Oknyomozó újságírók azt is kiderítették, hogy a szerb rendőrök kenőpénzt fogadnak el a bűnözőktől.
Az afgán, marokkói és szíriai embercsempész bűnözői csoportokat zömében koszovói, albán és dél-szerbiai tagokból álló bűnbandák látják el fegyverrel és lőszerrel – írta a Balkan Insight cikkére hivatkozó elemzésében a Migrációkutató Intézet, amelyet a Magyar Nemzet is feldolgozott.
Mint az a cikkből kiderül, a Balkan Insight újságírói fél éven keresztül a helyszínen követték nyomon az embercsempészeket és az őket fegyverrel ellátókat, miközben rengeteg bizonyítékot gyűjtöttek.
Többek között arról is, amikor szerb rendőrök kenőpénzt vettek át embercsempészektől.
A fegyverek még a délszláv háborúkat követően halmozódtak fel a térségben – ismertették.
Az összeállításban arra is kitértek, hogy a tényfeltáró újságírók Szabadka külterületén, a Makkhetesi erdőben, a magyar országhatárhoz közeli erdősávban rejtett hangfelvételt készítettek az egyik sátorban arról, amikor szerb rendőrök kenőpénzt vettek át embercsempészektől. Mindeközben a 400/59 nevű afgán bűnszervezet tagjai egy szerb rendőrautó mellett pózoltak, egyikük a jármű tetejére is felmászott. Az újságírók egy WhatsAppon továbbított hanganyag birtokába is jutottak, amelyen
afgán embercsempészek a szerb rendőrségi kapcsolattartójukkal egyeztetnek.
A cikk szerint az egyik koszovói albán nemzetiségű bűnszervezetet egy pristinai ikerpár: Amir és Amar Xhemsiti vezeti.
A Migrációkutató Intézet elemzésében idézte Fatjona Mejdini, a GI-TOC (Globális Kezdeményezés a Nemzetközi Szervezett Bűnözés Ellen) nevű szervezet Délkelet-Európával foglalkozó részlegének vezetőjét, aki a Balkan Insight-nak kifejtette: Észak-Szerbiában az embercsempészbandák közötti fegyveres összecsapások 2022 óta egyre intenzívebbek, aminek kiváltó oka az embercsempészek közötti rivalizálás.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Havran Zoltán
Közel egy napig tartó súlyos összecsapásra került sor Röszkén a magyar hatóságok és az országba engedély nélkül betörni kívánó illegális bevándorlók között. Videón, ahogy megtámadták Magyarországot tíz évvel ezelőtt.
Tíz évvel a nagy migrációs hullám után született meg a döntés.
Szakértő szerint a fiatalok könnyebben radikalizálhatók, főként online platformokon keresztül, ahol célzottan szólítják meg őket a szélsőséges szervezetek.
Óvatosnak kell lennünk a migráció vélt gazdasági haszna és Lagarde optimista kijelentései kapcsán, és továbbra is érdemes alaposan meggondolni, kiket és milyen célból engedünk be az uniós határokon.
Hogyan alakította át az európai társadalmak és a politikai vezetők hozzáállását a 2015-ben kezdődött migrációs krízis, miért történhettek terrortámadások, és mi történt az Unióba megérkezőkkel? – ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
Folytatódik a Róka Művelet.
Hagyjuk a könnyezős történeteket arról, hogy csak a fenyegetések miatt volt nála, alkalmilag. Mindig hordta, mindig jogellenesen.
Az eset súlyos kérdéseket vet fel a NATO-légvédelem jövőjét illetően is.
