművének egyeztetés nélküli, barbár eltávolítása miatt. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség titkárát kérdezzük a fejleményekről!
A kisebbségi jogok látványos tiprása, a helyi ukrán sovinizmus a napokban váltott léptéket. A hányatott sorsú munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskolában magyarul nem beszélő, korábban egy óvodát vezető igazgatót és szintén színukrán helyettest kapott.
Az évnyitó ünnepségen a magyar jelképeket betiltották, a Himnuszt sem lehetett elénekelni.
Ahogy a TV21 felvételén látható, a szülők és a pedagógusok néma tiltakozásként sorfalat álltak az új vezetéssel szemben, egy diák pedig elszavalta Reményik Sándor Templom és iskola című, fájóan időszerű versét.
Hogy mi lesz az intézmény és magyar tanulóinak sorsa, egyelőre megjósolhatatlan. Egy biztos, a tanári kar elszánt, és a szülők is kitartanak. És az is bizonyos, hogy minden fórumon kötelességünk elmondani, hogy ami Kárpátalján, a háború árnyékában történik,
az európai mércével aljas, embertelen és vállalhatatlan folyamat.
Az ukrán állami és lokális kisebbségpolitika korábban is alulmúlt minden civilizációs normát, elég az ukrán nyelvű oktatást felső tagozaton kizárólagossá tevő oktatási törvényre gondolni. Vagy a Kárpátokon túlról importált ukrán tüntetőkkel tartott, fenyegető demonstrációkat felidézni: a magyarkártyát folyamatosan kijátszotta az aktuális vezetés, ha érdeke épp úgy kívánta. Emellett a magyar kisebbség vezetőit rendszeresen megfigyelte, listázta és vegzálta a hatóság, a választásokon pedig manipulációs technikákkal igyekezett megosztani a közösséget.
Ezt is ajánljuk a témában
Hétfőn ukrán radikális aktivista fenyegette a kárpátaljai magyarokat, majd állig felfegyverzett biztonságiak jelentek meg a magyar közösség kulcsfontosságú intézményeinél, illetve Brenzovics László KMKSZ-vezető házánál. Mi lehet a magyarellenes erődemonstráció célja, és hogy látják a helyzetet a kárpátaljaiak? Összefoglalónk.
Hogy tarthat Európába egy olyan ország, amely
még a háború szorításában is saját kisebbségeit terrorizálja?
Hogyan lehet így hinni az ukrán elnök kárpátaljai látogatásán és Novák Katalinnal folytatott találkozóján elhangzottaknak? Milyen fedezete lehet így Zelenszkij szavainak?
Lehetne érvelni a hosszú távú, geopolitikai stabilitással, a népek együttélésének gazdag történelmi hagyományaival és jövőbeli perspektíváival. De egyszerűbben, pragmatikusabban: egy kisebbségeit elnyomó államnak nincs helye Európában. Hiszen ne feledjük, az őshonos kisebbség tisztelete, szabad nyelvhasználathoz és oktatáshoz fűződő jogai az uniós jogrendszer részei. Az a közösség, amelyet megfosztanak identitásjelző szimbólumaitól, megfosztanak nyelvétől,
lassan elmosódik a történelem árjában.
A munkácsi magyarsággal ez nem történhet meg, a közösség példát mutatott helytállásból. Azonban az önerő kevés, politikai tettekre, támogatásra van szükség. Ha abban nemzeti egységet lehet képezni, hogy 1956 meghamisítása bűn, akkor egy magyar közösség elleni példátlan támadást is el kell ítélni, fel kell vele szemben lépni. Még nem késő.
(Nyitókép: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat)
Ha ez így megy tovább, nehezen lesz az EU tagja a háborúban álló ország.
A Kárpátalját is érintő orosz légicsapásról beszélt az Indexnek Dobsa István, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezetének elnöke.
Lehet, hogy a cél a magyar és szlovák áramszállítások akadályozása volt.
Az orosz–ukrán háború közvetett következményei jelentik a legnagyobb veszélyt a ruszin nemzetiségre; a legnagyobb részüknek otthont adó Ukrajna a létezésüket sem szívesen ismeri el.
A 48 éves Miroszlav Bileckij a kárpátaljai Huszti járás Rakasz falujában született, 2020-ban a Ridne Zakarpattya párt tagjaként beválasztották a Kárpátaljai Területi Tanácsba.
A jelentés szerint a nyelvfelügyelők nem akadályozzák meg a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
