Az észak-koreai haditechnika bevezetése a háborúba, a tüzérségi gránátok millióin kívül az ukrán minőségi fölényre hivatott választ adni.
„Számtalanszor elhangzott, hogy az ukrán ellentámadás sikertelenségének az egyik ok az, hogy az ukránoknak nem sikerült tüzérségi fölényt kicsikarniuk.
Ez igaz, de csak egy igen általános szinten.
Az ukrán fegyveres erőknek sikerült időnként helyi tüzérségi fölényt elérniük a front bizonyos szakaszain. A kialakult tüzérségi párbajokban Ukrajna sikeresen használta ki a nyugati tüzérségi radarok által nyújtott előnyt, de már középtávon sem volt képes a tüzérségét megvédeni az orosz drónok, elsősorban a Lancet csapásaitól.
A másik pontosítást a hosszútávú tüzérségi egyensúly terén kell megtenni. Az oroszok rövid, illetve közép hatótávolságú tüzérségi fölényét ellensúlyozandó, az utóbbi hetekben az ukránok egyre inkább a hosszú hatótávolságú tüzérségi eszközeikre, elsősorban a HIMARS-ra támaszkodnak. Talán nem túlságosan ár-érték arányos egy egymillió dolláros HIMARS rakétát kilőni egy 60-as évekből visszamaradt vontatott orosz tarackra, de a szükség törvényt bont. Az oroszoknak nincs kielégítő válaszuk erre a fenyegetésre és ebben a »niche«-ben az ukránoknak sikerült egy bizonyos minőségi fölényt kialakítaniuk.
Az észak-koreai haditechnika bevezetése az ukrán háborúba, a tüzérségi gránátok millióin kívül, erre az ukrán minőségi fölényre hivatott választ adni. A hosszútávú tüzérségi párbajban eddig, képletesen szólva az ukránoknál volt a mesterlövész fegyver és az oroszoknál a géppisztoly. Az észak-koreai nehéz rakéta tüzérség hatótávolsága jóval meghaladja úgy a HIMARS mint az ATACM hatótávolságát és ha ezek az eszközök valóban átadásra kerülnek akkor az ukrán tüzérség elveszti az előnyét a hosszútávú párbajok terén.
A taktikai alkalmazás mellett, ezek az ultra-nagy hatótávolságú rakéta eszközök igen hasznosak lehetnek az ukrán mélységi célpontok támadásában Fekete-tenger partvidékén, továbbá a közelgő téli stratégiai légihadjárat során.
Valójában amit Oroszország Észak-Koreától vásárolni akar az nem csupán az olcsó és kétes minőségű eszközök tömege, hanem egy tüzérségi rakétákból álló ersatz légierő.
Amit látunk az egy igen érdekes haditechnikai inverzió. A légierő repülő tüzérsége helyét, a hosszútávú rakétatüzérség pót-légiereje veszi át. Miután évtizedeken át a repülőgép végezte el a tüzérség feladatát, most a tüzérségen van a sor, hogy átvegye a légierő helyet.
Azt is érdemes megemlíteni, hogy ezen a téren a hagyományosan a légierejére és a repülőgépről indított eszközökre támaszkodó Nyugat hatalmas lemaradásban van. Az amerikai ATACM-en es az izraeli LORA-n kívül igen kevés eszköz áll a rendelkezésünkre amivel a kínai, az orosz és észak-koreai előnyt ezen a téren ellensúlyozhatnánk.”
***
Nyitókép: Ókovács Benedek/Mandiner
Zelenszkij nem hátrál meg, fegyverszállítást is követel Magyarországtól, sőt már a Török Áramlat gázvezetéket támadják az ukránok. Mi jöhet még? Ki rántja el a kormányt? Itt a Mesterterv legújabb adása.
Iránnal kapcsolatban az USA-nak nemzetbiztonsági és stratégiai, míg Trump elnöknek ezen túlmenő politikai céljai vannak.
Ha sikerrel jár, Donald Trump a három évtizede Kínának kedvező amerikai geopolitikai hibasorozat végére tehet pontot.
Az összeget azok a fiatalok kaphatják meg, akik kényszerű menekülésből térnek vissza Ukrajnába.
Körképünk Irán népeiről, társadalmáról és arról, vajon mekkora esélye van a rezsimváltásnak.
A kormány által indított Nemzeti Petícióhoz már több mint másfél millióan csatlakoztak.
Állítólag arra kérték meg Zelenszkijt, hogy még másfél-két évig folytassa a háborút.
A brüsszeli bürokráciának politikai véleménye van arról, hogy mi lenne a helyes döntés Magyarországon – fogalmazott Deutsch Tamás.
Rossz jelzést küldene az oroszoknak, ártana az ukránoknak.
