Legfeljebb néhány száz köztisztviselő, segélymunkás, önkéntes és speciális igényű ember maradt, akik szintén távozni készülnek.
Szinte teljesen elhagyták szombatig a jogilag Azerbajdzsánhoz tartozó, ám ezidáig örmény többségű Hegyi-Karabah területét örmény lakói, akik anyaországukba távoztak – közölte szombaton Nazeli Bagdaszárján, az örmény miniszterelnök szóvivője.
Ezt is ajánljuk a témában
A tragikus sorsú térségből most menekültáradat indul meg Örményország felé, a történelem során sokadszor. De egyáltalán mi volt ez a fura ék-államocska Azerbajdzsánban, és hogy került oda?
Hivatalos adatok szerint mintegy 120 ezer örmény élt az enklávéban a szakadár „köztársaság” hét elején bejelentett feloszlatása előtt, és úgy tűnik, Azerbajdzsán maradásra vonatkozó felhívásai nem jártak eredménnyel.
„Legfeljebb néhány száz köztisztviselő, segélymunkás, önkéntes és speciális igényű ember maradt, akik szintén távozni készülnek”
– írta Artak Beglarján volt karabahi jogvédő ombudsman az X közösségi médiaplatformon, hozzátéve, hogy az információ „nem hivatalos”.
Az ENSZ bejelentette, hogy a hétvégén missziót küld Hegyi-Karabahba a humanitárius szükségletek felmérésére, annak ellenére, hogy a szervezetnek mintegy harminc éve nincs bejárása a térségbe.
Néhány nap alatt a 120 ezer hivatalos lakos több mint 80 százaléka elhagyta otthonát a megtorlástól való félelem miatt, és elégette a holmiját,
mielőtt csatlakozott volna a menekültek oszlopához.
Ez a túlnyomórészt keresztény régió, amely a Szovjetunió felbomlásakor vált el a muzulmán többségű Azerbajdzsántól, több mint három évtizedig állt szemben Bakuval, amellyel több háborút vívott 1988 és 1994 között, valamint 2020 őszén.
Nyitókép: ALAIN JOCARD
A javaslat csökkentené az árakat.
A miniszterelnök szerint az éghajlatváltozás árát nem fizethetik meg a gazdák.
A miniszterelnök az ENSZ klímacsúcsán vesz részt kedden.
Százötven éve, 1874. október 8-án született Bethlen István, aki 1921 és 1931 között volt Magyarország miniszterelnöke. Politikai örökségéről Gali Mátéval, a Horthy-korszak kutatójával, az MCC Társadalom- és Történelemtudományi Iskolájának kutatótanárával beszélgettünk.
Azerbajdzsánnak manapság minden téren kijön a lépés: szélsebesen fejlődik, energiaforrásaiért sorbaállnak a Kelet és a Nyugat nagyhatalmai, és térségi konfliktusaiban is nyerésre áll.
Nem javult a helyzet a tavalyi demonstrációk óta.
A Tisza Párt elnöke a szimpatizánsai és páttársai után a magyar sajtónak is nekiment, de nem tette zsebre, amit kapott.
