Hogy tarthat Európába egy olyan ország, amely
még a háború szorításában is saját kisebbségeit terrorizálja?
Hogyan lehet így hinni az ukrán elnök kárpátaljai látogatásán és Novák Katalinnal folytatott találkozóján elhangzottaknak? Milyen fedezete lehet így Zelenszkij szavainak?
Lehetne érvelni a hosszú távú, geopolitikai stabilitással, a népek együttélésének gazdag történelmi hagyományaival és jövőbeli perspektíváival. De egyszerűbben, pragmatikusabban: egy kisebbségeit elnyomó államnak nincs helye Európában. Hiszen ne feledjük, az őshonos kisebbség tisztelete, szabad nyelvhasználathoz és oktatáshoz fűződő jogai az uniós jogrendszer részei. Az a közösség, amelyet megfosztanak identitásjelző szimbólumaitól, megfosztanak nyelvétől,
lassan elmosódik a történelem árjában.
A munkácsi magyarsággal ez nem történhet meg, a közösség példát mutatott helytállásból. Azonban az önerő kevés, politikai tettekre, támogatásra van szükség. Ha abban nemzeti egységet lehet képezni, hogy 1956 meghamisítása bűn, akkor egy magyar közösség elleni példátlan támadást is el kell ítélni, fel kell vele szemben lépni. Még nem késő.
(Nyitókép: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat)