Mi áll a német migrációs döntés hátterében és milyen hatásai lehetnek? – válaszol az elemző
Vargha Márk, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője szerint hamis Nancy Faeser belügyminiszter hivatkozása.
Oknyomozó újságírók azt is kiderítették, hogy a szerb rendőrök kenőpénzt fogadnak el a bűnözőktől.
Az afgán, marokkói és szíriai embercsempész bűnözői csoportokat zömében koszovói, albán és dél-szerbiai tagokból álló bűnbandák látják el fegyverrel és lőszerrel – írta a Balkan Insight cikkére hivatkozó elemzésében a Migrációkutató Intézet, amelyet a Magyar Nemzet is feldolgozott.
Mint az a cikkből kiderül, a Balkan Insight újságírói fél éven keresztül a helyszínen követték nyomon az embercsempészeket és az őket fegyverrel ellátókat, miközben rengeteg bizonyítékot gyűjtöttek.
Többek között arról is, amikor szerb rendőrök kenőpénzt vettek át embercsempészektől.
A fegyverek még a délszláv háborúkat követően halmozódtak fel a térségben – ismertették.
Az összeállításban arra is kitértek, hogy a tényfeltáró újságírók Szabadka külterületén, a Makkhetesi erdőben, a magyar országhatárhoz közeli erdősávban rejtett hangfelvételt készítettek az egyik sátorban arról, amikor szerb rendőrök kenőpénzt vettek át embercsempészektől. Mindeközben a 400/59 nevű afgán bűnszervezet tagjai egy szerb rendőrautó mellett pózoltak, egyikük a jármű tetejére is felmászott. Az újságírók egy WhatsAppon továbbított hanganyag birtokába is jutottak, amelyen
afgán embercsempészek a szerb rendőrségi kapcsolattartójukkal egyeztetnek.
A cikk szerint az egyik koszovói albán nemzetiségű bűnszervezetet egy pristinai ikerpár: Amir és Amar Xhemsiti vezeti.
A Migrációkutató Intézet elemzésében idézte Fatjona Mejdini, a GI-TOC (Globális Kezdeményezés a Nemzetközi Szervezett Bűnözés Ellen) nevű szervezet Délkelet-Európával foglalkozó részlegének vezetőjét, aki a Balkan Insight-nak kifejtette: Észak-Szerbiában az embercsempészbandák közötti fegyveres összecsapások 2022 óta egyre intenzívebbek, aminek kiváltó oka az embercsempészek közötti rivalizálás.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Havran Zoltán