Oleg Nikolenko szerint nincsenek „nagy ügyeik” az ukrajnai magyar közösséggel, hiszen „ők ukránok”.
Oleg Nikolenko ukrán külügyi szóvivővel készített interjút a 444, amelynek két legfőbb témája, az ukrajnai magyar kisebbség helyzete, és az ukrán -magyar kapcsolatok voltak. A magyar kisebbségről szólva az interjú elején Nikolenko arról beszélt, hogy nincsenek „nagy ügyeik” az ukrajnai magyar közösséggel, ahogy más nemzeti közösségekkel sem.
Ők ukránok, akik megérdemlik, hogy egyenlően bánjanak velük,
csakúgy, ahogy a nemzet többi tagjával” – hangsúlyozta, majd kifejtette: nem tartja visszalépésnek, hogy az új szabályozás szerint a tanórák bizonyos százalékának ukrán nyelven kell történnie, hiszen ez „egy ablak” új lehetőségekre a magyar származású ukránoknak. Úgy véli, egész átalakítás célja az, hogy több lehetőséget biztosítsanak számukra, hogy
sikeresebbek legyenek Ukrajnában, hogy jobban beilleszkedjenek a társadalom különböző rétegeibe.
A magyar kormány tiltakozásának kapcsán Nikolenko elmondta: távol kellene tartani a politikát ettől a kérdéstől, mert az nagyon nem segít, és nem viszi előre a kapcsolatainkat. „A politika helyett az oktatásban résztvevőkre kellene hagyni annak a kérdését, mi a legjobb útja az átalakításnak” – fogalmazott.
Nikolenko szerint a magyar kormány a kijelentései összhangban vannak az Orosz Föderáció üzeneteivel, amikor az Ukrajna ellen elkövetett agresszióról van szó. Úgy véli: a kabinet nem igazán segíti az Európai Unión belüli egység megszilárdítását, amikor Ukrajna támogatásáról, valamint „a szabadságért és a függetlenségért folytatott küzdelméről van szó”. A kormány szankcióellenes politikájáról szólva elmondta:
helytelen logika van mögötte. Nem a szankciók ártanak Európának, Európa gazdaságának és az európai emberek jólétének.
Az orosz agresszió az, ami sérti az ő érdekeiket, beleértve a gazdasági stabilitást. „A probléma gyökeréig érdemes menni, ha meg akarod oldani magát a problémát. A probléma gyökere pedig az orosz agresszió” – hangsúlyozta.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy Magyarországot, mint az Európai Unió egyik államát orosz szövetségesnek tartja-e, azt válaszolta: „Azt mondanám, a magyar kormány
Orbán Viktor vezetésével a történelem rossz oldalát választotta Oroszország Ukrajna ellen elkövetett agressziója tekintetében.
A valóság az, hogy mi vagyunk most a pajzs Kelet-Európában, ami megállítja az orosz agressziót. A tény, hogy a magyar városok békében élhetik az életüket, annak köszönhető, amit Ukrajna tesz. És Ukrajna az embereit is feláldozza” – fejtette ki véleményét a szóvivő.
Nyitókép: Facebook
A lengyel miniszterelnök „keserű elégtételt” érez amiatt, hogy az Oroszországról és a „rendkívül hétköznapi” Putyinról szóló, éveken át hangoztatott figyelmeztetései beigazolódtak.
Több mint 5500 ukránt kerítettek be az oroszok.
A Kreml szerint téves az orosz–amerikai csúcs lemondásáról beszélni, mivel az időpontot még nem véglegesítették.
Az Orbán-fóbiásoknak nyilván van valami erős kötődése Orbánhoz, mert a vezérük magát Orbán másolatként definiálja.
Putyin megbízottja optimista hangnemben nyilatkozott.
Michał Wawrykiewicz az a lengyel néppárti képviselő, aki minden uniós forrást elvenne hazánktól, és aki kimondta, hogy a Tisza egy Ukrajna-párti formáció.
Az amerikai pénzügyminiszter „háborús gazdaságként” jellemezte az oroszt, amely nulla növekedést produkál 20 százalékos inflációval.
A volt amerikai elnök nem is titkolja, hogy alapítványon keresztül érné el Magyarországban és Lengyelországban, hogy végre azokat a politikusokat válasszák meg, akik neki szimpatikusak.
